Brexit és pénzügyi riportálás – mondd el a saját sztoridat!

Sosem felejtem el, amikor egy 10 évvel ezelőtti nyáron skóciai kirándulásunk során autót béreltünk és az autó kölcsönző kijárata közvetlenül egy hatalmas, dupla kétsávos körforgalomba vezetett. Életemben először vezettem az út „rossz” oldalán. Remegő kézzel fogtam a kormányt és magamban már imádkoztam, hogy csak jó irányba húzzam a kis Nissan Micrát. Tettem ezt azért is, mert elevenen élt bennem a kis hazánkban ismert, egyszerű kétsávos körforgók használata, melyekben ha valaki bekerül a belső sávba, onnan egykönnyen nem jut ki. Szerencsére ez teljesen másként ment az Egyesült Királyságban, ahol – velünk ellentétben – remekül tudták használni a komplexebb körforgókat már akkor is. Pontosan tudta mindenki, hogy mikor menjen a belső sávba és mikor a külsőbe, az embert a szervezettség érzése fogta el.

Ez a nagy szervezettség képe aztán sokakban szertefoszlott a Brexit tárgyalások során, és eljutottunk oda, hogy még most is vannak bizonytalanságok.

Amikor az Egyesült Királyság és az EU megállapodtak a szabad kereskedelem feltételeiről múlt karácsonykor, sokan fellélegeztek és szívesen kitörölték volna a Brexit okozta bizonytalanságot a 2020-as beszámoló-készítési agendájukról. Sajnos ezzel még várniuk kell.

Az új kereskedelmi megállapodás nem jelent „business as usual”-t: a társaságoknak a csatorna mindkét oldalán – mind az EU-ban, mind az Egyesült Királyságban – változtatniuk kell működésükön és akár kisebb zavarok is lehetnek az operációban, ahogyan az új szabályok finomításra kerülnek. Bár sem a magyar számvitelben, sem a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”-ek) alatt nincs speciális elvárás a Brexit-tel kapcsolatban, mivel ez is egy változás a gazdasági környezetben, így mint sok más változás esetén, ha jelentős hatással van a társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére, akkor a kiegészítő mellékletben / kiegészítő megjegyzésekben írni kell róla.

Mindezért érdemes fenntartatunk a Brexit-et azon a listán, amelyen a 2020-as beszámolóra gyakorolt hatásokat vesszük végig. Az IFRS beszámolónk készítése során például szenteljünk különös figyelmet arra, hogy

  1. megértsük, mit jelent társaságunknak az EU és Egyesült Királyság viszonylatában bekövetkező változás és van-e esetleg további bizonytalanság e tekintetben;
  2. meghatározzuk és számszerűsítsük, ha van bármi lehetséges hatás a 2020-as beszámolóra; és
  3. leírjuk a saját „Brexit sztorinkat” a beszámolóban.

Vegyük is végig ezeket tételesen:

  1. Megérteni a változást

A ránk gyakorolt hatás mértéke változó lehet, attól függően, hogy milyen közvetlen és közvetett kapcsolataink vannak az Egyesült Királysággal. Ne vonjunk le elhamarkodottan azt a következtetést, hogy ránk nincs hatással a Brexit, csak mert valamennyi vevőnk és szállítónk a csatorna ezen felén helyezkedik el – a szállítóink beszállítói ugyanis lehet, hogy nem.

Fontos megérteni, hogy mit fog jelenteni az új helyzet számunkra és hogy vajon a Brexit hatással lesz-e többek között a vevői igényekre és profitabilitásra, a beszállítói láncolatra, adózásunkra, kapcsolódó egyéb szabályokra, szabályozásra, finanszírozási forrásainkra, az emberek szabad mozgására, szerződésekre és a piacokhoz való hozzáférésre, stb. Ez nem könnyű feladat – ezek bármelyike önmagában is szakértők bevonását igényelheti.

Bár a változással érintett területek jelentős része jól ismert lehet – mint például a vám deklarációs feladatok, új migrációs rendszer és a szabad mozgás korlátozása – több specifikus részlet körül még mindig sok a bizonytalanság. Emiatt a bizonytalanság miatt több időre és erőfeszítésre lehet szükségünk, hogy a társaságunkra gyakorolt hatást meg tudjuk becsülni.

Talán kevésbé ismert, de fontos változás elé néznek a brit alapítóval rendelkező magyarországi fióktelepek is. Ők a számviteli törvény 154/A.§-a alapján eddig mentesültek a beszámoló közzétételi és könyvvizsgálati kötelezettségek alól és csak az alapítójuk magyarra fordított beszámolóját kellett közzé tenniük. Viszont a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak letelte után ez a mentesség megszűnik, így most már ők is a saját beszámolójukat kell, hogy közzé tegyék, amit a számviteli törvény 155.§-ának megfelelően külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként könyvvizsgáltatniuk is kell.

  1. Lehetséges hatások meghatározása

Felmerülhet bennünk, hogy miért is kell zavartatnunk magunkat a Brexit hatásainak bemutatása miatt a 2020-as beszámolóban, amikor az új együttműködés csak 2021. január 1-én kezdődött és az Egyesült Királyság még gyakorlatilag az EU-s szabályok szerint működött 2020. december 31-ig.

Ezt a kérdést gyakran felteszik. A válasz pedig az, hogy számos, a beszámolóban szereplő feltételezés és becslés jövőbeni pénzáramok előre jelzésén alapul, mint többek között a vállalkozás folytatása elvének és az eszközök megtérülő értékének becslése is. Hacsak nem jutottunk arra a következtetésre, hogy minket semmilyen szempontból nem érint a Brexit, a becsléseinknek tükröznie kell az Egyesült Királysággal való új kapcsolat hatásait is.

Természetesen a 2020-as beszámolók vélhetően nagyban a COVID-19 járvány és annak hatásai árnyékában készülnek. Ugyanakkor a jövőbeni cash flow-k előrejelzése és becslése során a társaságnak minden faktort figyelembe kell vennie, beleértve a Brexit hatásait is.

  1. A Brexit sztorink

Ha sok a bizonytalanság, akkor a beszámoló felhasználóinak több információra van szükségük a kiegészítő megjegyzésekben, egyéb közzétételek formájában, hogy jobban meg tudják érteni ezen bizonytalanságok hatásait és azt, hogy a társaságunk hogyan válaszol a potenciális kockázatokra. Emiatt a hatékony kommunikáció soha nem volt fontosabb – részletesen be kell mutatnunk a saját érintettségünket a beszámolóban, elmagyarázva, hogy a Brexit hogyan érintette a társaságunkat és milyen döntéseket, becsléseket kellett meghoznunk. Csak így adhatunk megbízható és valós képet önmagunkról.

Amikor Szombathelyen megtanultam vezetni, én sem gondoltam volna, hogy a körforgalmak valaha is szerepet fognak játszani az életemben. Mégis örök emlékké vált, amikor életemben először jobbkormányos autót béreltem. Bár a Brexitnek lehet, hogy vége, és hamarosan visszatérhetünk a megszokott, szervezett „közlekedéshez” az Egyesült Királyságban, viszont mi még nem végeztünk vele. Ne felejtsünk el hát nyitott szemmel járni és addig is, mondjuk el mi is a saját Brexit sztorinkat a beszámolónkban!


Írta

Olvass tovább