Végtelen tervezési ciklus?

Január hónap a pénzügyi tervezésért felelős kollégák számára általában csendesebben szokott zajlani. A „tervezési szezon” lezárult, az adott évi terv elfogadásra került, a vállalati szintű tervek felelősségi központokra allokálása megtörtént, az ezen alapuló célkiírásokat az ösztönzési rendszerbe foglalták.

Mindez azonban már a múlt homályába vész, hiszen a COVID-19 pandémia korábban nem tapasztalt bizonytalanságot és változékonyságot eredményezett a gazdaság szereplői számára. Elég csak belegondolnunk abba, hogy az egyébként csendes évzáró és évindító hetekben mennyi olyan külső információt kaptunk (akár elfogadott törvények akár egyéb egészségügyi-, politikai-, gazdasági információk formájában), melyek jelentősen befolyásolhatják egyes szektorok, vállalkozások működését. A korábban általánosan alkalmazott negyedéves előrejelzési gyakoriság egyre inkább havivá, sőt azonnalivá (on-demand) válik.

A tervezés egy normál üzleti évben is komplex folyamat. A jelenlegi körülmények azonban addicionális kihívások elé állítják a vállalkozásokat a tervezési és előrejelzési feladataikban.

Szektortól és mérettől függetlenül milyen változásokat láttunk nagyon gyorsan végbemenni a tervezési folyamatokban és prioritásokban?

  • Külső tényezők (driver-ek) figyelembe vétele, súlyának jelentős növekedése
  • Profitabilitás mellett (rövid távon akár helyett) likviditás
  • Extrém rövid terv átfutási idők
  • Állandó újratervezések, iterációk
  • Kockázati szemlélet erősödése, szcenáriók fontossága
  • Cash-flow alapú döntéshozatal
  • Még erősebb költség fókusz
  • Kulcsmutatók újraértékelése

Ebben a helyzetben sok pénzügyi vezető szembesülhetett azzal, hogy a meglévő, sokszor évek alatt organikusan kifejlődött eszközök, tervezési és beszámolási struktúrák már nem megfelelőek, túlságosan lassúak, nehézkesek, befelé fókuszálnak. Az azonnali igényt minden pénzügyi vezető és tervező csapat a maga módján igyekezett megoldani, azonban hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik a tervezési modellek strukturális átgondolása.

A tervezési modellek felülvizsgálata természetesen a felhasznált inputokkal kezdődik. A pénzügyi csapatoknak meg kell határozniuk melyek az igazán szignifikáns driver-ek (legyenek azok jól ismertek vagy a tervezésben eddig még nem használtak) és azok hogyan befolyásolják az üzletmenetet. Minél több adat áll rendelkezésre annál valószínűbb, hogy olyan összefüggések építhetők be, amelyek ténylegesen jelentős hatással vannak a teljesítményre. Sok pénzügyi vezető esetében újdonság lehet az a tulajdonosi igény is, hogy a tervezési modelleknek képesnek kell lenniük különböző szcenáriókat és az ezekhez kapcsolt bekövetkezési valószínűségeket egyidőben kezelni.

A tervekkel szemben támasztott fenti kihívásoknak üzletmérettől függetlenül leginkább automatizált megoldásokkal lehet hatékonyan megfelelni. Ezek rendkívül széles módszertani, technológiai és árazási spektrumban érhetők el, így minden vállalkozás megtalálhatja a számára megfelelő, költséghatékonyan implementálható variációt.

A piacvezető szereplők még ennél is egy lépéssel előrébb járnak. A tervezésben is egyre inkább támaszkodnak modern, adatvezérelt technológiákra. Az analitikus tervezés olyan előrejelzési technika, melyben különböző statisztikai modelleken alapuló algoritmusok írják le mi várható, és ezek az előrejelzések folyamatosan fejleszthetők, javíthatók. A machine learning és AI technikák felgyorsíthatják a tervezési folyamatot és olyan eszközt adnak a tervezésért felelős területek kezébe, mellyel javítható a tervezési pontosság, növelhető a figyelembe vett tényezők és szcenáriók száma.

A járványhelyzet miatt szükségszerűen átalakult tervezési gyakorlat a várakozások szerint az új normát jelenti majd azután is, hogy az élet visszaáll a „normális kerékvágásba”. Arról nem is beszélve, hogy egyre erősebbek azok a hangok, melyek szerint az ilyen alacsony valószínűségű, de nagy hatású (a közgazdaságtanban gyakran fekete hattyúnak hívott) események a jövőben gyakrabban következnek majd be. A kontrolling szakemberek számára tehát várhatóan nem jönnek vissza azok az idők, amikor évente egy elnyújtott tervezési ciklus mellett maximum negyedéves gyakoriságú előrejelzések készültek.

Érdemes ezt a pillanatot felhasználni arra, hogy ha szükséges a meglévő beszámolási struktúrát frissítsük, a tervezést és riportolást segítő automatizmusokat implementáljunk.

A KPMG pénzügyi tervezésért felelős csapata rendelkezik mindazon kontrolling, data science és informatikai kompetenciákkal, melyekre alapozva bármely tervezéssel kapcsolatos kérdésben állunk ügyfeleink rendelkezésére.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább