Végre megjelent a törlesztési moratórium hosszabbításáról szóló törvény – számviteli kezelése kihívást jelenthet, kérdések továbbra is maradtak

Sok idő eltelt már 2020. szeptember 19-e óta, amikor is a miniszterelnök Facebookon bejelentette a törlesztési moratórium 2021. június 30. napjáig történő meghosszabbítását. Sokan várták már a hivatalos szabályozás megjelenését, mert bár a videóban felvázolt paraméterek és részvételi kör alapján sok hatásbecslés jelent meg mind az MNB, mind a szakma felől, azonban a tényleges törvénytervezet nélkül jelentős kérdőjelek voltak az érintett felekben.

Nemrég megjelent blogcikkünk a fizetési moratórium gyakorlati kérdéseivel, a moratóriumról szóló törvény legfontosabb előírásainak összefoglalásával foglalkozik.

A törvényt olvasva egyértelmű, hogy bár az lényegesen nem változott a miniszterelnök által bejelentettekhez képest, a moratórium hatásában, az érintettek körét illetően, illetve a számviteli és kockázati kezelésben továbbra is sok még a megválaszolatlan kérdés.

Mostani írásunkban az általunk legfontosabbnak tartott és még tisztázásra váró számviteli kérdéseket foglaljuk össze.

Szerződésmódosítás

A moratórium számviteli kezelése az IFRS 9-ben foglaltak szerint szerződésmódosításnak tekintendő. Az IFRS 9 előírásai szerint meg kell vizsgálni, hogy a szerződésmódosítás jelentősnek minősül-e. Amennyiben igen, úgy ki kell vezetni a meglévő pénzügyi eszközt és az új szerződéses cash flowk alapján egy újat felvenni. Amennyiben azonban nem jelentős, az új cash-flowk az eredeti pénzügyi eszköz effektív kamatlábával diszkontált értékét meghatározva egy különbözetet szükséges könyvelni az eredeti pénzügyi eszközhöz képest. Az eredeti, 2020. márciusában bevezetett moratórium hatását vizsgálva megítélésünk szerint az vélhetően nem-jelentős szerződésmódosításnak tekintendő. Ezt alátámasztja az ESMA (European Securities and Markets Authority) által publikált ESMA32-63-951. számú véleménye is. Annak eldöntéséhez, hogy a hosszabbítás is nem-jelentősnek minősül-e, fontos eldönteni, hogy külön kezelendő-e a hosszabbítás az eredeti moratóriumtól, vagy egy szerződésmódosításnak tekintendő. Szükségesnek tartjuk tehát megvizsgálni azt, hogy az előző moratórium lezártnak tekintendő-e 2020. december 31-én – ami által egy új moratórium indul 2021. január 1-én – vagy a módosítás csupán az  eredeti moratórium meghosszabbításának minősül. A törvény sehol sem említ hosszabbítást, etekintetben nem utal vissza az eredeti moratórium jogszabályára. Bár a legtöbb annuitásos, hosszú hátralévő futamidejű hitel esetében így sem valószínű, hogy a hatás átlépné a jelentőség határát, ha az eredeti és a meghosszabbított moratóriumot egy módosításnak tekintjük, az esély erre megnövekszik.

Lényegileg hatályos 2020. szeptember 30-án?

A törvény késlekedésének hátránya, hogy a bejelentés és a törvény tényleges elfogadásának időpontja közötti időszakba beleesett a szeptember 30-i fordulónap, amely esetben kezelni szükséges a várakozásokat. Bár a törvénytervezet nem volt közzétéve, a kommunikációk már megtörténtek. A december 31-i megjelenítés is kétséges, mivel a moratórium feltételeinek 2021. január 1-jén kell megfelelni.

Mindezek miatt felmerül a kérdés, hogy szükséges-e és ha igen, mikor kell szerződésmódosításként szerepeltetni, vagy a cash-flow várakozásoknak a várható veszteségszámításban kell tükröződniük?

Staging

Az IFRS 9 szerinti várható vesztség számításban jelentős hatása lesz annak, hogy a moratóriumban lévő ügyfelek milyen hitelkockázati (staging) besorolást kapnak majd. Az MNB 2020.07.27-én kiadott vezetői körlevele alapján az eredeti törlesztési moratórium nem eredményezi automatikusan az érintett kitettségeknek a CRR szerinti default, a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti nemteljesítő, illetve átstrukturált követelés kategóriákba történő átsorolását, továbbá az IFRS 9 sztenderd alkalmazásában a hitelkockázat növekedésének kötelező megállapítását, a Stage 2 kategóriába történő átsorolását.

Kérdés, hogy vállalati hitelek esetében a részvételi szándék iránti kérvény már a hitelkockázat növekedésének számít-e, vagy esetlegesen az abban bemutatott adatokat fel lehet-e használni Stage 2 indikátorok azonosítására?

Érdekes kérdés az is, hogy azon ügyfelekre, melyek várhatóan kiesnek 2020. december 31-én a törlesztési moratórium alól (addig nem tekintendők automatikusan nemteljesítő ügyfeleknek), azonban azt követően a bank várakozása szerint a felmondási moratórium alá esnek majd, milyen stage besorolás alkalmazandó? Az, hogy a bank a moratóriumnak megfelelő és azzal élő lakossági hiteleket, különösen a munkanélküli ügyfelek hiteleit milyen stage-be fogja besorolni, szintén mérlegelendő, figyelembe véve azt is, hogy az MNB legújabb, napokban megjelent körlevele alapján kizárólag a moratóriumban való részvételre tekintettel 2020.09.30-t követően sem szükséges egy adott kitettséget nemteljesítőnek, átstrukturáltnak vagy az IFRS 9 sztenderd alkalmazásában Stage 3-ba tartozónak tekinteni.

A fent felsorolt néhány fő kérdés mérlegelése közben további kérdések is felmerülhetnek, melyek megválaszolása az év vége közeledtével egyre sürgetőbbé válhat. Annyi bizonyos, hogy a hazai bankok számviteli és kockázatkezelési területeinek a moratórium kezelése jelenti az idei legnagyobb kihívást, mely annak meghosszabbításával tovább bonyolódik. Fontos lenne, hogy a szükséges részletszabályok és egységes kezelést támogató szabályozói állásfoglalások mielőbb megjelenjenek, mert az év végi zárást minden bizonytalanság jelentősen lassít. Sűrű hónapok várnak ránk az éves beszámolók kiadásáig, melyek bizonyosan témát szolgáltatnak majd a blognak a jövőben is!


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább