Vállalati visszaélések a pandémia idején: amiben a KPMG forensic csapata segíthet

A COVID-19 által előidézett bizonytalan üzleti környezetben a vállalati visszaélések meghatározó kockázati tényezőként jelennek meg. Ennek oka, hogy a járvány a klasszikus csalási háromszög (indíték, lehetőség, önigazolás) minden pontján növeli a visszaélések kockázatát vállalaton belülről és kívülről érkező elkövetők esetén egyaránt. A szándékos visszaélések elleni fellépés a szabályos és hatékony működés elősegítése mellett hozzájárul a nehezen megfogható reputációs kockázatok mérsékléséhez is. A KPMG forensic csapata a szándékos visszaélések megelőzése, felderítése és kivizsgálása területén komplex szolgáltatási portfolióval nyújt segítséget ügyfeleinek.


A COVID-19 hatására a vállalatok többségének működési környezete jelentősen átalakult. A profitabilitást és a szabályszerű működést fenyegető visszaélések elleni fellépés – a pandémia okozta – üzleti folyamatok változása miatt különösen indokolt. .

A KPMG a COVID-19 által előidézett válsághelyzettel kapcsolatos kockázatokat azonosította a Key Risk Assessment Survey 2020. júniusi eredményei alapján.

A felmérés tanulsága szerint a sikeres változásmenedzsment szempontjából a vállalati visszaélések és a kiberbűnözés egyaránt meghatározó kockázati tényezőként jelennek meg. A gyakorlat arra is rámutat, hogy míg a vállalatvezetők nagy hangsúlyt helyeznek a változó gazdasági viszonyok okozta pénzügyi és munkaerő-gazdálkodási problémák kezelésére, a szándékos visszaélések elleni fellépésre már kevesebb figyelmük jut.

A pandémiával összefüggő vállalati kockázatok és hatásmechanizmusuk[1]

A pandémiával összefüggő vállalati kockázatok és hatásmechanizmusuk

 

Míg az általános piaci folyamatokat a vállalkozások nem vagy alig tudják befolyásolni, addig a szándékos visszaélések megelőzéséért, felderítéséért és kivizsgálásáért maguk is felelősek az eredményes és szabályszerű működésük érdekében. Az egyes kockázati tényezők szorosan összefüggnek egymással, ezért a vállalatvezetők részéről a visszaélések és a kiberbűnözés elleni fellépés kiemelt feladat, amely átfogó megközelítést igényel.

A járványhelyzet a klasszikus csalási háromszög (fraud triangle) minden pontján növeli a visszaélések kockázatát: (1) a munkavállalók, illetve a vállalkozások romló anyagi helyzete erős indítékot szolgáltat a visszaélések elkövetésére; (2) a távoli munkavégzés és bizonyos kontrollfolyamatok gyengülése az elkövetők számára növekvő lehetőséget teremt a fizikai és kibertérben egyaránt; (3) A munkavállalói morál romlása pedig segíti az elkövetők visszaélésekkel kapcsolatos önigazolását („úgyis leépítésre kerülök”, „muszáj ezt a kormányzati támogatást megszerezni a cég életben maradásához”, „ha más is megteheti, én is”).

Az ACFE (Association of Certified Fraud Examiners) felmérése szerint 2020. májusban globális szinten a megkérdezett vállalatok 68%-a tapasztalta a vállalati visszaélések kockázatának emelkedését a COVID-19 következtében, amely arány 2020. augusztusra tovább emelkedett. A felmérés az elkövetkező 12 hónapban a leírt trend határozott folytatódását is előre vetíti.

Vállalati visszaélések kockázatának alakulása a COVID-19 következtében[2]

Vállalati visszaélések kockázatának alakulása a COVID-19 következtében

A COVID-19 következtében a vállalatok eredményességét és szabályszerű működését veszélyeztető szándékos visszaéléseket belső és külső kockázatok mentén következőképpen csoportosíthatjuk:

COVID-19 szempontjából legrelevánsabb kockázatok[3]

COVID-19 szempontjából legrelevánsabb kockázatok

A visszaélések megelőzése, felderítése és kivizsgálása a fenyegetés forrásának megfelelően eltérő eszközökkel és módszerekkel történhet:

Vállalaton belüli kockázatok esetén megoldást a következő intézkedések jelenthetnek:

  • Belső vizsgálatok lefolytatása (tényfeltárás, gyökérok-elemzés, hatásvizsgálatok);
  • Proaktív adatelemzés (beszállítók, árukészlet, pénzmozgások és munkavállalók monitorozása);
  • Korrupciómegelőzés (compliance megoldások kidolgozása és megerősítése – pl. ISO 37001 tanúsítvány megszerzése).

A vállalaton kívüli kockázatok elsősorban a következők kompetenciák révén csökkenthetők:

  • Corporate intelligence (beszállítók átvilágítása, üzleti partnerekkel kapcsolatos profilalkotás);
  • Vitarendezés (kereskedelmi vagy egyéb szerződéses viták hatékony megoldása);
  • Kibervédelmi és forensic technológiák (eseményészlelés, incidenskezelés és
    -vizsgálat, elektronikus adatfeltárás).

Vállalaton belüli és kívüli kockázatok esetén egyaránt fontos szerep jut a tudatosságnövelő intézkedéseknek, beleértve a célzott munkavállalói tréningek megtartását.

A KPMG szakértői csapata professzionális szolgáltatásokat nyújt a vállalati visszaélések megelőzése, felderítése és kivizsgálása területén. Komplex szolgáltatási portfóliónk az iparágspecifikus nyomozati és audit, jogi érdekképviseleti, valamint forensic technológiai feladatok elvégzését is magában foglalja. Helyi csapatunkat a KPMG külföldi tagirodái támogatják szerte a világon a megbízás nemzetközi jellegétől függően.

További részletek: https://assets.kpmg/content/dam/kpmg/in/pdf/2020/06/kpmg-covid-survery-2020.pdf

 

[1] Forrás: COVID-19: Key Risk Assessment Survey, KPMG, 2020. június.
[2] Forrás: ACFE: Fraud in the Wake of COVID-19: Benchmark Report, September 2020.
[3] Forrás: KPMG saját elemzés.


Írta

Olvass tovább