Korábbi blog bejegyzésünkben azt foglaltuk össze, hogy a nagy európai bankok 2020 I. negyedéves közzétételei alapján milyen hatásai körvonalazódnak a COVID-19 járványnak. Jelen írásunkban ugyanezen bankokra vonatkozóan ugyancsak a nemzetközi KPMG-s összefoglaló[1] alapján megvizsgáljuk, milyen változások figyelhetők meg a féléves közzétételek alapján.
Várható hitelezési veszteségek eredményhatása, jövedelmezőség
A közzétett évközi beszámolók alapján először megvizsgáltuk 11 bankra vonatkozóan a várható hitelezési veszteségekre képzett teljes értékvesztés állománynak és 2020 első hat hónapjára vonatkozó adózás előtti eredménynek az alakulását, valamint a számokat összehasonlítottuk 2019 vonatkozó periódusaival. Az értékvesztés állományok százalékos növekedését, valamint az adózás előtti eredmény szintjében történt változásokat az alábbi ábra foglalja össze:
Valamennyi bank jelentősen növelte a várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés állományát, de a százalékos növekedési ütem jelentősen különbözik, 60% (egy spanyol bank) és 1536% (egy svájci bank) között mozog (habár ez utóbbi bank esetén a 2019 első féléves bázis nagyon alacsony szintű volt).
Érdekes módon az a bank, amelynek a várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztése a legnagyobb mértékben nőtt 2019 első félévétől 2020 első félévéig, az adózás előtti eredmény növekedéséről számolt be ugyanebben az időszakban. Míg az a két bank, amelynek az ECL növekedése a legkisebb volt, az adózás előtti nyereség legnagyobb csökkenését jelentették.
Valamennyi kiválasztott bank esetében kiszámítottuk az értékvesztés állomány átlagos növekedését 2020 első és második negyedévére, az egy évvel korábbi bázisokhoz képest. A megképzett értékvesztés 2020 első negyedévben több mint hatszorosa volt, mint 2019 első negyedévében; az átlagos értékvesztés képzés 2020 második negyedévében több mint négyszerese volt, mint 2019 második negyedévében.
Hitelezési veszteség ráta
Az alábbi ábra nyolc európai bank amortizált bekerülési értéken nyilvántartott hiteleinek hitelezési veszteség rátáit mutatja 2019. december 31-én, 2020. március 31-én és 2020. június 30-án.
A bankok 2020 első két negyedévében tovább építették a hitelezési veszteségeikre képzett értékvesztés állományokat. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott hitelek átlagos hitelezési veszteség rátája a 2019. december 31-i 1,28%-ról 2020. március 31-ére 1,43%-ra, 2020. június 30-ára 1,55%-ra nőtt.
Két brit bank a lakossági és nagyvállalati hitelekre megbontva is nyilvánosságra hozta a hitelek várható veszteségére képzett tartalékokat. Az egyes szektorok hitelezési veszteség arányát az alábbiakban mutatjuk be.
Míg a lakossági üzletág hitelezési veszteség rátája minden negyedévben folyamatosan emelkedett, a nagyvállalati hitelezési üzletágban a második negyedév sokkal intenzívebb növekedést mutatott az első negyedévhez képest.
Hitelek kosarakba sorolása (“staging”)
A hitelportfólió minőségében bekövetkezett változások egyik legfőbb indikátora az, hogy a különböző stage-k között mekkora mozgás történt az adott időszak során. Ez jelzi ugyanis azt, hogy a hitelportfólió hitelezési kockázatában jelentős növekedés következett be, vagy a hitelportfólió értékvesztetté vált.
Korábbi blogunkban hét európai bankot néztünk meg, amelyek stage-enként ismertették hiteleik elemzését. Az alábbi grafikonok azt mutatják, hogy a stage 2-ben és stage 3-ban lévő hitelek aránya általában tovább nőtt 2020 második negyedévében.
Két bank esetén jelentős növekedés figyelhető meg a stage 2-ben lévő hiteleik arányában 2020 második negyedévében. Mindkét esetben ezt a nagyvállalati piac növekedése vezérelte. Más bankok stage 2-ben lévő hiteleik aránya mérsékelt vagy csak csekély növekedést mutatott. A hét bank stage 2 állományának átlagos aránya a 2019. december 31-i 6,77%-ról 2020. március 31-én 8,28% -ra, június 30-án pedig 11,31% -ra nőtt. Azonban – hasonlóan a 2020. első negyedévéhez – a stage 3-ba tartozó hitelek aránya többnyire stabil maradt.
Előretekintő információk
Korábban megvizsgáltuk, hogyan mérték fel a bankok a járvány hatását a jövőbeni gazdasági forgatókönyvekre, amelyeket a várható hitelezési veszteségek mérésére használtak. Vajon történtek lényeges változások az alkalmazott feltételezésekben az elmúlt negyedévben?
A tizenegy európai bank 2020. június 30-i féléves jelentése azt mutatja, hogy minden bank frissítette a makrogazdasági forgatókönyvek paramétereit. A bankok ugyanannyi gazdasági forgatókönyvet használtak 2020. június 30-án, 2020. március 31-én és 2019. december 31-én. Az egyik bank 0% -os valószínűséget rendelt az optimista forgatókönyvéhez (2020. június 30-i állapot), ami valójában kettőre csökkentette a forgatókönyvek számát.
Hét bank nyilvánosságra hozta az alap, optimista és pesszimista forgatókönyvekhez kapcsolódó valószínűségeket is. A bankok többsége változtatott az egyes forgatókönyvek valószínűségén a járvány gazdasági hatásaira való tekintettel, de a változás iránya különböző volt – egyesek növelték a negatív forgatókönyvek relatív súlyát, mások viszont csökkentették azt.
Érdekes módon két bank 2020. június 30-án nagyobb valószínűséget rendelt a gazdasági fellendülést jelző forgatókönyvekhez mint 2019. december 31-én.
Mind a tizenegy bank közzétette a makrogazdasági forgatókönyvek legfontosabb inputjait, amelyek relevánsak azokon a piacokon, amelyeken működnek. Mivel azonban az egyes bankok meglehetősen eltérő piacokon hiteleznek, az inputok bankok közötti összehasonlítása nem volt lehetséges. Összességében megállapítható, hogy a bankok pesszimistábbak a 2020-as és 2021-es gazdasági kilátásokkal kapcsolatban a márciusi negyedéves jelentésük óta.
A tizenegy bank többsége arról számolt be, hogy az ECL-modellek segítségével kiszámított eredményekre ún. “management overlay” korrekciókat is alkalmaztak annak érdekében, hogy a járvány és a kapcsolódó kormányzati intézkedések gazdasági hatásait megfelelő módon figyelembe vegyék. A közzététel időpontjában ezen korrekciók számszerűsített hatása a teljes értékvesztés állomány 2–13% -át tette ki, ami összhangban áll az előző blogunkban közölt tartománnyal.
Mi következik?
Blogjainkban arra törekszünk, hogy megosszuk Önökkel a felmerülő információkat arról, hogy a bankok hogyan viszonyultak a várható hitelezési veszteségek becsléséhez ebben a példátlan környezetben. Amint további információk és adatpontok válnak majd elérhetővé az elemzéshez, továbbra is figyelemmel kísérjük a nagy bankok jelentéseit.
[1] Forrás: https://home.kpmg/xx/en/home/insights/2020/08/ifrs-blog-european-banks-h1-covid-disclosures-ifrs9.html
Bővebb profil
