Korábbi blog bejegyzésünkben azt foglaltuk össze, hogy a nagy európai bankok 2020 II. negyedéves közzétételei alapján milyen hatásai körvonalazódnak a COVID-19 járványnak. Jelen írásunkban hasonló logika mentén értékeljük a magyarországi bankok helyzetét is a jelenleg rendelkezésre álló nyilvános információk alapján.
Magyarországi helyzet
A Covid-19 által okozott egészségügyi és gazdasági válság Magyarországon egy alapvetően jó makrogazdasági feltételekkel rendelkező környezetbe robbant be. Az első negyedévben a GDP növekedési üteme 2,2% volt, mely meghaladta az Európai Unió gazdasági növekedésének ütemét. Ezt követően azonban a koronavírus járvány hatásainak kezelését célzó intézkedések következtében a gazdasági növekedés 2020 második negyedévében történelmi mélypontra, -13,5%-ra zuhant az előző év azonos időszakához képest. Ennek legfőbb oka felhasználói oldalon a magánfogyasztás és a belső kereslet visszaesése, míg kínálati oldalon az ipari termelésben az ellátási láncok megszakadása, valamint a szolgáltató szektor egyes részeinek korlátozott működése, csaknem teljes leállása volt (pl.: turizmus). Mindezekkel együtt az MNB a legutóbb kiadott Inflációs Jelentése alapján a teljes 2020-as évre 0,3 %– 2% körüli emelkedést vár.
A koronavírus járvány hatásait a pénzügyi stabilitás biztosítása céljából a Magyar Nemzeti Bank számos szokványos és nem szokványos intézkedés keretében ellensúlyozta. Ezek alapján az adósok jelentős része automatikusan pénzügyi fizetési moratóriumba került, mely során a hiteltörlesztések 2020 év végéig felfüggesztésre kerültek. Az ezen időszakra eső kamatok ugyan tőkésednek, de ezekre nem lehetséges további kamatok elszámolása. Emellett az MNB rugalmasabbá tette az átstrukturálásra és a nem teljesítő állományokra vonatkozó szabályokat, valamint enyhített a tőkemegfeleléshez kacsolódó követelményeken is. A likviditás növelésére és a hitelezés szinten tartására új termékeket vezetett be a piacra (NHP Hajrá!, MNB egyhetes betéti tender), valamint egyes meglévő termékek feltételeit módosította (Növekedési Kötvényprogram). Ezt követően pedig június-július hónapokban két lépcsős, egyenként 15 bp-os kamatcsökkentést jelentett be, melynek eredményeképpen a 2016. május óta szinten lévő alapkamat 0,90%-ról 0,60%-ra csökkent.
A fenti gazdasági körülmények tükrében[1] az előzetes, nem auditált adatok alapján a hitelintézeti szektor összességében 73 milliárd forintnyi adózás utáni eredményt ért el 2020 júniusáig, amely jelentősen, 72%-kal marad el az előző év azonos időszakához képest. Ennek egyik oka a járvány hatásainak ellensúlyozása céljából a bankszektor által képzett, jelentős összegű értékvesztés és céltartalék, mely közel 200 milliárd forinttal nőtt. A hitelezési tevékenység azonban a válság ellenére 10% körüli értékkel tovább bővült, köszönhetően az államilag támogatott konstrukcióknak (CSOK, Babaváró) és az újonnan bevezetett hiteltermékeknek (NHP Hajrá!).
A nemzetközi kitekintésünkhöz hasonlóan a hazai bankszektor esetén is megvizsgáltuk, hogy a bevezetett intézkedések milyen hatással voltak a várható hitelezési veszteségekre. A rendelkezésre álló információk feldolgozása alapján az adatok elérhetősége azonban meglehetősen limitált. 2020. június végével összesen 3 nagybank adott ki féléves jelentést (OTP Bank Nyrt., Raiffeisen Bank Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.), így elemzésünk során ezekre tudtunk támaszkodni. Emellett a kiadott jelentésekben azonban a nemzetközi kitekintés során tárgyalt információk nem minden esetben állnak rendelkezésre, így a meglévő adatok alapján csak egy rövid áttekintést tudunk nyújtani.
A gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások a Raiffeisen Bank és a K&H Bank jelentésében kerülnek konkretizálásra, az OTP Bank a nagyfokú bizonytalanságra hivatkozva nem közöl makrogazdasági előrejelzést. A Raiffeisen Bank „V” alakú kilábalást és 2020-ra 5%-os GDP visszaesést prognosztizál, ami csak azzal a feltétellel tartható, ha nem várható a korábbi időszakokhoz hasonló korlátozások bevezetése. A K&H Bank 2020-ra még nagyobb visszaesésre, 6,2%-os GDP csökkenésre számít.
Mindhárom bank esetén megfigyelhető az adózás utáni eredmény jelentős csökkenése, mely alapvetően az értékvesztés állomány növekedésén keresztül következett be. Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a bankok adózás utáni eredményeinek változását és az értékvesztés állományok alakulását.
| Adózás utáni eredmény (milliárd HUF) | 2019Q2 | 2020Q2 | Változás |
| OTP Core | 97,4 | 54,7 | -44% |
| K&H Csoport | 22,6 | 3,2 | -86% |
| Raiffeisen | 16,8 | 5,8 | -65% |
| Értékvesztés (milliárd HUF) | 2019Q2 | 2020Q2 | Változás |
| OTP Core | -17,838 | 19,3 | 37,14 |
| K&H Csoport | 0,63 | 20,4 | 19,77 |
| Raiffeisen | -9,06 | 5,56 | 14,62 |
A K&H Bankcsoport a megképzett értékvesztésből nevesíti azokat a tételeket, amelyek kifejezetten a Covid-19 járvány következtében kerültek megképzésre. A válság következtében 19 milliárd forintnyi addicionális értékvesztés került megképzésre, amelyből 4,6 milliárd forint az előretekintő várakozások módosítása következtében csatornázódik az értékvesztés számokba, a fennmaradó 14,4 milliárd forint pedig egy módszertani elem szakértői alapú stresszelése következtében került megbecslésre.
A hitelek stage besorolása és ennek megoszlása csak az OTP Bank esetén érhető el. Itt látható, hogy a teljesítő (stage 1+2) ügyletek aránya nőtt, miközben a stage3 ügyletek aránya tovább csökkent. A stage 1 és stage 2 ügyletek között azonban megfigyelhető egy átrendeződés, melynek oka, hogy a válság következtében a kockázatosabb iparágban tevékenykedő vállalatok átsorolásra kerültek stage 1-ből stage 2 kategóriába. Így a stage 2 ügyletek 2019 év végi 4,2%-os állomány aránya 7,6%-ra nőtt 2020 június végére.
Összességében elmondható, hogy a bankszektorban, ahogy a teljes gazdaságban jelentős a bizonytalanság a jövőt illetően. A féléves jelentések alapján megállapítható, hogy a válság hatásai jelentősen csökkentették a szektor jövedelmezőségét, ezzel párhuzamosan megnövelve a várható hitelezési veszteségekre megképzett értékvesztések szintjét.
Mi következik?
A koronavírusjárvány lefutásában és ehhez kapcsolódóan a gazdasági környezet változásban továbbra is nagyfokú bizonytalanság észlelhető, mely talán soha nem látott kihívások elé állítja a piaci szereplőket. Blogjainkban továbbra is törekszünk a hitelezési veszteségekhez kapcsolódóan felmerülő információk minél szélesebb körű összegyűjtésére és rendszerezésére, hogy bemutathassuk a nemzetközi és hazai bankrendszer új körülményekhez való alkalmazkodásának lépéseit.
Forrás:
- MNB Inflációs Jelentés, 2020.06.25.
- OTP Bank Nyrt. féléves jelentése:
https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/200806_IFRS_szukitett_egyedi.pdf
https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/200806_OTP_20202Q_h_final.pdf
- Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. féléves jelentése:
- Raiffeisen Bank Zrt. féléves jelentése:
[1] A bekezdésben tárgyalt adatok a Raiffeisen Bank féléves jelentésére támaszkodnak. Link: https://www.raiffeisen.hu/documents/10423/181276/tokepiaci_tv_szerinti_elso_feleves_jelentes_2020.pdf
Bővebb profil
