Önvezető autózás: Ha önvezetésről van szó, Magyarország fenn van a térképen

A KPMG elemzői 30 országot találtak arra alkalmasnak, hogy érdemben vizsgálják az önvezetési technológia befogadására való felkészültségét. Magyarországnak az összesített ranglistán elért 25. helye azt jelenti, hogy a tempót ugyan nem mi diktáljuk, de fent vagyunk a térképen.

A KPMG idén is megvizsgálta, hogy az önvezetés elterjesztéséért sokat tevő országok mit tesznek azért, hogy a tisztán digitális eszközök vezette autók mielőbb megjelenjenek a közúti forgalomban. A kutatásban négy pillér mentén vizsgálták az országokat: a szabályozói környezet, a technológiai és innovációs környezet, az infrastruktúra kialakítása, valamint a fogyasztói hozzáállás tekintetében. A legtöbb ország – 17 a tavaly is vizsgált 25-ből –, növelte a pontszámát, viszont kiemelendő a távol-keleti régió előretörése a sorrend tekintetében: Dél-Korea a 12. helyről az előkelő 7. helyre ugrott, míg a szoros versenyben Szingapúr vette át az első helyet, Hollandiát szorítva maga mögé a második helyre. Az első ötbe még Norvégia, az USA, és Finnország fért be. Utóbbi Svédországot utasította maga mögé, ami azt is jelenti, hogy Észak-Európa a másik fontos bölcsője az autonóm közlekedésnek.

A KPMG kutatása megállapítja, az önvezetés témáját övező „felhajtás” lassan alábbhagy, és a józan építkezés fázisába lép a technológiai környezet, hogy valóban kényelmünket szolgáló, biztonságos, fenntartható eszköze legyen a mindennapoknak.

Magyarország idén a 30 vizsgált országból a 25. helyen végzett, míg 2019-ben 21. volt a 25-ből.  Az elemzés szerint Magyarországon az önvezető autózás területén nem csak az itt jelenlévő autómárkák és beszállítóik aktívak (mint a Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse vagy a ThyssenKrupp), hanem számos független magyar intézmény és vállalkozás is. Már 2015 szeptemberében megalakult a RECAR Autonóm Jármű Kutató Központ a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának (KJK) gondozásában, amelyhez csatlakozott a BME VIK, az ELTE IK és az MTA SZTAKI is.

A kutatás külön megemlíti, a fehér-zöld tesztautóival országszerte felbukkanó AImotive Kft-t. Az Almotive mellett számos nagyvállalat nyitott kutatás-fejlesztési központot Magyarországon. A Continental 100 hardver és szoftver szakembert alkalmaz itteni K+F központjában, a ThyssenKrupp önvezető kormányrendszereket fejleszt, míg a Knorr-Bremse autonóm haszonjárművek, a Bosch pedig szenzorok fejlesztésével foglalkozik Magyarországon. Nemcsak a német multik aktívak idehaza a K+F-ben, a Jaguar Land Rover is 100 fős tervezői irodát nyitott, a Vodafone pedig az Almotive-val és a holland Here Technologies-zal közösen a fizetést is intéző online parkolási rendszert fejleszt mélygarázsok számára. Ezek a példák is jól mutatják, hogy Magyarország elsősorban kínálati oldalon fog tudni becsatlakozni, a járműipar és a telekommunikáció metszetét adó új technológiák fejlesztési helyszíneként, beszállítójaként. A felhasználói oldalon viszont nem várható, hogy húzóerőt képvisel a magyar piac.

Jó pont az elemzésben Magyarország mellett a Smart City Zone tesztpálya is, amely városi szimulációs környezetben ad lehetőséget az önvezető autók tesztelésére. A zalaegerszegi tesztpálya emellett a kapcsolódó töltési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztésében is erős, a Magyar Telekom és a T-Systems jóvoltából az 5G tesztelésére is alkalmas. A Zalaegerszegi tesztpálya unikális abból a szempontból is, hogy a kapcsolódó M76-os főút révén intelligens gyorsforgalmi szakaszt is kaphat a jövőben.

Metodológiai szempontból a vizsgálat elsősorban szakmai tanulmányokon és az ágazati szereplők kommunikációin alapul, ezen kívül beépít más hasonló indexeket, mint a változásra való készség[1],  a globális versenyképességi index[2], vagy a hálózati készültségi index.

A szabályozói környezet alakulása sok tekintetben meghatározza a többi pillér teljesítményét is. Ebben a pillérben a KPMG azt mérte fel, hogy az adott országok hogyan szabályozzák az önvezető autók tesztelését, forgalomban való megjelenését, mennyire hatékonyak az új jogszabályok kialakításában és bevezetésében, milyen a kormányzat viszonya az iparággal, mennyire támogatja az innovációt és mennyire nyitott az adatmegosztással járó kollaborációk terén. Az élen járó országok Szingapúr, az Egyesült Királyság és Hollandia, a sereghajtók India, Mexikó és Brazília.

Bár összességében itt a 25. helyen végeztünk, egy szűkebb területen az élen járunk: a tanulmány a legmagasabb részpontszámmal ismerte el, hogy nálunk külön kormányzati ügynökség foglalkozik az önvezető ágazati fejlesztésekkel, míg más országokban ezeket a kompetenciákat általában delegálják különböző szervezeteknek.

A vizsgálat második pillére az országok technológiai ökoszisztémáját méri fel: hány fejlesztő vállalkozás vagy klaszter működik az országban, hány szabadalmat nyújtottak be, menyire elérhető a legújabb technológia, milyen szinten áll a mesterséges intelligencia, mennyire fejlettek a felhőmegoldások vagy a Dolgok Internete (IoT) fantázianévvel jellemzett hálózati technológiák. Nem meglepő, hogy itt az USA jár az élen. A tradicionálisan magas technológiával rendelkező országok, mint Japán, Dél-Korea és Németország a legerősebbek a benyújtott szabadalmak területén. A technológiai felkészültséget erősíti az is, ha egy országban megvetik a lábukat a nagy márkákat kiszolgáló alkatrészgyártók, kifejezetten önvezető technológiákra szakosodott cégekbe történő bevásárlással. Ebben Izrael emelkedik ki a tömegből, mint az egy főre vetítve legtöbb ilyen befektetést befogadó nemzet, de jól szerepelt Németország és természetesen az USA is.

Az is kézenfekvőnek tűnik, hogy az önvezető autókra való készenlét összefügg az elektromos autók piaci részesedésével, ezen a területen Észak-Európa a legerősebb: Norvégia, Hollandia és Svédország végeztek az élen. Idén ebben a pillérben már a kiberbiztonsági megfontolásokat is vizsgálták, ezen a területen az USA mellett jól szerepelt az Egyesült Királyság is, a sereghajtóknak pedig Brazília, Chile és Csehország bizonyultak.

Az infrastruktúra vizsgálatában olyan tényezőkre fókuszáltak, mint az útfelület minősége, az utak egyértelmű kijelölése, a közlekedési jelek láthatósága, de ugyancsak ebbe a pillérbe tartozott a mobil kommunikációs infrastruktúra fejlettsége, hiszen az önvezető autók óriási adatforgalmat generálnak. Szélessávú internet szempontjából Ausztrália és Szingapúr vitte a pálmát, az internet sebessége az Egyesült Arab Emirátusban a legjobb, az utak minősége viszont Szingapúrban a legmegfelelőbb. Némileg meglepő, hogy a csehek „csehül állnak” a közutak minősége tekintetében.

Végül a felhasználói hozzáállás a kutatás legérdekesebb pillére, hiszen, ha mi, emberek nem fogadjuk el az önmagukat vezető autókat, akkor az egész kialakuló iparágnak nem lesz felvevő piaca. Nem meglepő, hogy az információ-technológiát jól kezelő országok végeznek itt is az élen, Svédország, az USA, Finnország, Dél-Korea. A tanulmány az autómegosztás piaci mutatóját is vizsgálta, feltételezve, hogy azok a fogyasztók hajlandóbbak az önvezető autókat elfogadni, akik aktívabban használják az autómegosztó szolgáltatásokat. Nem meglepő, hogy ebben Kína élen jár, hiszen ott szigorúan korlátozzák a gépjármű tulajdonlást. Azon is el lehet mosolyodni, hogy vajon miért pont az olaszok hajlandóak legkevésbé kiengedni kezük közül gyönyörű szép autóik kormányát és feladni a vezetés élményét.

Magyarország pozícióit elsősorban a digitális készségek alacsony elterjedtsége rontja, ami rányomja bélyegét az önvezetési technológiák elfogadottságára is. Mindazonáltal az önmagában siker, hogy az önvezetési technológia elterjedését legjobban befolyásoló országokkal egy listán szerepel Magyarország.

[1] KPMG’s Change Readiness Index
[2] World Economic Forum’s Global Competitiveness Index – WEF GCI

 

 


Írta

Olvass tovább

KPMG CEO Outlook 2020
A küldetés-vezérelt vállatok, a fenntarthatóságot szem előtt tartva, egy biztos értékrend mentén működnek. Nemcsak felismerik a társadalm...