A koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedések komoly változásokat hoztak a hitelintézetek és ügyfeleik életében is. A Magyar Nemzeti Bank ezért új, ezentúl hetente frissülő Kérdések és Válaszok platformjával igyekszik támogatni a hitelintézetek napi működését, illetve biztosítani, hogy a pénzügyi piac szereplői a fizetési moratórium és más szabályozási eljárásokkal kapcsolatban kellő megértéssel rendelkezzenek.
Az elsőként feltöltött kérdések és válaszok többek között kitérnek a folyószámla-hitelkeretekre, a hitelkártyákra, lakás-takarékpénztári termékekre, az állami kamattámogatásra, a pénzügyi lízingre, a kézizálogkölcsönökre, a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó egyes speciális kérdésekre, a követeléskezelés témáira, illetve a teljes hiteldíj-mutató (THM) maximum megfelelő alkalmazására is. A kérdés-válaszok közül jelen blogposztunkban a következőket emelnénk ki:
A törlesztés fenntartása érdekében a teljes moratóriumra vonatkozóan adott általános ügyfélnyilatkozat hiányában problémát jelenthet az egyes ügyfélbefizetések kezelése. Ezzel kapcsolatban az MNB megállapította, hogy amennyiben az ügyfél saját kezdeményezésére befizeti (átutalja, készpénzben befizeti) a szerződés szerinti esedékes összeget, az az arra utaló magatartása, hogy nem kíván élni a fizetési moratóriummal, azonban az csak az adott törlesztőrészlet tekintetében irányadó. Tehát az egyes ügyfelek az esedékes törlesztőrészletek megfizetésével hónapról hónapra jelezhetik az intézmények felé a további törlesztési szándékukat. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a folyószámlahitelek tekintetében a befizetést nem lehet ráutaló magatartásnak értelmezni, annak esetében mindenképpen elvárt az ügyfél nyilatkozata, ha a 2020. március 18-án fennálló tartozását törleszteni szeretné. Hitelkártya esetében az MNB szerint mérlegelendő szempont, hogy a lehívott hitelkeret részben, vagy teljesen feltöltésre kerül-e, és a befizetés módja is, így az esetükben nem mindig elvárt az ügyfél előzetes nyilatkozata (ha törleszteni szeretné a moratórium alá tartozó tartozását).
Az MNB megerősíti, hogy a hitelek törlesztésére vonatkozó csoportos beszedések végrehajtása érdekében mindenképp szükséges az ügyfél nyilatkozata, amennyiben nem kíván élni a fizetési moratóriummal.
A törlesztő ügyfelek befizetései kapcsán az MNB szerint jó gyakorlat, ha az intézmények 1-2 napos, legfeljebb 5 munkanapos türelmi időt biztosítanak a havi törlesztőrészletek megfizetése esetében, azaz, ha egy ügyfél ezen türelmi időn belül megfizeti a havi törlesztőrészletet, a fizetési kötelezettséget az intézmény határidőben teljesítettnek tekinti.
Az MNB megerősítette, hogy a korábban a fizetési moratórium mellőzéséről nyilatkozó ügyfél aktív magatartását (pl. átutalás, befizetés) igénylő teljesítések elmaradása esetén az ügylet automatikusan a fizetési moratórium hatálya alá kerül. Az MNB szerint hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a csoportos beszedést nem tudja teljesíteni a szokásos feltételek mellett a bank azzal, hogy az adott havi törlesztőrészletet legkésőbb a következő havi törlesztőrészlet esedékességéig próbálja beszedni.
A rulírozó hitelek esetében a fizetési moratórium elszámolása összetettebb, így ennek részletszabályait is leírta az MNB. Például a futamidővel nem rendelkező termékek esetében az MNB szerint jó gyakorlat, hogy a fizetési moratórium alatti kamatokra és díjakra a fizetési moratórium lejárta után 12 hónapos részletfizetést biztosít az intézmény.
Az MNB szintén rögzítette, hogy az év végéig lejáró rulírozó, illetve beruházási hitelszerződések esetében is alkalmazandó a moratóriumi hosszabbítás. Hasonlóan az év közben lejáró egyéb hitelszerződésekhez, a rulírozó hitelek futamideje is minimum annyival hosszabbodik meg, amennyi a moratórium beálltakor az eredeti futamidőből még hátra volt, és a felhalmozódott kamat- és díjtartozások függvényében lesz hosszabb.
Az MNB megerősíti, hogy a fizetési moratórium nem eredményezi automatikusan az érintett kitettségeknek a CRR szerinti default, a vonatkozó MNB rendelet szerinti nemteljesítő, illetve átstrukturált követelés kategóriákba történő átsorolását, továbbá az IFRS 9 sztenderd alkalmazásában a hitelkockázat növekedésének kötelező megállapítását, a Stage 2 kategóriába történő átsorolást. Mindezeket illetően minden kitettség esetében egyedileg szükséges megállapítani az átsorolás szükségességét. Ennek részletszabályai kapcsán – várhatóan 2020. II. negyedév végéig – az MNB vezetői körlevelet ad ki.
Az MNB részletesen rögzítette elvárásait az ügyfelek tájékoztatásával, illetve az ügyintézéssel és a panaszkezeléssel kapcsolatban is. A panaszkezelés a vírusveszély ideje alatt kizárólag telefonon, vagy írásban történhet. A fizetési moratóriumhoz kapcsolódó ügyféltájékoztatás tekintetben általános MNB elvárás, hogy a hitelintézetek tájékoztassák ügyfeleiket többek között a következőkről:
- A 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított lakossági hitel-, kölcsön-, illetve lízingszerződések, illetve munkáltatói kölcsönök esetében automatikusan, fizetési haladékot kap az ügyfél, amellyel, ha élni kíván, nincs további teendője.
- Az ügyfél által a moratórium lejáratát követően fizetendő törlesztőrészletek összege nem növekszik a moratórium lehetőségének igénybevétele miatt, ami a futamidő moratórium időtartamánál hosszabb időre szóló meghosszabbításával kerül biztosításra.
- A fizetési moratórium ellenére az ügyfélnek joga van valamennyi, az adott hitelnyújtónál lévő, vagy csak az általa megjelölt egyedi szerződése tekintetében az eredeti szerződéses feltételek szerint teljesíteni. Ebben az esetben az ügyfél szerződéses feltételek szerinti átutalása és befizetése azt jelenti, hogy adott törlesztőrészlet kapcsán a moratórium lehetőségét az ügyfél nem kívánta igénybe venni.
- Mivel a törlesztésekre szolgáló csoportos beszedési megbízásokat a fizetési moratórium miatt a bankok leállították, így ennek újraindításához az ügyfélnek fizetési szándékáról tájékoztatni szükséges a hitelnyújtót. A bank ennek kapcsán köteles a fizetési szándék esetén megfelelő tájékoztatási csatornákat kijelölni, illetve a tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit részletezni.
- Amennyiben az ügyfél az eredeti szerződéses feltételek szerint kíván teljesíteni, a moratórium időtartama alatt viszont mégis élni kíván a fizetési moratórium lehetőségével, úgy ahhoz a fizetési moratórium időtartama alatt bármikor joga van, mely semmilyen további cselekményhez nem kötött, illetve a feni jogának gyakorlásával a fizetési késedelem következményei sem kerülhetnek alkalmazásra. A tájékoztatás során szükséges kiemelni, hogy amennyiben nem áll rendelkezésre a törlesztőrészlet fedezete, a késedelem jogkövetkezményei nem állnak be, hanem automatikusan a fizetési moratórium szabályai lépnek hatályba az adott hitel tekintetében.
- A törlesztőrészlet pontos összegéről az ügyfél mely dokumentumokban, mely fórumokon szerezhet megfelelő információt.
Külön szekció foglalkozik a THM-plafonnal, melyben az MNB rögzíti, hogy a jelenleg 5,9%-os THM maximum nem vonatkozik az óvadékkal biztosított hitel és kölcsönszerződésekre, illetve a kézizálogkölcsönökre sem. A futamidő kapcsán az MNB elvárása, hogy a THM maximum a 2020. március 19. napján és azt követően kötött fogyasztói hitelkártya szerződések alapján folyósított kölcsönökre vonatkozik, az azt megelőzően megkötött hitelkártya szerződésekre, függetlenül attól, hogy mikor kerül sor az alapján a kölcsön felvételére, nem. A THM maximummal érintett fogyasztói hitelek, ha nem változik a 2020. december 31-i határidő, úgy 2021. január 1. napjától automatikusan, erre irányuló nyilatkozat nélkül, a szerződés megkötésekor érvényes hirdetményben meghatározott THM kerül majd alkalmazásra.
A Kérdésék és válaszok mellett az elmúlt időszakban az MNB vezetői körlevelekben ismertette álláspontját a késedelmessé vált lakossági ügyfelek KHR törvény szerinti kezelésére vonatkozóan, illetve honlapján is külön aloldalt hozott létre a járvány kapcsán hozott pénzügyi válaszlépések részletes bemutatására. A Felügyelet a mostani helyzetben is elvárja a piaci szereplőktől, hogy megfelelő minőségben szolgálják ki ügyfeleiket, kiemelve, hogy a pénzügyi stabilitás és a piacokba vetett bizalom záloga a folyamatos működés. Ennek érdekében kiemelten fontos a jogszabályalkotás és a piaci körülmények aktív figyelése és az intézmények gyors reagálása.
Bővebb profil
