A pénzügyi stabilitás biztosítása

A koronavírus-járvány hosszú távú gazdasági hatásait igyekszik mérsékelni a kormány múlt héten bejelentett, jelenleg 150 milliárd forintos keretösszegből gazdálkodó kötvényprogramja, melynek keretében az állam legfeljebb 7 éves futamidejű banki kötvények vásárlásával igyekszik segíteni a bankok stabilitásának és hitelezési képességének fenntartását, ezzel közvetetten segítve cégeket és családokat is. A kormányzati intézkedés – a korábbi MNB programokhoz hasonlóan – a pénzintézetek hitelezési gyakorlatának fenntartását támogatja, ezzel kormányzati szinten is nyomatékosítva a felügyeleti elvárást, miszerint a gazdaság újraindításában kiemelt a hitelintézetek szerepe.

A kibocsátás körülményeivel kapcsolatban szigorú feltételeket támaszt a kormányzat, a program keretein belül egyszeri kötvénykibocsátásra vonatkozó kérelmet az MNB fogja vizsgálni és javaslatot tenni, a vásárlásról szóló döntés pedig a pénzügyminiszter feladata. A kibocsátott kötvény összege a stresszteszteken, eszközminőség vizsgálatokon feltárt tőkehiány mértéke, vagy a CRR minimum tőkekövetelmény 25%-nak és a SREP tőkeszükséglet összege, de bankonként pedig legfeljebb 50 milliárd forint (három közül a legkisebb). A felhasználás célja pedig kizárólag a koronavírus okozta károk enyhítése lehet, tehát nem lehetséges belőle korábban keletkezett veszteségeket finanszírozni. Továbbá a kötvénynek a járulékos tőkeelem feltételeit is teljesítenie kell.

A támogatásként megvásárolt kötvény kamata minimum:

  • az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam előző húsz munkanapi átlagának,
  • az ÁKK által közzétett 5 éves állampapír referenciahozam és az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam 2019. január 1. és 2020. január 31. közötti különbsége átlagának,
  • az Európa Unió „A” hitelkockázati besorolással rendelkező hitelintézetei 5 éves CDS felár mediánjának, valamint
  • 200 bázispontnak

az összege kell, hogy legyen.

A támogatás nyújtásának számos további feltétele van, melyeknek együttes teljesülése szükséges: a 12 hónapon keresztül valószínűsíthető fizetőképességű intézet; stressz tesztek vagy eszközminőség vizsgálatok által feltárt, a koronavírus okozta tőkehiány megszüntetésére irányuló kötvényt bocsát ki, melyet tőkebevonási tervvel támaszt alá valamint minden tőle elvárható intézkedést megtesz a tőkehiány minimalizálására; illetve arról is rendelkezik, hogy a támogatás célja Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások hitelezésének fenntarthatósága.

Szintén elvárásokat támaszt a kormányzat a hitelintézet javadalmazási politikájával szemben:

  • a teljesítményjavadalmazást a hitelintézet a nettó bevétel százalékában határozza meg, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a támogatás időben történő visszafizetésével,
  • rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,
  • a javadalmazási politika hatálya alá eső személyek teljes javadalmazása nem haladhatja meg a nemzetgazdasági éves átlagbér tizenötszörösét, vagy az adott hitelintézet alkalmazottai átlagbérének tízszeresét,
  • a hitelintézet vezető állású személye kizárólag a kötvényvásárlás kapcsán az állammal kötött megállapodásban meghatározott esetben részesülhet teljesítményjavadalmazásban.

Általánosságban erős a magyar bankrendszer tőkeellátottsága, ezt a Bankszövetség is megerősítette az intézkedés kapcsán adott tájékoztatásában, de kiemelte azt is, hogy amennyiben a jövőben megdrágulna a globális pénzpiacokon a likviditás, a korlátosabb tőkelehetőségekkel rendelkező hitelintézeteknek az intézkedés segítséget adhat majd.

Az NHP, az NKP (melyekről bővebben itt és itt írtunk) és a múlt héten bejelentett kormányzati kötvényprogram is a hitelezési gyakorlat fenntartását szorgalmazza, kiemelve a bankrendszer szerepét a gazdaság újraindításában. A támogatások mellett viszont a szektornak új nehézségekkel is szembe kell majd nézni: a törlesztési moratórium miatt jóval kevesebb hitelkockázat mérését lehetővé tévő adat áll a bankok rendelkezésére, illetve erőteljesebb versenyre lehet számítani a piacon köszönhetően a kormányzati és MNB-s hitelezést támogató új konstrukcióknak is. Természetszerű cél, hogy ezt a banki kötvényvásárlási programot ne kelljen egy szereplőnek igénybe venni, így különösen fontos a tőkehiányos helyzetek elkerülése. A bizonytalan gazdasági helyzet és a megváltozott körülmények mellett így kiemelt feladat a hitelbírálat és hitelmonitoring, illetve a tőkeszámítási módszertanok felülvizsgálata és a tőke (illetve) likviditás helyzet és terv folyamatos frissítése és figyelése. Ennek kapcsán, ha kérdés merülne fel, akkor keressenek minket bizalommal.


Írta

Olvass tovább