A koronavírus jelentősen érinti szinte a gazdaság minden ágazatát, így a pénzügyi közvetítőrendszert is. A COVID-19 gazdasági hatásai és az ellensúlyozására kidolgozott gazdaságélénkítő intézkedések számos változásra kényszerítik a hitelintézeteket, ráadásul magas a bizonytalanság a vírus lefutása és gazdaság pályája miatt, illetve korlátozottan állnak rendelkezésre adatok például a fizetési moratórium miatt. Emiatt is érdemes áttekinteni az MNB nemrég kiadott Pénzügyi Stabilitási Jelentését (amely a posztban lévő táblázat és grafikonok forrása), amelyben több adatra is hasznos odafigyelni.
A Felügyelet adatai alapján a hazai bankrendszer szerencsére sokkal jobb kiinduló helyzetben van most a COVID-19 okozta gazdasági krízis elején, mint az elmúlt időszak válsághelyzeteinek kezdetén. Az MNB által közzétett adatok alapján az intézmények tőke- és likviditási helyzete jelentősen kedvezőbb 2019 év végén, továbbá a nemteljesítő hitelek aránya mind a háztartási, mind a vállalati szegmensben a 2008-as szintek alatt van.
A lakossági hitelezésben a JTM plafon bevezetése, a devizahitelezés kvázi eltűnése, illetve az elmúlt időszakban a rögzített kamatozású hitelek arányának jelentős növekedése mind kedvezően hatottak és hatnak a lakossági hitelezés kockázataira, azonban ezzel együtt is a koronavírus járvány jelentős negatív hatást gyakorolhat ezen szegmensre is. A lakossági hitelezés kapcsán az egyik legfontosabb kockázati tényező a munkanélküliség alakulása, illetve a visszaeső kereslet miatt csökkentett munkaidő következtében csökkentett munkabér. Az MNB felmérései szerint a lakosság esetében a sérülékeny munkakörben (jellemzően a feldolgozóipar, turizmus és vendéglátás, valamint az ingatlanügyletek és építőipar ágazatokban) dolgozók hiteleinek aránya mintegy 31%-a a teljes háztartási hitelállománynak, ezt mutatja következő ábra, ahol a kör mérete az ágazatban foglalkoztatottak létszámával arányos.
A vállalati hitelezés kapcsán is alapvetően javultak a kockázati mutatók 2019 év végére, a korábbi válsághoz képest az szektor szintű állományban csökkent a projekthitelek részesedése, azonban a vállalatok számára is jelentős nehézségekkel jár a koronavírus járvány, ráadásul a válság egyszerre jár kínálati és keresleti negatív sokkokkal is. Az árbevételük jelentős részét elvesztő vállalatok számára problémát okozhat az adósságszolgálat teljesítése. A fenti ábrán sérülékeny hitelek azok a hitelek, amelyeket sérülékeny tevékenységű (TEÁOR) adósok vettek fel, a kör buborék mérete a teljes ágazat hozzáadott-értékével arányos. A fentiek mellett az MNB adatai alapján az látható még, hogy a jelenlegi banki vállalati hitelállományok 16%-a esetében közepes vagy rosszabb a likviditási helyzet és ezzel együtt közepes, illetve magas az eladósodottság szintje.
Sajnos nem állnak rendelkezésre publikus, bankszektor szintű adatok a 2020. első negyedévére vonatkozó értékvesztésekről, viszont ezek elemzéséhez jó támpontot adhat az MNB forgatókönyvelemzése. Az I-es stresszpályán erre az évre -3,8%-os, míg jövőre -0,1%-os GDP változással számoltak, a II-es stresszpályán pedig -7,1%-os, illetve -2,9%-os értékkel. Az MNB a kettő stresszforgatókönyv mellett többek között vizsgálta egyrészt az értékvesztésképzést, másrészt a tőkemegfelelési mutató darabszámának eloszlását is. Az értékvesztésekre vonatkozó ábrán, a negyedévek végi értékvesztési kategóriák szerinti nettó értékvesztésképzés szerepel, a háztartási portfólió bruttó könyv szerinti értékének arányában, jól látható, hogy a fizetési moratórium megszűnése után jelentős növekedés várható a Stage 2-es és Stage 3-as értékvesztésben. A vállalati portfólió kapcsán csak éves bontású adat áll rendelkezésre, amely alapján az látható, hogy a stresszteszt kiindulásától számított nettó értékvesztésképzés 2,22% az I-es forgatókönyvben, és 2,99% a II-es forgatókönyvben 2021 év végére.
A másik ábrán az látható, hogy mi lenne a hatása a tőkemegfelelésre az adott stresszhelyzetnek. Az MNB jelenlegi információk alapján számított eredményei alapján az látható, hogy a járvány ugyan jelentős hatással lesz a bankrendszer profitabilitására, de a hazai bankok többsége még egy súlyosabb stresszpálya bekövetkezte esetén sem szorul tőkepótlásra.
Az MNB Stabilitási Jelentése részletesen elemezi a bankszektor profitabilitását is, amely közül ebben a blogposztban egyet emelnék ki. EU-s összehasonlításban Magyarországon magas eszközarányos költségszinten működnek az intézmények (a csillaggal jelölt oszlopból a bankadó, a tranzakciós illeték és külföldi leánybankok adatai ki vannak szűrve). Ennek egyik oka lehet a még relatíve alacsonyabb elektronikus szolgáltatási csatornák aránya, a kisebb mérethatékonyság, illetve az alacsonyabb mértékben alkalmazott automatizációs és digitalizációs megoldások aránya is. Korábbi blogposztunkban ezen témáról írtunk részletesen.
A jól és egészségesen működő bankrendszer nélkülözhetetlen a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából, mivel a bankrendszer viselkedése felerősíteni, de tompítani is tudja a reálgazdaságban jelentkező problémákat. Az intézmények egy része jelentősebben szigorította a hitelezési feltételeket, amely egyik szempontól teljesen ésszerű más szempontból viszont negatív hatással lehet a bank profitabilitására és a nemzetgazdaságra, ha az egyébként életképes és jövedelmező hiteligényeket nem támogatja a bank. A reálgazdaság és a pénzügyi közvetítő rendszer erősítése érdekében több intézkedés is született kezdve a fizetési moratóriummal, a prudenciális követelmények ideiglenes könnyítésén keresztül az új/bővebb finanszírozási formák bevezetéséig. Ezen lehetőségekkel akkor tud hatékonyan élni egy intézmény, ha a kockázatkezelési folyamatai és megoldásai kellően rugalmasak ahhoz, hogy a jelentősen megváltozó körülmények közepette is tudják biztosítani a hitelezési kockázatok kontroll alatt tartását. Egyrészt ez jelenti a hatékony hitelmonitoringot, a hitelezési dinamikát támogató, de robosztus hitelbírálatot, továbbá a pontos és naprakész információ biztosítását is a vezetőség részére.
Bővebb profil
