A legtöbb nagy európai bank a közelmúltban közzétette 2020. I. negyedéves, évközi pénzügyi kimutatásait. Ezek az első olyan pénzügyi kimutatások, amelyekben a COVID-19 hatásai már valamilyen formában megjelennek, ezáltal egy előzetes képet kaphatunk arról, hogy a bankok hitelportfóliójának várható hitelezési veszteségeire milyen hatással van a járvány.
Az IFRS 9 szerinti várható hitelezési veszteségek számszerűsítésekor a bankok figyelembe veszik a múltbeli veszteségekre vonatkozó tapasztalataikat, és ezt kiegészítve, felülvizsgálva mérlegelik a jelenlegi körülményeket, valamint a jövőbeli gazdasági feltételekre vonatkozó előrejelzéseket. A 2020. I. negyedéves pénzügyi kimutatások egy korai betekintést nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 gazdasági hatásaival kapcsolatos előretekintő információk értékvesztési modellekbe történő beépítése milyen hatással jár a hitelportfólió várható hitelezési veszteségeire.
A KPMG jelen nemzetközi kutatása 8 európai országból kiválasztott nagy bank évközi pénzügyi kimutatásait vizsgálta. Tapasztalataik szerint a bankok által közzétett információk részletezettsége meglehetősen eltérő, néhány évközi pénzügyi kimutatás csak nagyvonalú összegzést tett közzé a hatásokat illetően. Elemzésük a hitelezési veszteség rátára, a hitelek kosarakba sorolására (“staging”) és az előretekintő információk közzétételére fókuszált.
Hitelezési veszteség ráta
A részletesebb információt bemutató bankok esetében, amelyek közzétettek erre vonatkozó információt, az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek átlagos várható hitelezési veszteség rátája (vagyis a várható hitelezési veszteség összes bruttó könyv szerinti értékre vetített aránya, százalékában kifejezve) a 2019. december 31-i 1,28%-ról 2020. március 31-jén 1,43%-ra nőtt. (Az elemzésben az átlagos hitelezési veszteség ráta az érintett legnagyobb bankok várható hitelezési rátájának egyszerű számtani átlagaként került számszerűsítésre, és nem került figyelembe vételre az, hogy az egyes intézmények eltérő méretű hitelportfólióval rendelkeznek.)
Két bank a várható hitelezési veszteség rátát közzétette külön a lakossági és a vállalati hitelekre vonatkozóan is.
Hitelek kosarakba sorolása (“staging”)
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés modellben a pénzügyi eszközöket 3 kosárba kell sorolni:
- a Stage 1-be tartoznak azok a pénzügyi eszközök, amelyeknél a várható hitelezési veszteséget 12 havi várható hitelezési veszteséggel megegyező összegen értékelik (vagyis a kezdeti megjelenítés óta nem következett be jelentős növekedés a hitelkockázatban);
- a Stage 2-be sorolt pénzügyi eszközök várható hitelkockázata ugyan jelentősen megnőtt a kezdeti megjelenítés óta, de még nem értékvesztettek;
- azok a pénzügyi eszközök, amelyek várható hitelkockázata jelentősen megnőtt a kezdeti megjelenítés óta és értékvesztettek is, a Stage 3-ba sorolandók.
A hitelportfólió minőségében bekövetkezett változások egyik legfőbb indikátora az, hogy a különböző stage-k között mekkora mozgás történt az adott időszak során. Ez jelzi ugyanis azt, hogy a hitelportfólió hitelezési kockázatában jelentős növekedés következett be, vagy a hitelportfólió értékvesztetté vált.
A vizsgált bankok közül 7 bank tett közzé stage-k szerinti elemzést a hitelportfólióra vonatkozóan. Az elemzésből az látszik, hogy 2020. március 31-re a Stage 2 és Stage 3 kategóriába sorolt hitelek aránya a teljes hitelportfólión belül 4 esetben nőtt, míg 3 esetben enyhe csökkenés figyelhető meg 2019. december 31-hez képest. A Stage 2-be sorolt hitelek átlagos aránya 6,77%-ról 8,27%-ra nőtt (az átlag számszerűsítésekor nem került figyelembe vételre a különböző bankok hitelportfóliójának mérete), a Stage 3 kategóriába sorolt hitelek aránya azonban jelentéktelen változást mutat. Ezek a változások a COVID-19 várható hatásaira vonatkozó várakozásokkal ellentétben nem tűnnek jelentősnek, amelynek vélhetően az az oka, hogy a legtöbb országban életbe léptetett korlátozó intézkedések hatása még nem érezhető a 2020. március 31-i fordulónapig eltelt idő rövidsége miatt.
Előretekintő információk
Mivel az IFRS 9 szerinti értékvesztés-modell alapvetően előretekintő, a bankoknak a várható hitelezési veszteség számszerűsítésekor szükséges mérlegelni a különböző jövőbeli gazdasági szcenáriókat és azok bekövetkezési valószínűségét. Az már most látszik, hogy a COVID-19 járványnak komoly hatásai vannak és lesznek a legtöbb ország gazdaságára, ebből következően számos kormányzat és központi bank a várható hatások figyelembevételével felülvizsgálja a gazdasági előrejelzéseit. Annyi bizonyos, hogy a 2020. március 31-re vonatkozó évközi pénzügyi kimutatások elkészítésénél a bankok részéről kihívást jelentett a jövőbeli gazdasági forgatókönyveket felhasználása.
Az évközi pénzügyi kimutatások alapján elmondható, hogy a közzétett információk részletezettsége meglehetősen változatos. Számos bank rengeteg információt közzétett az alkalmazott forgatókönyvekre, valószínűségekre és az olyan gazdasági változókkal kapcsolatos feltételezésekre vonatkozóan, mint például a GDP növekedés vagy munkanélküliségi ráták. Három bank közzétette, hogy az alapforgatókönyv szerint 2020 második felében a gazdasági aktivitás feléledésére számít, egy bank pedig 2021-ben gazdasági felívelést feltételez.
Úgy tűnik, hogy a vizsgált bankok ugyanannyi számú gazdasági szcenáriót alkalmaztak a modellezés során 2019. december 31-re és 2020. március 31-re vonatkozóan is, ugyanakkor a bankok többsége készített kifejezetten COVID-19 forgatókönyveket is és megváltoztatta az alap, optimista és pesszimista előrejelzések bekövetkezésével kapcsolatos valószínűségeket. Három bank tette közzé azt, hogy a különböző szcenáriók bekövetkezésének valószínűségét hogyan változtatta a COVID-19 hatására.
A jelenlegi várható hitelezési veszteség modellek múltbeli tapasztalatok alapján vezetik le a gazdasági körülmények változása és az ügyfelek viselkedése közötti kapcsolatot, valamint a modell paraméterei (a bedőlési ráták, nemteljesítési valószínűségek és a nemteljesítéskori veszteség) közötti összefüggéseket. A jelentősen megváltozó gazdasági- és társadalmi körülmények, illetve a korábbiakhoz képest sokszor eltérő ügyfélviselkedés miatt elengedhetetlen a modellek szakértői megítéléseken is alapuló felülvizsgálata annak érdekében, hogy a modellek a beszámolási fordulónapon elérhető információkat megfelelően tükrözzék.
A vizsgált bankok közül négy bank már alkalmazott a COVID-19 várható hatásaival és a csökkenő olajárakkal kapcsolatos szakértői becsléseket a modellek felülvizsgálatakor. Esetükben az összes várható hitelezési veszteség 4 és 17%-át tette ki az ilyen hatások figyelembevétele.
Mi a jövő?
A 2020. I. negyedévére vonatkozó évközi pénzügyi kimutatások csak felvillantják azokat a hatásokat, amelyeket a COVID-19 gyakorol a bankok 2020. március 31-i várható hitelezési veszteségére. Ugyanakkor 2020. március 31. után is jelentős változások történtek és még történni is fognak, ideértve a járvány potenciális hatásaira és a kapcsolódó kormányzati támogatási intézkedésekre vonatkozó várakozásokat. Jól látható, hogy a koronavírusjárvány lefutásában még nagy a bizonytalanság, ezért is fontos a minél jobb felkészülés a további kihívásokra is. A megfelelő intézkedésekhez viszont többek között elengedhetetlen, hogy a vezetőség minél naprakészebb és pontosabb információkkal rendelkezzen, így a megfelelő szakértői meglátások alapján kialakított – a COVID-19 hatásait is tükröző – banki hitelportfólió, eszközminőség és értékvesztés-számítási modellek és toolok kialakítása, használata magas prioritás.
A globalizált világban ugyan nagy a kölcsönös függőség, azonban az egyes országok, régiók között akár jelentősebb különbségek is lehetnek, így következő blogposztunkban a hazai helyzetet mutatjuk be.
Bővebb profil
