Új MFB és Garantiqa hitel és garancia termékekről döntött a Kormány

A 2020. április 20-án megjelent Magyar Közlöny 82. számában olvasható két új kormány határozat (1170/2020. és 1171/2020.) a koronavírus világjárvány vállalkozásokra gyakorolt gazdasági hatásának mérséklése érdekében megvalósítandó garanciakonstrukciókkal, valamint hitelkonstrukciókkal kapcsolatos intézkedéseket foglalja össze.

A Kormány 1170/2020. (IV. 21.) Korm. határozata a hazai vállalatok likviditási nehézségeinek enyhítése, valamint beruházásaik megvalósítása érdekében egyetért az MFB Vis Maior Garanciaprogramjának elindításához 90%-os mértékű visszavonhatatlan állami készfizető kezességvállalás biztosításával, valamint viszontgarancia biztosításával. Az állami készfizető kezességvállalásért az MFB által fizetendő díj mértéke a garancia összeg 90%-ára vetített 0,1%/év, mely azonnali hatállyal életbe lép.

Összefoglalva tehát az MFB Vis Maior Garanciaprogram feltételei a következők:

  • ügyfélkör: kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok;
  • a vállalható állami kezesség, viszontgarancia mértéke a garancia összegének 90%-a;
  • az állami kezesség-, viszontgarancia-vállalás támogatott hitelcélja: forgóeszköz, beruházás;
  • a futamidő 6 év;
  • a rendelkezésre álló keretösszeg 50 milliárd forint;
  • a kezességvállalás (garancia) mértéke a hitel tőkeösszegének 90%-a;
  • a hitelösszeg maximális mértéke 10 milliárd forint.

A Kormány támogatja továbbá a Garantiqa által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség 2020. december 31-én fennálló állományának 1000 milliárd forint összegre történő emelésének lehetőségét. Korlátozó feltétel mellett, ezen készfizető kezesség keretén felül a határozat a Garantiqa Krízis Programot további 500 milliárd forint kezességvállalási keretösszeggel biztosítja. A nagyvállalatok részére 1%-os mértékű kezességi díjtámogatás biztosításának szabályozási és intézményi kereteit pedig az innovációért és technológiáért felelős miniszter dolgozza ki. A Kormány továbbá a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a Széchenyi Kártya konstrukció termékeihez a készfizető kezességvállalás díjának 1%-át kitevő támogatást biztosít.

Az 1170/2020. (IV. 21.) Korm. határozata a kkv-k hitelezésének támogatása érdekében rendelkezik az intézményi garanciarendszer addicionális finanszírozásának növeléséhez szükséges intézkedésekről, melyek bizonyos éven túli (legfeljebb 15 év futamidejű) beruházási és fejlesztési, valamint négy évet meghaladó, ám maximum tizenöt év futamidejű forgóeszköz finanszírozási új hitelek és hitelkiváltások garanciadíj-támogatását érintik. A határozat szerint a garanciadíj-támogatást figyelembe véve 80%-os mértékű, tőkére vállalt készfizető kezesség esetén a kkv-k által fizetett éves kezességvállalási díj mértéke nem haladhatja meg a teljes hitelösszeg 0,9%-át.

Továbbá, a 2020. április 21. és 2020. december 31. között kibocsátott, legfeljebb 6 év futamidejű folyószámla-, forgóeszköz-finanszírozási, beruházási célú, valamint egyéb ügyletkörbe tartozó új hitelek és hitelkiváltások garanciadíj-támogatását írja elő, figyelembe véve bizonyos korlátozásokat és egyéb feltételeket. Ezen hitelek esetében a garanciadíj-támogatást figyelembe véve 90%-os mértékű, tőkére vállalt készfizető kezesség esetén a kkv-k által fizetett éves kezességvállalási díj mértéke nem haladhatja meg a teljes hitelösszeg 1%-át.

A határozat továbbá felülírja az 1778/2018. (XII. 21.) Kormány határozat 6. pontját, és az Intézményi kezességi díjtámogatások jogcímcsoporton rendelkezésre álló előirányzat terhére vállalható tárgyéven túli kötelezettségek mértékét a 2021–2032. évekre az alábbiak szerint állapítja meg:

a) a 2021. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 4,5 milliárd forint;

b) a 2022. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 4 milliárd forint;

c) a 2023. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 3,5 milliárd forint;

d) a 2024. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 3  milliárd forint;

e) a 2025. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 2,5 milliárd forint;

f) a 2026–2032. évekre vonatkozó kötelezettségvállalások felső korlátja évente 2  milliárd forint.

A Kormány 1171/2020. (IV. 21.) Kormány határozata egyetért a 180 milliárd forintos MFB Krízis Hitelprogram, valamint a 150 milliárd forintos MFB Versenyképességi Hitelprogram meghirdetésével.

A Krízis Hitel feltételei a következők:

  • a kamattámogatás mértéke 2022. január 1-től 1,58 százalékpont;
  • ügyfélkör: mikro-, kis- és középvállalkozások;
  • a vállalható állami kezesség, viszontgarancia mértéke a hitel tőkeösszegének 80%-a, ennek díja maximum 0,1%/év;
  • az állami kezesség-, viszontgarancia-vállalás támogatott hitelcélja: forgóeszköz, beruházás, működés, hitelaktivitás;
  • a forgóeszköz-, likviditási és beruházási hitelek maximális futamideje rendre 3, 3 és 10 év;
  • a rendelkezésre álló keretösszeg 180 milliárd forint;
  • a kezességvállalás mértéke a hitel tőkeösszegének 80%-a;
  • a hitelösszeg pedig nem haladhatja meg a 150 millió forintot.

A Versenyképességi Hitel feltételei:

  • ügyfélkör: kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok;
  • a vállalható állami kezesség, viszontgarancia összege a hitel tőkeösszegének 80%-a, ennek díja maximum 0,1%/év;
  • az állami kezesség-, viszontgarancia-vállalás támogatott hitelcélja: forgóeszköz, beruházás, akvizíció, működés, hitelaktivitás;
  • a futamidő forgóeszközhitel esetén maximum 5 év, beruházási, akvizíciós és hitelkiváltó hitel esetén maximálisan 15 év;
  • a rendelkezésre álló keretösszeg 150 milliárd forint;
  • a kezességvállalás mértéke a hitel tőkeösszegének 80%-a;
  • a hitelösszeg minimuma 1, maximuma 10 milliárd forint / ügylet.

A határozat nem tartalmazza a kamat mértékét, csak a kamattámogatás mértékét, az erre vonatkozó részletszabályok vélhetően a későbbiekben pontosításra kerülnek majd.

A COVID-19 gazdasági hatásainak mérséklésére több, állami finanszírozási program került meghirdetésre (a fentiekben felsoroltakon túl pl. az MNB NHP Hajrá hitelprogramja). A gazdasági szereplőknek érdemes lesz elemeznie, hogy gazdasági tevékenységük, a COVID-19 vállalkozásukra gyakorolt hatása alapján mely finanszírozási forma segíti majd legjobban a negatív hatások mérséklését, a gazdasági újratervezést.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább