Ahogy várható volt, továbbra is a koronavírus járvány körül forog a világon nagyon sok minden. Az elmúlt időkben számos ország számos kormányzatának, Európai Uniós intézményeknek, felügyeleti hatóságoknak és egyéb szervezeteknek az intézkedéseit kísérhettük figyelemmel. A talán soha nem látott jogszabály- és rendelkezésdömping értelmezése, rendszerezése, a reakciók átgondolása komoly kihívás elő állítja a gazdálkodókat.
A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) is régebb óta foglalkozik a járvány miatt szükségessé váló esetleges standard módosítások lehetőségével. Nemrégiben az IFRS 9 várható értékvesztés számítással kapcsolatban adtak ki közleményt, a területen a Covid-19 nyomán megjelent legfontosabb kérdésekkel kapcsolatban.
Az IASB a minap a honlapján közzétette, hogy rövid időn belül két standard kapcsán is célzott módosításokat fog javasolni a Covid-19 helyzet miatt.
Emellett az IASB bizonyos, már kibocsátott nyilvános tervezetek (ED) és konzultációs anyagok véleményezési periódusát 3 hónapra hosszabbítja, és bizonyos 2020-ra tervezett konzultációkat 2020-ban későbbre, vagy 2021-re halaszt.
Az IFRS 16 javasolt módosítása
A kialakult helyzetben várhatóan sok gazdálkodó megpróbál megegyezni azokkal, akiktől eszközöket bérel a bérlet (lízing) feltételeinek könnyítése érdekében, amely számos formát ölthet. Lehet szó többek között lízingdíj csökkentésről, lízingdíj halasztásról, esetleg elengedésről, ezek kombinációjáról, ezekkel párhuzamosan a hátralévő futamidő hosszabbításáról (a továbbiakban ezekre, mint „lízing könnyítésekre” hivatkozunk).
Bizonyos gazdaságokban a fenti könnyítésekről a felek közösen egyeznek meg, de lehetnek olyan joghatóságok is, ahol a könnyítéseket kötelezővé teszik vagy tették.
A fentiek várhatóan gyakran kimerítik majd az IFRS 16 „lízingmódosítás” fogalmát, és emiatt elszámolásuk – az IFRS 16 eredeti szabályai szerint – sok esetben komplex is lehet (csak hogy egy ilyen területet említsünk, a módosítás elszámolása a lízing kötelezettség értékelésnél alkalmazott diszkontráta újramegállapítását igényelheti).
Az IASB szeretné kevésbé terhessé tenni a lízing könnyítések számviteli elszámolásra gyakorolt hatásait. Ezért várhatóan az IASB azon lízing könnyítéseket, amelyekre a Covid-19 közvetlen következményeként kerül sor, kiveszi majd az IFRS 16 lízing módosítások elszámolására vonatkozó szabályai alól.
A tervezett módosítás csak a lízingbe vevőket érinti, a lízingbe adókra az információink szerint nem tervez hasonló módosítást az IASB.
A módosítás ED-jának pontos szövege rövidesen várható, a helyzetre tekintettel várhatóan nagyon rövid, 14 napos véleményezési periódussal.
Az egyes lízing könnyítések megítélése a fenti IFRS 16 kivétel pontos megfogalmazásán és azon fog múlni, hogy pontosan miben egyeznek meg a felek lízing könnyítés címén. Azt várjuk tehát, hogy a különböző szerződéseket érintő módosításokat egyedileg részletesen vizsgálni szükséges majd abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a javasolni tervezett IFRS 16 kivételnek.
Az IAS 1 javasolt módosítása
A konzisztens alkalmazást elősegítendő, és az előírásokat tisztázandó, pontosítandó, az IASB 2020 januárjában kibocsátotta az IAS 1 A Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard módosítását, amely a kötelezettségek rövid, illetve hosszú lejáratúvá sorolásának szabályait módosítja.
Érdemes ezeket nagyon röviden áttekinteni, mert azoknál, akiknél a módosításnak van hatása, ott a hatás potenciálisan lényeges lehet, illetve teljesítménymutatókra és kovenásokra egyaránt hatással lehet. A módosítások megfelelő alkalmazása továbbá jelentős mérlegelést igényelhet.
- Egyrészt a módosítás törli a rövid lejáratú kötelezettség kritériumai közül a kötelezettség kiegyenlítésének (fordulónapot követő 12 hónapon túli) elhalasztására vonatkozó „feltétel nélküli jog”-ra való utalást. Ehelyett a kötelezettség kiegyenlítésének elhalasztására való jog tényleges tartalommal kell hogy bírjon és fenn kell, hogy álljon a vizsgált fordulónapon.
- Másrészt a módosítás pontosítja, hogy a kiegyenlítés elhalasztására való jog akkor áll fenn a fordulónapon, ha a gazdálkodó a fordulónapon megfelel a kötelezettséget keletkeztető szerződés feltételeinek, akkor is, ha a megfelelést a hitelező csak egy későbbi időpontban teszteli.
- Harmadrészt a módosítás pontosítja, hogy kiegyenlítésnek kell tekinteni azt is, ha a gazdálkodó a kötelezettséget saját tőkeinstrumentumainak átadásával rendezi (átváltható kötvényeknél például) és csak azokat az átváltási opciókat engedi figyelmen kívül hagyni a rövid-hosszú besorolásnál, amelyeket nem tőkeinstrumentumként kell elszámolni.
A módosítás azt eredményezheti, hogy bizonyos kötelezettségeket rövid lejáratúvá kell átminősíteni.
A módosítás kihirdetett hatályba lépése – teljes visszamenőleges alkalmazással – 2022. január 1-je.
A Covid-19 helyzetre tekintettel az IASB javasolni fogja a hatálybalépési dátumát egy évvel (2023. január 1-jére) halasztani. A hatályba lépés javasolt halasztásával az esetleges rövid lejáratúvá való átminősítéseket később és nem a Covid-19 járvány egyébként is kihívásokkal leginkább terhelt időszakában kell majd megtenni.
Másrészt a javasolt halasztás a fenti, adott esetben komplex és potenciálisan jelentős mérlegelést igénylő feladatok elvégzésre többlet időt biztosít az érintettek számára a jelenlegi és közeli jövőben várható nehéz és leterhelt időszakban.
Hosszabbított véleményezési időszakok
A következő kettő, a társaságok számára nagyobb jelentőséggel bíró konzultációs anyag véleményezési periódusát hosszabbítja majd 3 hónapra az IASB:
- Általános Bemutatás és Közzététel (ED) (a tervezett, az IAS 1-et várhatóa felváltó új prezentációs standard)
- Üzleti kombinációk – Közzététel, Goodwill és Értékvesztés (vitaanyag, ún. Discussion Paper)
Bővebb profil
