A koronavírus gazdasági hatásai és az ellensúlyozására kidolgozott gazdaságélénkítő intézkedések számos változásra kényszerítik a hitelintézeteket mind a vállalati mind a lakossági ügyfelek hitelkockázatának mérésében. A fizetési moratórium miatt az év végéig korlátozottan áll rendelkezésre adat az ügyfelek fizetőképességéről, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjában részt vevő szereplők 300 millió forint alatti hitelkérelmét a hitelintézeteknek rendkívül gyorsan, mindössze 10 munkanap alatt szükséges elbírálniuk. Az MNB felmérése a koronavírus vállalati szektorra gyakorolt hatásáról azonban a hitelezési kockázat megváltozott körülmények között történő mérésében is segítséget nyújthat.
Az MNB a koronavírus okozta gazdasági helyzet megismerésének és nyomon követésének céljából felmérést készített március 26. és április 2. között a vállalti szektor szereplőivel, melyben közel 5000 vállalat vett részt, amelyek 98%-ban kis és közepes méretű vállalatok. A kérdőív elsősorban a kereslet és árazás változásaira, a gazdasági aktivitás lassulására, továbbá a foglalkoztatásra, a likviditási helyzetre és a beruházási tervekre fókuszált, a válaszadók kétharmada a szolgáltató szektorban működik. A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéről is érkezett jelentős számú visszajelzés.
Az MNB felmérés főbb megállapításai
A felmérés eredményei alapján rövidtávon a vállalatok jelentős keresletcsökkenésre számítanak, melyet többnyire nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A kitöltők közel fele 30 százalék feletti árbevétel csökkenést tapasztalt, és a következő 1-3 hónapban további csökkenésre számít. Ezzel együtt a vállalatok a kutatás alapján bíznak a relatíve gyors kilábalásban, a válság előtti szint eléréséhez a válaszadók 50%-a szerint kevesebb mint 6 hónap szükséges, míg 25% szerint legkésőbb egy éven belül visszaáll az árbevétel.
Az üzletmenet-folytonosság szempontjából kritikus kérdés, hogy a termeléshez szükséges anyagot/szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapos kiesését a válaszadók 41%-a nem tudná helyettesíteni, és csak mindössze 23% tudná biztosan másképpen megoldani a termelést/szolgáltatást. Mindezek tükrében fontos probléma, hogy a válaszadók 63%-a tapasztalt beszállítói fennakadásokat, kitöltők a járvány által leginkább sújtott országokból érkező szállítással kapcsolatos nehézségeket emelték ki: a fennakadások negyede a 100 ezer fő feletti fertőzöttel rendelkező országokból, negyede pedig az 50-100 ezer fertőzöttel rendelkező országokból érkező szállítmányok kapcsán realizálódott.
A munkavállalói létszám változása mutathatja az adott vállalkozás pillanatnyi helyzetét, de ezzel együtt a vezetőség jövőképét is. Az MNB kérdőívének kitöltőinek 55%-a nem tervez rövidtávon leépítést, viszont a válaszolók 44%-a látja csak fenntarthatónak a válság előtti munkavállalói létszámot több mint 2 hónapig, ha nem javul a gazdasági helyzet. Érdekes megállapítás, hogy a válaszadók 40%-a szeretne hitelt felvenni a munkabérek átmeneti finanszírozásához, amely során jellemzően 3 havi bérköltség finanszírozására lenne szükségük.
A hitelkockázatok szempontjából is lényeges lehet, hogy a válaszadók eddig bő fele nem szembesült fizetési problémával, viszont a válaszadók harmada legalább 11 napos késdelembe esett egy kifizetésnél. A kutatás szerint az érintett vállalatok számára a közterhek és a bérek fizetése jelenti a legnagyobb nehézséget és csak harmadrészt a szállítói számlák. Különösen a leginkább sújtott szektorok esetében fontos megállapítás, hogy csak a vállatok nagyságrendileg 40%-a tudja egy hónapon túl fenntartani a fizetőképességét bevétel nélkül.
A járvány miatt a válaszadók közel egyharmada kényszerül elhalasztani tervezett beruházásait, viszont a krízis ellenére is a válaszadók közel 20%-a venne fel beruházási hitelt, akik közül a fele a válság előtt tervezett teljes összegre. A kutatásban résztvevők cégek elsősorban a kedvező kamatozást és második helyen a gyors ügyintézést tartják a legfontosabbnak jelen helyzetben, amely a megváltozó ügyféligényeket és a felgyorsuló elvárásokat mutatja.
Ágazati sajátosságok
A Covid-19 krízis eltérően érintette az egyes ágaztokat. Egyes területeken teljesen leállt a működés, bizonyos szereplők korlátozottan, de működnek és vannak cégek, ahol a termelési/szolgáltatási folyamat teljesen szokásos módon működik tovább. A termelési/szolgáltatási folyamatot legalább 1 hónapra le kell állítania szinte az összes szórakoztatás, szabadiős tevékenységgel, szálláshely szolgáltatással foglalkozó vállalkozásnak, de a vendéglátó helyek jelentős része is több mint 1 hónapra leáll(t), de a feldolgozóipari cégek 41%-ának is le kell(ett) állnia legalább 1 hónapra. A leállás elemzése hitelkockázati szempontból azért is kritikus, mert ezen időszakban a cégek gyakorlatilag nem szereznek bevételt, viszont a fix költségek továbbra is terhelik.
Az előzőekben leírtak eredményét is jól mutatja, hogy ágazatonként jelentős az eltérés a fizetési képességek kapcsán is, míg az építőiparban csak a válaszadók 9%-nál merült fel 20 napon túli fizetési késedelem, a kereskedelemben 20% ez az arány, a vendéglátás-szálláshelyszolgáltatásban pedig 23%.
A cégek munkaerőpiaci elképzelései kapcsán is jelentősek az egyes ágazatok közötti különbségek. A kutatás szerint a munkabérfizetési-kötelezettségének a válaszadók közül például a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozások 53%-a, a feldolgozóiparban tevékenykedők 25%-a, míg a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedők 14%-a nem fog tudni eleget tenni. Mindezek következtében a tervezett létszám kapcsán is jelentős a különbség, míg a pénzügyi-biztosítási tevékenységet végző, vagy mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások 71, illetve 68 százaléka tervezi megtartani jelenlegi létszámát, addig ez feldolgozóiparban 45%, a vendéglátásban pedig mindössze 38%.
* * *
Az MNB kutatása több kérdést is megvizsgált, amelyekből látható, hogy jelentős eltérés van az egyes ágazatok között. A hitelkockázat elemzése során – különösen a fizetési moratórium következtében korlátozottan rendelkezése álló fizetési adatok miatt – fontos szempont a Covid-19 krízis nemzetgazdasági lefutásának és az érintett vállalat főbb tevékenységei, szektora kapcsán várható gazdasági helyzet vizsgálata. Természetesen a vállalkozások kockázatának felmérése mellett a magánszemély ügyfelek tekintetében is nagyon lényeges a munkahelyének, de legalább az érintett iparágnak az elemzése. A hitelintézetek számára jelentős feladat, hogy a hitelbírálati modellek kidolgozása során különös hangsúlyt kell helyezni nem csak a múltbéli adatokra, hanem az adós jövőbeli kilátásaira, így akár a munkaerőpiaci szektorának, illetve más gazdasági kilátások értékelésére is.
A jelen helyzetben magas a bizonytalanság, amely a korábban alkalmazott módszertanokkal nehezebben teszik lehetővé a hatékony hitelbírálatot és hitel-monitoringot, azonban a kockázatok megfelelően átgondolt, alapos elemzése mellett egyéni üzleti, de nemzetgazdasági szempontból is kulcsfontosságú a hitelezési aktivitás megőrzése.
Bővebb profil
