Az MNB fontos vezetői körleveleket adott ki pénzintézetek és biztosítók számára

Pénzintézetek

A fizetési moratórium a Covid-19 krízis egyik első gazdaságvédelmi intézkedése volt Magyarországon, amely hatékony segítség lehet a likviditási nehézségekkel szembesülő vállalkozások és magánszemélyek számára. Ezzel együtt a moratóriumot nem kötelező igénybe venni, több elemzés napvilágra került az elmúlt időszakban, amely szerint az ügyfelek egy része továbbra is fizetni szeretné az egyes hiteleit. Mindezek mellett az érintett portfólió jelentős, az MNB korábbi számításai alapján a törlesztési moratórium hatálya alá 2020 végig 3600 milliárd forintnyi törlesztőrészlet esik, ha csak az adósok 80%-a él a moratórium adta lehetőségekkel, április és december között havonta 320 milliárd forint törlesztőrészlet eshet ki, mely összesen nagyságrendileg 2900 milliárd forintnyi kiesést jelenthet szektorszinten.

A fizetési moratórium a bankok számára nemcsak a likviditás kezelése miatt okozhat kihívásokat, hanem mivel elfedheti az ügyfél fizetési nehézségeit a hitelkockázatok pontos azonosítása és kezelése is nehézségekbe ütközhet. A megváltozó körülmények miatt a hatékony kockázatkezelés fenntartása és a kockázati költségek csökkentése érdekében új monitoring eljárások, módszerek és új adóságkezelési konstrukciók kidolgozása válhat szükségessé. Ezt megerősítendő az MNB vezetői körlevélben szólította fel a hazai hitelező és pénzforgalmi intézményeket arra, hogy üzleti és monitoring folyamataik megerősítésével készüljenek fel a törlesztési moratóriumot követő időszakra. A Felügyelet külön kiemelte, hogy ezen elvárásokat folyamatosan ellenőrizni fogja.

Az MNB kezdeményezte, hogy az érintettek tekintsék át a hitelezési és monitoring folyamataikat, belső szabályozásaikat és elemezzék ügyfeleik pénzügyi helyzetét és ez alapján dolgozzanak ki olyan finanszírozási konstrukciókat, fizetési ajánlatokat, üzleti és monitoring folyamatokat is, amelyekkel segíteni tudják az adósokat a moratórium utáni esetleges fizetési nehézségek leküzdésében.

Az MNB hangsúlyozta, hogy a lakossági ügyfelek kapcsán a pénzügyi intézmények az ügyfelek magatartásának, folyószámla-forgalmának elemzésével, illetve a moratórium utolsó negyedében pedig akár az ügyfelek nyilatkoztatása révén is megbizonyosodhatnak az esetleges jövőbeni fizetési problémákról.

A vállalati ügyfelek esetében a pénzintézeteknek szintén fontos felmérniük a fizetőképesség jövőbeni alakulását, a járványveszély miatt leginkább érintett ágazatokban akár folyamatos monitoringgal. Az elemzéseknek az MNB előírásai szerint ki kell terjednie az érintett vállalatcsoport további tagjaira is akkor is, ha azok nem a járványnak kitett ágazatokban tevékenykednek. Az MNB kezdeményezte, hogy a hitelnyújtók a vállalati szegmens esetében is tekintsék át, milyen termékkel, üzleti megoldással segíthetik ezen ügyfelek esetleges likviditási nehézségeinek megoldását (pl. szerződés módosítások, áthidaló hiteltermékek, pótlólagos fedezet bevonások).

A körlevelében több egyéb intézkedést is bemutatott:

  • Az MNB kiemelte, hogy nem fogadható el, hogy egy pénzintézet automatikusan rontsa egy ügyfél minősítését csak amiért az igénybe veszi a törlesztési moratóriumot.
  • Az adósokat havonta tájékoztatni kell a moratórium alatt hitelük kapcsán keletkező tőke-, kamat- és díjfizetés mértékéről is. A moratórium lejártával pedig a hitelnyújtóknak az adósokkal egyeztetve kell ütemezni a meg nem fizetett kamatok, díjak teljesítését.
  • A Felügyelet elvárja, hogy a hitelező intézmények a moratórium alatt ne emeljék meg díjaikat, jutalékaikat azon bankszámlacsomagjaiknál, hiteiknél, amelyeknél ezek mértéke az ügyfél bankszámlájára érkező havi utalások összegétől függ.
  • További elvárás, hogy a hitelnyújtó intézmények dolgozzanak ki fizetéskönnyítő konstrukciókat az arra rászoruló ügyfeleknek, s ezekről közérthetően, személyre szólóan tájékoztassák is azokat.

 

Hitelintézeti könnyítések

A hitelintézeti szektorra vonatkozó prudenciális könnyítésekről is döntött az MNB a Covid-19 krízis negatív hatásainak enyhítése és a bankszektor gazdasági növekedést támogató szerepének erősítése érdekében.

Egyik intézkedés eredményeként a hitelintézetek átmenetileg megsérthetik a tőkefenntartási pufferre vonatkozó limitet. Az MNB ezzel európai gyakorlatot követ, már számos EU-s tagállam nemzeti bankja, illetve az Európai Központi Bank is jelezte, hogy a válságidőszakban elnézők lesznek, ha a tőkefenntartási vagy akár a kombinált tőkepuffer esetében egy általuk felügyelt hitelintézet limitsértést követne el. Ezen intézkedés az MNB számításai szerint közel 700 milliárd forintos könnyítést jelent az intézmények számára, és tovább növelheti – összességében akár 5000 milliárd forint feletti összeggel – a hazai hitelintézeti szektor hitelezési potenciáljának mértékét. A válságidőszakot követő átmeneti periódus után azonban az MNB természetesen ismételten elvárja, hogy az intézmények teljes mértékben megfeleljenek ezen tőkekövetelménynek is.

A fogyasztási hitelek jelzáloghitel önerőjeként való felhasználása továbbra is kerülendő az MNB szerint, de a hitelintézetektől e tekintetben elvárt ellenőrzési feladatok terjedelmét enyhítette. Jelentős könnyítést jelent itt többek közt, hogy a hitelintézeteknek a korábbiakhoz képest jóval szűkebb körben kell előzetes ellenőrzéseket végezniük az önerő forrásának vonatkozásában.

Az MNB tájékoztatása szerint továbbá vezetői körlevelet ad majd ki a jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásának igazolásával, s a kereskedelmi ingatlanok értékelésére vonatkozó értékbecslésekkel kapcsolatos, a járványhelyzetben alkalmazandó egyszerűsített követelményekről a személyes ügyintézés minimalizálása, a hitelkérelmek elbírálásának gyorsítása és az üzletmenet-folytonosság érdekében:

  • A jegybanki elvárás szerint a jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem illetékes földhivatalhoz történő benyújtásának igazolására elfogadható a földhivatal által érkeztetett ingatlan-nyilvántartási kérelem és mellékleteinek elektronikus úton eljuttatott digitális verziója is.
  • A Felügyelet példaként kiemelte, hogy a nem lakó (kereskedelmi) ingatlanok fedezeti értékelési eljárásainál a teljes körű helyszíni szemle lefolytatása helyett elfogadhatók az eddiginél egyszerűbb eljárások is. Az új értékbecslésre vonatkozó könnyítés pl., hogy megfelelő megoldás a külső helyszíni szemlés értékelés is, kiegészítve friss, nem módosítható, dátumozott fotódokumentációval, illetve egyéb, digitális módon megvalósítható és dokumentált ingatlanbemutatással (pl. videókonferencia).

 

Biztosítók

A biztosítók osztalékfizetése és a munkavállalók javadalmazása kapcsán az MNB az EIOPA április 2-i közleményével összhangban (amelyről korábban készítettünk már egy cikket) előírta, hogy a biztosítók ideiglenesen függesszék fel minden diszkrecionális osztalék és részvényvisszavásárlás kifizetését. Továbbá az MNB előírta, hogy a biztosítók vizsgálják felül a jelenleg alkalmazandó javadalmazási politikájukat és biztosítsák, hogy az illeszkedjen a körültekintő tőketervezés elvéhez és összhangban álljon a jelenlegi gazdasági helyzettel. A Felügyelet álláspontja szerint a javadalmazási politikában rögzített javadalmazás változó részét konzervatív szemléletben indokolt meghatározni, és annak kifizetését el lehet halasztani.

Az MNB meghatározta, hogy amennyiben egy biztosító mégis osztalék, részvényvisszavásárlás, vagy nagy összegű változó javadalmazás kifizetése mellett dönt, akkor ezt részletesen és írásban meg kell indokolnia a Felügyelet részére.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább