Ugyan a banki ügyintézés a hatályban lévő kijárási korlátozások alatt is elfogadható ok a lakhely elhagyására, a koronavírus kapcsán felértékelődtek az érintésmentes, személyes kontaktust nélkülöző, lakhelyelhagyást nem igénylő ügyintézési folyamatok a pénzügyi szektorban is. Ez újabb lökést adhat majd a bankrendszerben végbemenő digitális transzformációnak. Számos szolgáltatónál érhetőek már el innovatív FinTech megoldások, a szektor digitalizációs folyamatairól pedig áprilisban egy új tanulmányt jelentett meg a Magyar Nemzeti Bank, mely ezentúl évente kiadásra kerül majd.
Digitalizációs folyamatok
A FinTech szektor dinamikus növekedését számtalan keresleti, kínálati és technológiai tényező is segíti. Az innovatív szolgáltatások iránti megnövekedett igény, a költségcsökkentési és agilitási preferenciák, valamint a növekvő adatvagyon és okoseszköz-penetráció mind hozzájárulnak a szektor növekedéséhez. A legtöbb felhasználó az innovatív szolgáltatástípusok közül jellemzően a pénzügyi szolgáltatásokat veszi igénybe, ezen belül is leginkább a fizetési megoldások piacán találkozhatunk fejlesztésekkel, a kialakult járványhelyzetben például kulcsfontosságú szerepet tölt be az érintésmentes fizetés és ügyintézés.
Globális szinten a nagyvállalatokhoz képest a kis- és középvállalkozások körében egyelőre alacsonyabb szintű a FinTech megoldások használata, ám a trendet könnyen módosíthatják a dinamikusan változó körülmények. Egyelőre az előremutató termékek jellemzően lakossági szolgáltatások, ám egyre több innovatív vállalati termék is felbukkan a piacon. A FinTech szektor fejlődése a bankrendszer mellett a szabályozói környezetre is jelentős hatással van, ösztönzi egy új, innovatív felügyeleti keretrendszer létrehozását. A digitális bankolási és hitelezési megoldásokat nyújtó FinTech cégekre néhány ország kivételével a már meglévő bankrendszeri szabályozás vonatkozik, de fontos, hogy az új üzleti modellek mellett külön szabályozói figyelmet igényel a mögöttes technológia is. Ezt támogatandó egyre több országban – így Magyarországon is – alakultak ki Regulatory Sandboxok.
A hazai FinTech szektor
A magyar tulajdonú FinTech cégek között a globális trenddel ellentétben a mikro- és kisvállalatok a meghatározóak. Az MNB tanulmánya szerint a cégek döntő többségére a B2B szolgáltatás jellemző, a közvetlenül ügyfeleknek szolgáltatást nyújtó cégek részaránya kevesebb, mint 10%, ugyanakkor a fejlesztések nagy része végső soron lakossági ügyfelek felé nyújtott szolgáltatásokban eredményez versenyképesség- és minőségjavulást. A legfontosabb tevékenységi körök az adatelemzés és üzleti intelligencia, a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegráció, illetve a fizetési szolgáltatások, a szektor 60 százaléka ezeken a területeken tevékenykedik. A hazai FinTech szektort a javuló hatékonyság és a magas jövedelmezőség jellemzi, a vállalatok többsége pedig érdemben növelte árbevételét 2015 és 2018 között.
A hazai bankok digitalizációs helyzete
Az MNB 2019 év végén és 2020 elején két fázisban mérte fel egyes hazai bankok digitalizációs szintjét és felkészültségét. A felmérés szerint a hazai bankrendszer szereplői összességében tisztában vannak a digitális transzformáció lehetőségeivel és kihívásaival, ugyanakkor rengeteg fejlesztési lehetőség egyelőre kiaknázatlan. Az MNB a hazai bankrendszer digitális fejlettségét közepesre értékelte és kiemelte, hogy a digitalizáció szintje még az egyes intézményeken belül sem egységes.
Egyrészt különbség figyelhető meg a lakossági és a vállalati szegmens részére nyújtott szolgáltatások kapcsán. Immár számos szereplőnél digitálisan igénybe vehető szolgáltatás a lakossági folyószámla nyitás, a személyi hitel és folyószámla hitelkeret igénylés, valamint a lakásbiztosítás kötés és részben a folyószámla zárás is, jellemző továbbá a termékkínálat folyamatos digitalizálása, a digitalizáció további szolgáltatásokra történő kiterjesztése. Ezzel szemben a vállalati szegmensben jelenleg még jóval kevesebb termék, szolgáltatás lett digitalizálva, így több esetben szükséges a hagyományos ügyintézési csatornák alkalmazása.
Másrészt különbség figyelhető meg a belső és külső érintettekkel kapcsolatos folyamatok digitalizáltsága között. A felmérés szerint a külső érintettekkel kapcsolatos folyamatok digitalizálása több szempontból fejlesztendő (az MNB leginkább a termékek digitális elérhetőségét, és az ügyfélkapcsolat digitalizálását látja), míg a belső működés digitalizálása tekintetében kedvezőbb képet mutat a szektor. Egyre több intézmény indul(t) el a belső folyamatok átalakításával, az agilis transzformációval, az automatizálás alkalmazásával, a papíralapú ügyintézés csökkentésével, de szektorszinten ebben még nagyok a lehetőségek. Az MNB tanulmánya a bankok potenciális fejlődési lehetőségeként leginkább az adatvagyon tudatos felhasználását (amely egyre nagyobb érték) és az alapvető banki folyamatokkal kapcsolatos automatizációt azonosította.
Az ügyfelek digitális felkészültségét is próbálják támogatni az intézmények, már a banki ügyfelek többsége elektronikus formában kapja meg bankszámlakivonatát és a bankok folyamatosan bővülő eszköztárral támogatják digitális felületeik kezelhetőségét. A bankoknál, biztosítóknál a FinTech vállalkozásokkal is egyre nagyobb nyitottság mutatkozik az együttműködésekre, partneri kapcsolatok kiépítésére.
* * *
Összességében a globális trendeknek megfelelően a magyar bankrendszerben is elindult a digitalizáció folyamata, részben FinTech cégekkel történő partneri kapcsolatokon keresztül, részben saját fejlesztéseknek köszönhetően. Ennek a folyamatnak adhat újabb lökést a járványhelyzet miatt az ügyfelek és munkatársak hosszabb távra korlátozott mozgása, és a személyes érintkezés kerülése. A digitalizáció önmagában számos új technológiai jellegű kockázatot hordoz a bankrendszerre nézve. Szabályozottsága pedig szabályozói oldalról jelenthet majd kihívást a jövőben. A nyertesek azok lehetnek, akik a digitalizáció, az automatizáció és a hatékony adatvagyon kezelés mellett kezelni és mitigálni tudják a kockázataikat, beleértve az újonnan megjelenőket is.
Bővebb profil
