A KORONAVÍRUS HATÁSA A MUNKAVISZONYRA
Az új típusú koronavírus sajnálatos terjedése a mindennapi életünk számos aspektusát érinti, így a munkavégzésünket is. A munkavállalók egészsége kiemelten fontos, ezért érdemes munkáltatóként jó néhány kérdést átgondolni.
Ez a munkáltató gazdasági érdeke is, hiszen az üzletmenet folytonossága szempontjából is döntő fontosságú, hogy a munkavállalók el tudják végezni munkájukat.
Sok ügyfelünk fordult hozzánk azzal a kérdéssel hogy jelen esetben milyen megelőző intézkedéseket tehet a munkáltató, milyen eszközök állnak a munkáltató rendelkezésére?
PRAKTIKUS TANÁCSOK
Munkáltatóként érdemes, és javasolt az alábbiakat átgondolni:
- mely munkakörökben működhet az otthoni munkavégzés;
- milyen munkák, munkakörök végezhetőek otthonról és melyek nem;
- és külön cselekvési tervet készíteni az otthonról nem végezhető munkát végző munkavállalók kapcsán (kik vannak azonos munkakörben, váltás megszervezése, munkásszállón laknak, vagy otthon, időlegesen megoldható-e az elszállásolásuk egy védett, közeli helyen);
- hogy, az otthonról végezhető munkát végzők felkészítése, technikai, munkajogi és akár pszichológiai értelemben megfelelően megtörtént-e;
- és áttekinteni, hogy biztosítottak-e annak technikai feltételei, és ha nem, intézkedni azok beszerzéséről (pl. telefon, laptop beszerzése;
- amennyiben a munkakör és munkáltató működése engedi „távmunkás” tesztnapot tartani, azaz mindenkit legalább egy napra arra kérni, hogy otthonról dolgozzon, felkészülve ezzel az olyan helyzetre, ha ténylegesen otthonról kell dolgozni folyamatosan.
További témakörök:
- üzemorvos telefonszámának ismételt közzététele (e-mail, faliújság, stb.), tájékoztató anyagok kihelyezése;
- a munkahelyi egészségügyi előírásokról történő tájékoztatás, fokozott figyelemfelhívás;
- áttekinteni a szabadságolási tervet, és egyeztetni a munkavállalókkal a szabadság „előrehozásáról”;
- ügyféltalálkozók átszervezése, skypemeeting, telefonos egyeztetések támogatása a személyes találkozók helyett;
- értesítési lánc felállítása, ha valaki betegnek érzi magát, közvetlen felettes, illetve felettesek telefonszámának, elérhetőségének közzétételével.
1. A munkáltató és a munkavállaló alapvető és kötelezettségei
A munkáltató egyik legfőbb kötelessége, hogy biztosítsa az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti kötelezettség mellett, mind a munkáltatót mind a munkavállalót terheli az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Egy mostanihoz hasonló helyzetben számos rendelkezés áll a munkáltató rendelkezésére, hogy eleget tegyen ezeknek, kezdve a folyamatos és kiterjed tájékoztatástól (pl. kézmosásra vonatkozó matricák felragasztása), a fertőtlenítőszerek elhelyezésén és az otthoni munkavégzés elrendelésén át a szabadság kiadásáig.
2. A vis maior munkajogi vonatkozásai
Sokszor hallani az új típusú koronavírus kapcsán, hogy vis maior helyzetnek minősül. A vis maior magyarul elháríthatatlan külső okot jelent, és olyan körülmények, események tartoznak ide, amelyekre a munkáltatónak és a munkavállalónak nincs ráhatása, azok az ő akaratuktól függetlenek. Ilyennek minősül például egy háború, természeti csapás vagy esetleg egy járvány.
A hatályos jogszabályok szerint az állásidőben –azaz, amikor a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tud eleget tenni –a munkavállalót alapbére illeti meg, kivéve elháríthatatlan külső ok esetén. Tehát, ha a munkáltató leállítja a gyárakban a termelést, mivel akadozik az anyagbeszerzés, ez még a működésével összefüggő kockázatnak minősül, ilyenkor a munkavállalót megilleti az alapbére. Elháríthatatlan külső ők lehet azonban egy esetleges járványügyi (hatósági) zárlat, hiszen arra a munkáltatónak nincs ráhatása, ilyenkor alapbér nem jár.
3. Otthoni munkavégzés
Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása körében már számos munkáltató törölte a külföldi üzleti utakat, illetve rendelt el otthoni munkavégzést. Emellett a munkáltatónak joga van arra is, hogy a munkavállalókat otthoni munkavégzésre kötelezze, aki olyan területről érkezik haza, amely kockázatos a koronavírus szempontjából. Ez az intézkedés munkáltatói utasításnak minősül, amelynek a munkavállaló általi megszegése jogkövetkezményeket vonhat maga után, akár a munkaviszony munkáltató általi megszüntetését is.
Az otthoni munkavégzés esetén a munkavállalók kötelesek a munkaidőben rendelkezésre állni, és minden otthonról elvégezhető feladatot ellátni, ennek a kötelezettségnek a megszegése szintén munkajogi következményeket vonhat maga után.
Az olyan munkáltatóknál, amelyeknél nincs mód otthoni munkavégzés elrendelésére –például termelőüzemek –a munkáltató köteles elkészíteni a munkaidőbeosztást az általános szabályok szerint, és foglalkoztatni a kollégákat, amíg a termelés le nem áll (akár belső, akár külső okokból).
4. Szabadság
A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, hét munkanap szabadságot kivéve, amelyet a munkáltató a munkavállaló kérésnek megfelelő időpontban köteles kiadni. E körben fontos megjegyezni, hogy a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell a munkavállalóval.
Tehát a munkáltató jogszerűen nem küldheti egyik napról a másikra szabadságra a munkavállalót, hacsak a munkavállaló ehhez hozzá nem járul.
5. Munkavállalók tájékoztatási kötelezettsége, magánutak
Ahogy fentebb említésre került, a munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatóját, ami egy járvány idején különösen fontos. E körben a munkáltató előírhatja, hogy a munkavállaló nyilatkozzon arról, hogy mely területeken járt az elmúlt időszakban, vagy érintkezett-e olyan személyekkel, akik magas kockázatú területeken jártak stb. A munkavállaló ilyenkor köteles nyilatkozni ezekről a körülményekről, ennek megtagadása, vagy a hamis nyilatkozattétel szintén munkajogi következményekkel járhat.
A magánutakra szintén kiterjed a munkavállaló tájékoztatási kötelezettsége, így ebben az esetben is köteles tájékoztatni a munkáltatót arról, ha magas kockázatú területre kíván utazni.Ebben az esetben a munkavállaló jogosult meghozni az utazásra vonatkozó végső döntést az utazásról, azonban a munkáltató jogosult a hazatérés után arra kérni, hogy meghatározott időtartamig (pl. 14 nap) ne menjen be a munkavégzés helyére.
6. Hatósági zárlat esetén irányadó szabályok
A hatályos jogszabályok szerint a járványügy zárlat vagy közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés esetén a munkavállalók keresőképtelennek minősülnek, keresőképtelenség esetére pedig táppénz illeti meg az érintett munkavállalókat.
Fontos kiemelni, hogy ilyenkor a munkáltatónak nincs mozgástere, csupán a fennálló helyzetről köteles tájékoztatni a munkavállalókat.
Készítünk, és hamarosan küldünk egy kérdés –felelt listát, amelyben igyekszünk további praktikus információkat megosztani.
Bővebb profil
