A koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésével kapcsolatos szabályozás újabb részletei jelentek meg 2020. március 24-én. A 62/2020-as Kormányrendeletben a Magyar Kormány a korábbi 47/2020-as Kormányrendeletben bevezetett törlesztési moratóriumra vonatkozó szabályokat pontosítja. (A fizetési moratóriumról korábban itt írtunk). A rendelet március 25-étől hatályos.
A rendelkezés kiterjeszti a fizetési moratóriumot:
- a munkáltatói kölcsönökre,
- Hpt. hatálya alá eső pénzügyi vállalkozásokra és a Kbftv. hatálya alá eső befektetési alapokra mint adósokra,
- a Nemzeti Eszközkezelő Program vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségeire,
- a 2015. évi CV. törvényben meghatározott csődvédelem alatt álló adósokra, valamint a csődvédelem alatt álló adósok hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyekre is.
Amennyiben az adós eltérően nem rendelkezik (azaz élni kíván a fizetési moratórium lehetőségével), az alábbiak szerint módosul a törlesztés menete:
- A fizetési moratórium ideje alatt felmerült kamatok és díjak összegével sem a moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a tőketartozást megnövelni, azaz nem tőkésíthetőek.
- A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatokat és díjakat a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a moratórium lejártát követően, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.
- A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét (azaz a hitel végső lejáratta többel nő meg, mint a fizetési moratórium hossza).
A rendelet alapján a fizetési moratórium ideje alatt elengedésre kerül a babaváró hitelek kapcsán fizetendő kezességvállalási díj.
A rendelet pontosítja a kedvezményes fedezetlen hitelek szabályait:
- A THM plafon alkalmazásában az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.
- A fizetési moratóriumot egyelőre 2020. december 31-ig kell alkalmazni. Amennyiben a zálogjoggal nem fedezett hitelek tekintetében meghatározott teljes hiteldíj mutató korlátozásra vonatkozó határidő (jelenleg 2020. december 31.) nem kerül meghosszabbításra, akkor 2021. január 1-től az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott THM lesz irányadó.
A rendelet szerint a törlesztési moratórium alapján módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
A fenti részletszabályokat komoly várakozás előzte meg a piaci szereplők részéről, a megjelent szabályozás pedig alapvetően az intézkedés terheinek egyfajta arányos szétosztására törekszik az adósok és a hitelező pénzügyi szolgáltatók között. A Magyar Nemzeti Bank elemzése alapján a törlesztési moratórium hatálya alá 2020 végig 3600 milliárd forintnyi törlesztőrészlet esik. Ha az adósok 80%-a él a moratórium adta lehetőségekkel, április és december között havonta 320 milliárd forint törlesztőrészlet eshet ki, mely nagyságrendileg 2900 milliárd forintnyi kiesést jelenthet szektorszinten, míg 50%-os kihasználtság esetén havonta 200 milliárd forint törlesztőrészletet jelent, mely összesen 1800 milliárd forintos kiesést jelenthet éves szinten.
A fizetési moratórium kapcsán sok feladat merül fel az azonnali feladatoktól, az elemzésekig. Többek között érdemes az ügyfeleket megfelelően tájékoztatni az új szabályokról, hogy ők ennek tükrében tudjanak dönteni arról, hogy esetlegesen fizetni kívánják-e a fennálló tartozásukat. Javasolt továbbá az érintett intézményeknek elemezni, hogy milyen módon lehetséges a fizetési moratórium utáni időszakra előrejelezni az egyes adósok fizetési nehézségeit, felmérni hogy a hitelkockázatok milyen módon mitigálhatóak a leghatékonyabban.
Bővebb profil
