Megjelent a fizetési moratóriumról szóló kormányrendelet és további intézkedések várhatóak

A Magyar Nemzeti Bank szerda reggeli bejelentését követően a Magyar Kormány 2020. március 18-án kiadta a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. sz. (III. 18) kormányrendeletet. A rendelet 2020. március 19-étől hatályos.

A rendelet két témát szabályoz a pénzügyi szektorban:

  • a lakossági és vállalati hitelekre vonatkozó fizetési moratórium részletszabályait
  • az új fogyasztási hitelek maximális teljes hiteldíj mutatóját (THM)

Fizetési moratórium

Az MNB szerda reggeli ajánlásának megfelelően a rendelet a vállalati és lakossági hitelekre egyaránt fizetési moratóriumot határoz meg 2020. december 31-ig. Ez minden hitel- és kölcsönszerződésre, illetve pénzügyi lízingszerződésre vonatkozik, melyet 2020. március 18-áig folyósítottak. Kivételt képez az állam, az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások (alapvetően az MNB által felügyelt intézmények, így például hitelintézetek, biztosítók, befektetési alapkezelők) részére nyújtott termékek, a rendelet értelmében ezen entitások nem mentesülnek.

Ha a felek eltérően nem rendelkeznek a kamat-, díj- és tőkefizetés is szüneteltetésre kerül, ugyanakkor a rendelet is megerősíti, hogy továbbra is lehetőség van az eredeti szerződés szerinti törlesztésre is. A szerződéses futamidő a moratórium időtartamával hosszabbodik. A határidő módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja. Az év közben lejáró szerződések lejárati dátuma 2020. december 31-re módosul.

A 2020. március 19-at követően felvett zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét (ez jelenleg tehát 5,9%).

Az MNB tegnapi bejelentésében több, jelenleg még nem szabályozott ajánlás is megfogalmazásra került, ezekkel kapcsolatban későbbre várjuk a hivatalos rendeletek, ajánlások megjelenését. A fentieken túlmenően a Felügyelet a következőket fogalmazta meg, melyhez hozzátette, hogy amennyiben az intézmények nem vállalják önként az intézkedések betartását, úgy a Kormányt kérik fel azok kötelező erejű betartatására:

  • A bankok a háztartások likviditási helyzetének javítása érdekében vizsgálják felül az általános hitelezési gyakorlatukat, a hitelkeretek keretösszegét és azok kamatköltségét is.
  • Az elkövetkező 6 hónapos időszakban az olyan árazási struktúrájú számlacsomagoknál és hiteltermékeknél, amelyeknél az árazás az ügyfél adott banknál vezetett bankszámlájára beérkező utalások összegéhez kötött ne alkalmazzák az utalások elmaradása esetére rögzített díj- és kamat emeléseket.
  • A fennálló lakáshitelek tekintetében az MNB felszólítja a bankokat, hogy ajánlják fel a hitelfelvevőknek a kedvezőbb kamatfelár és legalább 5 évre szóló kamatfixálás mellett elérhető Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékekre való átváltás lehetőségét.
  • Az MNB elvárja, hogy a bankok a biztosítókkal együttműködve kínáljanak ügyfeleiknek kedvező költségű, csökkentett jutalékú hiteltörlesztési kockázatokat csökkentő termékeket, kiemelten a munkanélküliség esetére szóló biztosításokat. Elvárt továbbá, hogy a bankok és biztosítók tegyék könnyen elérhetővé ezeket a termékeket úgy, hogy azok a nehéz helyzetbe került fogyasztók számára valós, megfelelő védelmet legyenek képesek nyújtani.
  • A Monetáris Tanács a közeljövőben megvizsgálja a jelzáloglevél-vásárlási program újraindításának lehetőségeit. A jelzálogkötvény-piac likviditásának növelése, a hozamok csökkenése olcsóbb, hosszú futamidejű, fix kamatozású forráshoz juttatja a bankrendszert. Az MNB elvárja, hogy ezen forrásköltség-csökkenést a bankok a lakáshitelfelvevő háztartások által fizetendő kamatokban is érvényesítsék.
  • Ezzel párhuzamosan az MNB a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató korábban tervezett szigorításától 2020-ban eltekint, és egyúttal engedélyezi a bankok által tulajdonolt jelzáloglevelek mutatóba való teljes beszámítását.
  • Az MNB javasolja a Kormány számára, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel a támogatott háztartási hitelek esetében is gondolja át, milyen módon biztosítható azok tényleges érvényesíthetősége. Indokolt a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a Babaváró hitelek esetében a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidők kitolása.

Amennyiben kérdése merül fel, vagy további információra van szüksége az említettekkel kapcsolatban, keressen minket bizalommal!


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább