Az Európai Központi Bank (ECB) márciusban több sajtóközleményben, levélben tájékoztatta a közvetlenül felügyelt bankokat a koronavírus kapcsán kialakult gazdasági helyzetben tervezett intézkedéseiről, eljárásairól. Az ECB támogatás célja, hogy a bankok minél jobban tudják a reálgazdaságot szolgálni, a lakosságot és a vállalkozásokat finanszírozni.
Tőke – és likviditási helyzet
Az ECB március 12-én és 20-án tájékoztatta a felügyelt intézményeket a kialakult helyzetben tervezett enyhítő intézkedésekről.
- a felhalmozott likviditási és tőkepufferek a jelen helyzetben felhasználhatóak,
- az elvárt tőkestruktúrát enyhítették,
- a bank-specifikus felügyeleti eljárások implementációja tekintetében rugalmasságot tervez az ECB.
A bankok az elmúlt években jelentős tőke és likviditási puffereket halmoztak fel az ilyen stressz helyzetekre, az ECB most lehetőséget ad a bankoknak, hogy ideiglenesen a likviditás fedezeti mutató (LCR), a felügyeleti tőkeajánlás (Pillar 2 Guidance – P2G), illetve a tőkemegőrzési puffer (capital conservation buffer — CCB) szintje alatt működjenek.
Az ECB továbbá lehetővé teszi, hogy CET1 tőke helyett AT1, illetve AT2 tőkeelemekkel elégítsék ki a második pilléres tőkekövetelményüket a bankok. Az ECB becslése szerint ez 120 milliárd EUR CET1 tőkekönnyítés jelenthet, mely lehetővé teszi akár 1800 milliárd EUR hitelkihelyezését az ügyfeleknek.
Az ECB ezen túl egyedi megbeszéléseket folytat a bankokkal a határidők, folyamatok, vizsgálatok módosításáról, elhalasztásáról is. Az ECB nemteljesítő hitelekre vonatkozó ajánlása a tagállami felügyeletek számára is elég rugalmasságot biztosít a bank-specifikus kérdések kezelésére.
Magyarországon az MNB is hasonló intézkedéseket vezetett be, amely a magyarországi székhelyű bankoknak lehet segítség, erről nemrég készítettünk egy blogposztot.
Nemteljesítő hitelek, IFRS 9
Az ECB felügyeleti enyhítéseket vezetett be a nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozóan (pl. „unlikely to pay” nemteljesítésben rugalmasság), hogy a bankok minél jobban tudjanak élni az állami moratóriumok és garanciák nyújtotta lehetőségekkel. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az eszközök minőségének romlását, a hitelkockázat növekedését továbbra is kritikus azonosítani, monitorozni. Az ECB az NPL állományok leépítésére vonatkozó stratégiák implementációját is rugalmasabban kezeli majd.
Az értékvesztéssel kapcsolatban az ECB azt javasolja a bankoknak, hogy törekedjenek a prociklikus feltételezések minimalizálására az értékvesztés modelljeikben, ezzel elkerülendő a nagy volatilitást. A GYIK szekcióban az ECB jelzi, hogy a számviteli kérdésekre nincs ráhatása, de javasolja, hogy amennyire a sztenderdek engedik, érdemes a hosszú távú, stabil szcenáriók súlyát emelni. Jelzi továbbá, hogy aki korábban nem implementálta az IFRS 9 átmeneti intézkedéseket (CRR 473(a)), az most megteheti. Központi makrogazdasági szcenáriókkal is segíti az egységes IFRS 9 alkalmazást.
Üzletmenetfolytonossági tervek
Az ECB március elején körlevélben szólította fel a felügyelt intézményeket az üzletmenetfolytonossági terveik áttekintésére, frissítésére. Fő kockázatként az emberi erőforrás kiesését, akadályoztatását, a kiszervezett tevékenységeket, illetve a szállítókat jelölte meg, melyek veszélyeztethetik a kritikus folyamatok folyamatos fenntartását. Az ECB elvárja, hogy a tervek felülvizsgálata során a bankok vizsgálják meg, hogy rendelkeznek-e járvány szcenárióval, milyen gyorsan és milyen időtávra tudnak átállni erre a szcenárióra, illetve a munkavállalók biztonsága, és a tömeges távoli munkavégzés miként megvalósítható. A bankoknak továbbá fel kell mérnie az IT infrastruktúra kapacitásait, az ellenállóképességét a megnövekedett cyber kockázattal és csalásokkal szemben.
Az ECB körlevele óta a legtöbb felügyelt intézménynél már a gyakorlatban élesítették a BCP terveket, és annak mentén szervezik a folyamatokat, azonban az is látszik, hogy több esetben ez nem megy zökkenőmentesen, illetve szignifikáns hatékonysági veszteség lép fel, legalábbis az átmeneti időszakban. Ennek hátterében több ok állhat előfordul, hogy a BCP tervek nem mindig követték naprakészen egy intézmény működésének változását, illetve a tervekben sokan nem készültek egy ilyen elhúzódó pandémiás szcenárióval. A rövid távú feladatok közé tartozik, hogy érdemes áttekinteni a jelenlegi gyakorlatot és megerősíteni például a távolról végzett munkához szükséges IT erőforrásokat vagy akár átdolgozni/kidolgozni a belső szabályokat a tartósabb távoli munkavégzés időszakára, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat minél jobban tudja hasznosítani az intézmény. Középtávon azonban már mindenképpen érdemes elindulni a digitalizáció és a minél magasabb szintű automatizáció irányába, mert ez nemcsak erősíti az üzletmenet-folytonosság fenntartását, hanem javítja a hatékonyságot, csökkenti a működési kockázatokat és hosszútávon csökkenti a költséget is.
Bővebb profil
