A hitelmoratórium átírja a kamatkockázatok banki kezelését is, jelenleg nagy a bizonytalanság

A nemrégiben bejelentett hitelmoratórium (47/2020. sz. (III. 18) kormányrendelet) a Kormány gazdaságvédelmi intézkedésének első ütemének egyik lényegi eleme, ugyanakkor számos részlet, amely a megalapozott banki döntésekhez szükséges, még nem ismert. 

[Megjegyzés: A cikk megírása után jelent meg a 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet, amely számos kérdést tisztázott, a lényegi elemek a szövegben vannak zárójelben részletezve. A gyorsan változó szabályozási és gazdasági környezet miatt kiemelten felhívjuk a figyelmet, hogy a jelen cikk a rendelkezésre álló információkon alapszik, nem teljeskörű, saját véleményünket tükrözi, amely eltérhet más intézmények / hatóságok / felügyeletek véleményétől.]

A kamatkockázatok banki kezelésének központi eleme a meglévő szerződések tőke- és kamatfizetési sajátosságainak ismerete, amelynek segítségével kamatcsere ügyleteken és jelzáloglevélkibocsátásokon keresztül lehetővé válik a kockázatok alacsony szintre csökkentése. A kamatkockázatok alacsony szintje stabilizálja a jövőbeli várható kamateredményt, ezáltal a teljes működést hatékonyabbá teszi.

A mostani rendelkezések alapján 2020 végéig az adósok haladékot kapnak a hitelhez kapcsolódó tőke, kamat és díjak fizetésére, az időközben lejáró szerződések 2020 végéig meghosszabbodnak, a később lejáró szerződések futamideje pedig a moratórium idejével meghosszabbodik.

A kamatkockázatok banki kezelését több módon is befolyásolja a moratórium, illetve a járvány gazdaságot érintő hatásai:

  • Az idei évben várt pénzáramlások elmaradása. E kamatok tekintetében a tényleges kamat cash-flow-k csak jövőre fognak megtörténni. Ha a kamatbevételeket ettől függetlenül el kell számolni (az IFRS 9 alatt a járó kamatokat a pénzmozgástól függetlenül bevételként el kell számolni), akkor a tényleges pénzmozgástól időben elcsúsznak a kamatbevételek.
  • A futamidő hosszabbodása. Egyrészt az idén lejáró hitelek futamideje hosszabbodik meg év végéig, másrészt hosszabb futamidejű hitelek hosszabbodnak meg a moratórium időtartamával.
  • Romló minőségű hitelportfólió. Az adósok jelentős részének romolhat a hitelminősége a szektorális sokkhatások és az általános gazdasági lassulás miatt. Azonban a késett napok száma az általános moratórium miatt használhatatlan indikátor lesz, ezért az egyéb gazdasági jellemzők alapján lehet becsülni a várható bedőléseket.

A fenti tényezők kihívást okoznak a kockázatkezelés hagyományos menetéhez képest:

  • A kamatfizetések elhalasztása a hagyományosan alkalmazott mérések, a kamatbevétel és gazdasági érték érzékenységi mutatók működésének szétválásához is vezethet.
  • A fizetési haladék és a futamidő-hosszabbítás a jövőbeli tőkemozgások módosulásán és a duration emelkedésén keresztül a kockázati profil hirtelen megváltozásához vezet, amit az alaprendszerekben sok ideig tarthat átállítani, ezért a cash-flow-k alternatív szimulációja és becslése fontos lehet a kockázatok gyors felmérése, és fedezése érdekében.
  • A jelentős, de ismeretlen számban becsődülő hitelek miatt változik a portfólió kamatkockázati profilja, ami miatt az értékvesztés és a megtérülés alatt várható pénzáramlások időbeliségének modellezése kiemelt fontosságú lehet.
  • Szintén számítani lehet arra, hogy a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő adósok változatlan feltételekkel szeretnék törleszteni tartozásukat, hogy a saját kamatkiadásukat mérsékeljék, arányuk a portfólión belül azonban bizonytalan.
  • A magyar állampapír-hozamok és az forint IRS jegyzések kamata szétvált február vége óta, a korábbi nagyon alacsony különbözet 100 bázispont körüli szintre emelkedett, ami rontja a fedezeti stratégiák hatékonyságát, a tőke-, és likviditási helyzetre negatív hatással lehet.
  • A pénzáramlások és futamidők változtatása hatással lehet a fedezeti kapcsolatokra (mind a mikro-, mind a makro-fedezetekre), mivel megváltoznak a fedezett tételek jellemzői. Elemzést igényel, hogy hogyan befolyásolja a cash-flow-k összegének és időzítésének változása a fedezeti stratégiák hatékonyságát. Szükség lehet akár a fedezeti ügyletek futamidejének és állományának módosítására is.

A kamatkockázat teljeskörű értékelése még további szabályozási fejlemények függvénye, mivel többek között az alábbi tényezők bizonytalanok még a cikk megjelenésének pillanatában:

  • A moratórium az adósok és hitelszerződések mely körére vonatkozik, például a pénzügyi vállalkozások, vagy egyéb speciális szerepet betöltő intézmények élhetnek ezzel a lehetőséggel? [A 62/2020. Korm. rendelet alapján vonatkozik a pénzügyi vállalkozásokra, befektetési alapokra és munkáltató kölcsönökre is.]
  • A halasztott kamatok a moratórium kezdetén fennálló tőketartozás alapján, vagy az eredeti tőketörlesztési ütemterv alapján számolódnak-e?
  • A halasztott pénzáramlások mikor lesznek esedékesek, egyből a moratórium lejártát követő napon, vagy a hátralévő futamidő alatt szétosztva? [A 62/2020. Korm. rendelet alapján a halasztott kamatokat a moratórium után a futamidő alatt egyenletesen törlesztve kell megfizetni. Ezzel egyidejűleg a futamidő olyan módon hosszabbodik meg, hogy az adós törlesztőrészlete ne emelkedjen.]
  • Az eredetileg év közben lejáró szerződések új lejárata a moratórium végét követő nap lesz, vagy ezek is csúsztatva lesznek a moratórium időtartamának megfelelően? [A 62/2020. Korm. rendelet alapján ezeket is olyan módon kell hosszabbítani, hogy a törlesztőrészlet ne emelkedjen.]
  • A halasztott kamatok a tőketartozás részévé válnak-e, vagyis kamatos kamatról beszélhetünk-e? [A 62/2020. Korm. rendelet alapján a tőketartozás nem növelhető meg a halasztott kamatokkal a moratórium időtartama alatt, és után sem.]

A fentiekben összefoglalt kamatkockázati aspektusok mellett a bankoknak még a hitel-, deviza, működési és likviditási kockázatok számos új, korábban nem, vagy ilyen mértékben nem tapasztalt elemeivel kell szembenéznie, amely igényelni fogja az új és innovatív megközelítést. Szintén erősen érintett terület lesz a számvitel, hiszen a bankok pénzügyi kimutatásait is több ponton érintik az új szabályok, pl. értékvesztés, fedezeti számviteli elszámolások, a moratórium nyomán várható szerződéses cash-flow változások elszámolásával kapcsolatos kérdések. A kockázatkezelési és számviteli kérdések is árnyaltabban merülnek majd fel, és természetesen bővülhetnek is, ahogy egyre több részlet kristályosodik ki a gazdasági intézkedésekről.

Számviteli és kockázatkezelési témában is további bejegyzéseink várhatóak. A témához kapcsolódóan már korábban is írtak kollégáink a kormányrendeletről és az MNB intézkedésekről.

Addig is, ha kérdése merül fel, vagy további információra van szüksége az említettekkel kapcsolatban, keressen minket bizalommal!


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább