A nemrégiben bejelentett hitelmoratórium (47/2020. sz. (III. 18) kormányrendelet) a Kormány gazdaságvédelmi intézkedésének első ütemének egyik lényegi eleme, ugyanakkor számos részlet, amely a megalapozott banki döntésekhez szükséges, még nem ismert.
[Megjegyzés: A cikk megírása után jelent meg a 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet, amely számos kérdést tisztázott, a lényegi elemek a szövegben vannak zárójelben részletezve. A gyorsan változó szabályozási és gazdasági környezet miatt kiemelten felhívjuk a figyelmet, hogy a jelen cikk a rendelkezésre álló információkon alapszik, nem teljeskörű, saját véleményünket tükrözi, amely eltérhet más intézmények / hatóságok / felügyeletek véleményétől.]
A kamatkockázatok banki kezelésének központi eleme a meglévő szerződések tőke- és kamatfizetési sajátosságainak ismerete, amelynek segítségével kamatcsere ügyleteken és jelzáloglevélkibocsátásokon keresztül lehetővé válik a kockázatok alacsony szintre csökkentése. A kamatkockázatok alacsony szintje stabilizálja a jövőbeli várható kamateredményt, ezáltal a teljes működést hatékonyabbá teszi.
A mostani rendelkezések alapján 2020 végéig az adósok haladékot kapnak a hitelhez kapcsolódó tőke, kamat és díjak fizetésére, az időközben lejáró szerződések 2020 végéig meghosszabbodnak, a később lejáró szerződések futamideje pedig a moratórium idejével meghosszabbodik.
A kamatkockázatok banki kezelését több módon is befolyásolja a moratórium, illetve a járvány gazdaságot érintő hatásai:
- Az idei évben várt pénzáramlások elmaradása. E kamatok tekintetében a tényleges kamat cash-flow-k csak jövőre fognak megtörténni. Ha a kamatbevételeket ettől függetlenül el kell számolni (az IFRS 9 alatt a járó kamatokat a pénzmozgástól függetlenül bevételként el kell számolni), akkor a tényleges pénzmozgástól időben elcsúsznak a kamatbevételek.
- A futamidő hosszabbodása. Egyrészt az idén lejáró hitelek futamideje hosszabbodik meg év végéig, másrészt hosszabb futamidejű hitelek hosszabbodnak meg a moratórium időtartamával.
- Romló minőségű hitelportfólió. Az adósok jelentős részének romolhat a hitelminősége a szektorális sokkhatások és az általános gazdasági lassulás miatt. Azonban a késett napok száma az általános moratórium miatt használhatatlan indikátor lesz, ezért az egyéb gazdasági jellemzők alapján lehet becsülni a várható bedőléseket.
A fenti tényezők kihívást okoznak a kockázatkezelés hagyományos menetéhez képest:
- A kamatfizetések elhalasztása a hagyományosan alkalmazott mérések, a kamatbevétel és gazdasági érték érzékenységi mutatók működésének szétválásához is vezethet.
- A fizetési haladék és a futamidő-hosszabbítás a jövőbeli tőkemozgások módosulásán és a duration emelkedésén keresztül a kockázati profil hirtelen megváltozásához vezet, amit az alaprendszerekben sok ideig tarthat átállítani, ezért a cash-flow-k alternatív szimulációja és becslése fontos lehet a kockázatok gyors felmérése, és fedezése érdekében.
- A jelentős, de ismeretlen számban becsődülő hitelek miatt változik a portfólió kamatkockázati profilja, ami miatt az értékvesztés és a megtérülés alatt várható pénzáramlások időbeliségének modellezése kiemelt fontosságú lehet.
- Szintén számítani lehet arra, hogy a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő adósok változatlan feltételekkel szeretnék törleszteni tartozásukat, hogy a saját kamatkiadásukat mérsékeljék, arányuk a portfólión belül azonban bizonytalan.
- A magyar állampapír-hozamok és az forint IRS jegyzések kamata szétvált február vége óta, a korábbi nagyon alacsony különbözet 100 bázispont körüli szintre emelkedett, ami rontja a fedezeti stratégiák hatékonyságát, a tőke-, és likviditási helyzetre negatív hatással lehet.
- A pénzáramlások és futamidők változtatása hatással lehet a fedezeti kapcsolatokra (mind a mikro-, mind a makro-fedezetekre), mivel megváltoznak a fedezett tételek jellemzői. Elemzést igényel, hogy hogyan befolyásolja a cash-flow-k összegének és időzítésének változása a fedezeti stratégiák hatékonyságát. Szükség lehet akár a fedezeti ügyletek futamidejének és állományának módosítására is.
A kamatkockázat teljeskörű értékelése még további szabályozási fejlemények függvénye, mivel többek között az alábbi tényezők bizonytalanok még a cikk megjelenésének pillanatában:
- A moratórium az adósok és hitelszerződések mely körére vonatkozik, például a pénzügyi vállalkozások, vagy egyéb speciális szerepet betöltő intézmények élhetnek ezzel a lehetőséggel? [A 62/2020. Korm. rendelet alapján vonatkozik a pénzügyi vállalkozásokra, befektetési alapokra és munkáltató kölcsönökre is.]
- A halasztott kamatok a moratórium kezdetén fennálló tőketartozás alapján, vagy az eredeti tőketörlesztési ütemterv alapján számolódnak-e?
- A halasztott pénzáramlások mikor lesznek esedékesek, egyből a moratórium lejártát követő napon, vagy a hátralévő futamidő alatt szétosztva? [A 62/2020. Korm. rendelet alapján a halasztott kamatokat a moratórium után a futamidő alatt egyenletesen törlesztve kell megfizetni. Ezzel egyidejűleg a futamidő olyan módon hosszabbodik meg, hogy az adós törlesztőrészlete ne emelkedjen.]
- Az eredetileg év közben lejáró szerződések új lejárata a moratórium végét követő nap lesz, vagy ezek is csúsztatva lesznek a moratórium időtartamának megfelelően? [A 62/2020. Korm. rendelet alapján ezeket is olyan módon kell hosszabbítani, hogy a törlesztőrészlet ne emelkedjen.]
- A halasztott kamatok a tőketartozás részévé válnak-e, vagyis kamatos kamatról beszélhetünk-e? [A 62/2020. Korm. rendelet alapján a tőketartozás nem növelhető meg a halasztott kamatokkal a moratórium időtartama alatt, és után sem.]
A fentiekben összefoglalt kamatkockázati aspektusok mellett a bankoknak még a hitel-, deviza, működési és likviditási kockázatok számos új, korábban nem, vagy ilyen mértékben nem tapasztalt elemeivel kell szembenéznie, amely igényelni fogja az új és innovatív megközelítést. Szintén erősen érintett terület lesz a számvitel, hiszen a bankok pénzügyi kimutatásait is több ponton érintik az új szabályok, pl. értékvesztés, fedezeti számviteli elszámolások, a moratórium nyomán várható szerződéses cash-flow változások elszámolásával kapcsolatos kérdések. A kockázatkezelési és számviteli kérdések is árnyaltabban merülnek majd fel, és természetesen bővülhetnek is, ahogy egyre több részlet kristályosodik ki a gazdasági intézkedésekről.
Számviteli és kockázatkezelési témában is további bejegyzéseink várhatóak. A témához kapcsolódóan már korábban is írtak kollégáink a kormányrendeletről és az MNB intézkedésekről.
Addig is, ha kérdése merül fel, vagy további információra van szüksége az említettekkel kapcsolatban, keressen minket bizalommal!
Bővebb profil
