A szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói számára az éves jelentéseik közzétételével kapcsolatban jelentős változás várható a közeli jövőben. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által kidolgozott szabályozástechnikai standardon alapuló EU Bizottsági rendelet szerint a kibocsátóknak 2020. üzleti évtől kezdődően az egységes elektronikus beszámolási formátumot (ESEF) kell alkalmazniuk és az éves jelentésüket teljes egészében a bővíthető hipertextjelölő nyelven (XHTML) kell elkészíteniük.
További követelményként azok a tőzsdén jegyzett értékpapírt kibocsátó társaságok, amelyek a konszolidált pénzügyi kimutatásaikat az IFRS-ek szerint készítik el, a konszolidált pénzügyi kimutatásaikat a bővíthető üzletibeszámoló-nyelv (XBRL) alkalmazásaival kell megjelölniük, valamint az XBRL jelöléseket az egységes XHTML dokumentumokba Inline XBRL alkalmazásával szükséges beágyazniuk.
Az XBRL géppel olvasható jelölőnyelv, amely lehetővé teszi nagy mennyiségű információ automatizált felhasználását. Bevezetésének célja az éves jelentések átláthatóságának, összehasonlíthatóságának és hozzáférhetőségének növelése a külső piaci szereplők számára.
Fontos megjegyezni, hogy a rendelet az éves jelentések közzétételére vonatkozik, tehát a kibocsátók gazdasági helyzetéről szóló kötelező negyedéves tőzsdei jelentéseket a változások nem érintik.
A kibocsátóknak az ESMA által kiadott egységes alaptaxonómiát kell alkalmazniuk, azonban amennyiben az alaptaxonómia a közzététel számviteli jelentését tévesen mutatná be bővítő taxonómia elemet hozhatnak létre.
A közzétételek megjelölésekor a társaságoknak az alaptaxonómia azon elemét kell használniuk, amelynek számviteli jelentése a legközelebb áll a megjelölendő közzétételhez. Ha az alaptaxonómia több eleme is megfelelő, akkor a társaságoknak a legszűkebb számviteli jelentésű és/vagy terjedelmű elemet szükséges választaniuk. Bővítő taxonómiaelem létrehozása megfelelő strukturáltság és dokumentáltság mellett lehetséges és nem kettőzheti meg az alaptaxonómia egyetlen elemének jelentését és terjedelmét sem.
Az egységes elektronikus beszámolási formátum bevezetése kétlépcsős. Az IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokban foglalt elsődleges pénzügyi kimutatások (pénzügyi helyzet kimutatás, eredménykimutatás, átfogó jövedelem kimutatás, cash flow-kimutatás, sajáttőkeváltozás-kimutatás) esetében részletes címkézés előírásával kell biztosítani az elsődleges pénzügyi kimutatások teljeskörű megjelölését 2020. üzleti évtől kezdődően.
Az IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések esetében blokkcímkézés előírásával kell biztosítani a megjegyzések teljes szakaszainak egy-egy taxonómiaelemmel történő megjelölését. Az erre való felkészülésre további két év áll rendelkezésre, azaz az előírás első ízben a 2022. üzleti évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokban alkalmazandó. A blokkcímkézés előírása nem korlátozhatja a kibocsátókat abban, hogy a saját döntésük alapján nagyobb részletezettséggel jelöljék meg az IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzéseket.
Az ESMA mellett 2020 évtől az Európai Bankfelügyelet (EBA) is az XBRL jelölőnyelv alkalmazását írja elő az adatszolgáltatási végrehajtási rendeletekben elrendelt minden jelentése kapcsán, ami alapján a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára már 2020 április hónaptól kezdve elvárt ezen jelentések kapcsán az „XBRL képesség”.
A rendelet életbe lépését megelőzően az ESMA önként jelentkező kibocsátók bevonásával tesztelte az ESEF bevezetés várható hatásait. A jelentkező társaságokból az ESMA úgy jelölte ki a tesztelési mintát, hogy azok lehetőség szerint földrajzilag és gazdasági szektor tekintetében is minél nagyobb területet fedjenek le (Magyarországról a MOL Csoport vett részt).
A tapasztalatokból jól körvonalazódik, hogy az implementáció nem pusztán IT kérdés és adott esetben első alkalommal jelentősebb erőforrásokat emészthet fel még úgy is, hogy a tesztelők a feladatot önmagában közepes nehézségűnek ítélték. Alább bemutatunk egy összegzést az ESEF teszt utáni véleményekből arra vonatkozóan, hogy a társaságok hogyan ítélték meg a szükséges erőforrásokat (1 – kevés; 5 – sok).
A pénzügyi kimutatások egyes elemeinek átforgatása a szükséges erőforrások tekintetében (1 – kevés; 5 – sok):
Az „XBRL képesség” és az ennek nyomán előálló éves jelentések könyvvizsgálati kötelezettség alá esnek már a 2020. évi vizsgálatok során az érintett intézményeknél. A Bizottság felkérte az Európai Könyvvizsgálati Felügyeleti Szervek Bizottságát (CEAOB), hogy vizsgálja meg, hogy a gyakorlatban hogyan valósítható meg az „ESEF-audit” és lehetőleg nyújtson iránymutatást. A részletek még nem ismertek, de egy biztos: a megfelelést zárt, dokumentált, visszakereshető módon kell biztosítani mind a feladat IT vetületein, mind a kapcsolódó manuális folyamatokban.
Annak érdekében, hogy a kibocsátók egységes, a technikai és jogi előírásoknak is megfelelő jelöléseket használjanak, az ESMA a honlapján szabadon hozzáférhető formátumban minden nyelven közzéteszi az XBRL taxonómiaállományokat. A taxonómia alapvetően évente kerül frissítésre, de a bevezetés után kezdetben várhatóan ennél gyakoribb változtatásokra kell felkészülni. Ezen felül az ESMA az IT szállítók felé is ajánlásokat fogalmazott meg, hogy az általuk fejlesztett tool-ok megfeleljenek a követelményeknek. A piacon számos szállító és megoldás érhető el, de fontos megjegyezni, hogy az XBRL taxonómiának való korrekt megfeleltetés (tagging) és testreszabás nélkül ezek sem vezethetnek megfelelő eredményre.
A rendeletben előírt ütemezésnek megfelelően tehát első alkalommal a 2020. üzleti évre vonatkozó éves jelentést kell az új formátumban közzétenni. Javasolt azonban a felkészülést időben elkezdeni és az XBRL átforgatást a 2019. üzleti évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokon tesztelni különös tekintettel a kibocsátói sajátosságokra.
Bővebb profil
