A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése napjainkban kiemelten fontos kérdés. Különösen az egyre bővülő, nemzetközi és világszintű gazdasági tevékenységek miatt elengedhetetlen a nemzetközi szintű fellépés és az európai uniós jogszabályok tagállami jogokba való átültetése.
Magyarország a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvénnyel (Pmt.) már eleget tett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelv (IV. Pénzmosás elleni irányelv) átültetéséből eredő kötelezettségének (pl.: lehetővé vált elektronikus hírközlő eszközök használata révén a személyes megjelenés nélküli ügyfél-átvilágítási intézkedés).
A IV. Pénzmosás elleni irányelvet módosító Európai Parlamenti és a Tanácsi (EU) 2018/843 irányelv (V. Pénzmosás elleni irányelv) nemzeti jogrendszerekbe történő átültetésének határideje 2020. január 10. Az V. Pénzmosás elleni irányelv számos újítást vezet be azzal, hogy
- hozzáférést biztosít a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz;
- kiküszöböli a virtuális fizetőeszközök felhasználásával kapcsolatos kockázatokat;
- bővíti az uniós pénzügyi információs egységek hozzáférését a nyilvántartásokhoz;
- javítja a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokból kiinduló vagy azokba irányuló pénzügyi tranzakciókra vonatkozó biztosítékokat.
Az V. Pénzmosás elleni irányelvhez fűződő várakozások értelmében tagállami szinten is átfogóbb jogi keretbe kerülnek a pénzmosás megelőzéséhez szükséges intézkedések.
A Pmt.-t módosító törvényjavaslat főbb rendelkezései
Magyarországon 2019. november 12-én került előterjesztésre a várhatóan 2020. január 10-én hatályba lépő, Pmt.-t módosító törvényjavaslat (Javaslat), amely az V. Pénzmosás elleni irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A Javaslatban foglaltak szerint a jövőben az alábbi szolgáltatók is a Pmt. hatálya alá kerülnek és be kell tartaniuk annak rendelkezéseit:
- a virtuális fizetőeszközök, illetve a törvényes és virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatást nyújtók, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók;
- a 3 millió Ft-ot meghaladó értékű kulturális javak kereskedelmével vagy tárolásával foglalkozó vállalkozások;
- az ingatlanok bérbeadása havi 500 000 Ft feletti bérleti díj esetén;
- a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező székhelyszolgáltatók.
Az üzleti kapcsolat létrejöttekor szükséges lesz az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt is rögzíteni, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony. Ez a rendelkezés előirányozza, hogy milyen konkrét ügyfélkockázati besorolásokat alkalmazzanak a szolgáltatók és külön rögzíti azt is, hogy az ügyfél milyen esetekben minősül magas kockázatúnak.
A Javaslat értelmében a szolgáltatók fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kötelesek alkalmazni, ha az ügyfél magas kockázatú. Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni az alábbi esetekben:
- stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyfél vagy távollévő ügyfél;
- kiemelt közszereplő ügyfél (vagy tényleges tulajdonos); valamint
- a szolgáltató belső szabályzatában és a felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban rögzített esetekben.
A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk nyilvántartása
Az átláthatóság növelése érdekében pontosításra kerülnek a tényleges tulajdonos meghatározására, valamint a központi tényleges tulajdonosi adatbázis felállítására vonatkozó kötelezettségek is.
A szolgáltatók (hitel- és pénzintézetek, ügyvédek és közjegyzők, könyvvizsgálói, adótanácsadók stb.) kötelesek lesznek a megbízó társaságok tényleges tulajdonosaira vonatkozóan az ügyféltől bekért adatokat a központi nyilvántartás számára továbbítani.
A tényleges tulajdonosokat feltüntető nyilvántartásokhoz való hozzáférés révén átláthatóbbá válik a vállalkozások tulajdonosi szerkezete.
Nagy előrelépés, hogy a tagállami nyilvántartások össze lesznek egymással kapcsolva, így harmadik felek európai uniós szinten is megbizonyosodhatnak a társaságok tényleges tulajdonosainak kilétéről.
A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk nyilvántartása Magyarországon
A tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása Magyarországon is felállításra kerül, melynek részletszabályai a Javaslat felhatalmazása alapján kormányrendeletben kerülnek majd rögzítésre.
A tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartás felállításának a határideje 2020. december 1.
Az V. Pénzmosás elleni irányelv alapján biztosítani kell, hogy
- az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egység korlátozás nélkül hozzáférjenek a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz;
- a kötelezett szolgáltatók az ügyfél-átvilágítás keretében kapjanak hozzáférést;
- a lakosság a tényleges tulajdonos nevére, születési évére és hónapjára, a tartózkodási helye szerinti ország nevére és a tényleges tulajdonos állampolgárságára, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó adatokhoz kapjon hozzáférést.
Az V. Pénzmosás elleni irányelvnek való megfelelés céljából szükséges kialakítani a tényleges tulajdonosi információk azon nyilvántartását is, amelynek segítségével azonosíthatók lesznek a hitelintézetek által az adott tagállam területén kezelt, fizetési számlával vagy bankszámlával, illetve széffel rendelkező vagy ezek felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személyek. A bankszámla- és széfszolgáltatási adatok feltöltésére a Javaslat 2021. március 1-jei határidőt határoz meg.
E nyilvántartásban meg kell jelennie
- a számlatulajdonos ügyfél és a nevében eljárni kívánó bármely személy nevének;
- bank- vagy fizetési számla tekintetében a számla azonosító számának, valamint a számlanyitás és -zárás dátumának;
- széf esetén a bérlő nevének és a bérleti időszaknak.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartások várhatóan érdemi változásokat hoznak a vállalkozások tulajdonosi viszonyainak átláthatósága biztosítása terén, többletkötelezettséget róva azonban ezzel a szolgáltatókra.
Kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal!
Bővebb profil
