Friss jogszabályváltozások az elektromobilitás kapcsán

Az elektromobilitás egy olyan fejlesztés, amely az elektromos áram „üzemanyagként” történő felhasználását szorgalmazza. Napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír környezetkímélősége, takarékossága és fenntarthatósága miatt, ezért is fontos, hogy az elektromobilitás szabályozása kapcsán az elmúlt időszakban érdemi változások történtek hazánkban.

Elsőként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény („Kkt.”) nyári módosítása vezetett be jelentős fordulatot. A Kkt. változásai 2019. október 1-jétől hatályba léptek, azonban tényleges alkalmazásuk részletszabályok hiányában akadályba ütközött.

2019. október 22-én a Kormány elfogadta a 243/2019. (X.22.) kormányrendeletet („Kormányrendelet”), amely az elektromobilitási végrehajtási rendeletnek tekintendő, így a gyakorlati alkalmazhatóság előtt megnyílt az út. A Kormányrendelet 2019. október 25. napján lépett hatályba, azonban bizonyos rendelkezései csak későbbi időponttól lesznek alkalmazandóak. A továbbiakban témakörönként, együttesen mutatjuk be a Kkt. módosítása és a Kormányrendelet által hozott legfontosabb újításokat.

Töltőberendezés üzemeltetők – Elektromobilitás szolgáltatók

A legjelentősebb változás: a töltőberendezés üzemeltetőinek („Üzemeltető”) és az elektromobilitás szolgáltatóinak („Szolgáltató”) elválasztása. A Kkt. és a Kormányrendelet értelmében külön-külön előírásoknak kell megfelelniük, azonban az sincs kizárva, hogy a két szerepet egyidejűleg ugyanaz töltse be.

Üzemeltetők

Üzemeltető az, aki a töltőberendezést üzemelteti, működteti, karbantartja, valamint elektromobilitás szolgáltatást nyújt a felhasználónak / a Szolgáltató részére. Ez a tevékenység kizárólag a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal („Hivatal”) által kiadott engedély alapján végezhető. Az engedélyt a tervezett üzembehelyezést megelőzően kell beszerezni a Hivataltól.

Az Üzemeltető köteles folyamatos üzemeltetést, valamint nyilvános töltőállomások esetén nyitvatartási időn belül éves szinten 90%-os rendelkezésre állást biztosítani. Az elektromos töltőberendezés energiaellátását nem kell feltétlenül közcélú hálózat útján biztosítani, ilyen esetben azonban külön hálózati csatlakozási szerződést kell kötni és a felhasznált villamos energiát mérő hiteles mérőeszközre is szükség van.

Szolgáltatók

Szolgáltató az, aki a felhasználónak lehetővé teszi, hogy gépjárművét feltöltse a töltőberendezésről az Üzemeltetővel kötött szerződés alapján. A tevékenység folytatására irányuló szándékot a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni a Hivatalnak.

Árazás és elszámolás

A szolgáltatás ellenértékét:

  • észszerű,
  • könnyen és egyértelműen összehasonlítható,
  • átlátható, és
  • megkülönböztetéstől mentes

módon kell meghatározni. Amennyiben valaki a szolgáltatás igénybevételét követően a töltőhelyet a türelmi időn túl foglalja, a Szolgáltató az ÁSZF-ében rögzített szankcióval sújthatja.

Nyilvános töltőállomás esetén a számlázást a Szolgáltató végzi a felhasználó felé.
A számla tartalmazza:

  • Az elszámolás egységárát,
  • A felhasznált villamosenergia mennyiségét (kW-ban),
  • A fizetendő összeget.

(A fentieknek 2020. június 30-ig nem kötelező megfelelni.)

A Szolgáltató és az Üzemeltető közti elszámolás pedig az alábbiak szerint történik:

  1. Eseti töltés esetén: az Üzemeltető azonnal továbbítja a számlázás alapjául szolgáló adatokat a Szolgáltatónak.
  2. Tartós jogviszony esetén: a rendelkezésre állástól legfeljebb 24 órán belül továbbítja a szükséges adatok az Üzemeltető a Szolgáltatónak.

Szankciók

A KKt.-ben és a Kormányrendeletben foglaltak megszegése esetén az Üzemeltetőt és a Szolgáltatót az alábbi szankciókkal büntetheti a Hivatal:

  • Megfelelő határidő tűzése és a jogkövetkezményekre történő utalás mellett figyelmeztetés és felszólítás a kötelezettségszegés jövőbeni elkövetésétől való tartózkodásra,
  • Bírság kiszabása (2020. január 1-től)
  • Eltiltás a tevékenység végzésétől 6-12 hónapra, amennyiben a fentiek ellenére az Üzemeltető / Szolgáltató nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét.
  • Meghatározott esetekben az engedély is visszavonásra kerülhet.

A kiszabható bírság felső határa:

Az Üzemeltető / Szolgáltató vonatkozó, engedélyköteles tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a, de legalább 100 millió forint. A  bírságot átutalás útján kell megfizetni a Hivatal pénzforgalmi számlájára.

Felhasználók tájékoztatása

Nyilvános töltőállomások esetén a Szolgáltató köteles:

Közzétenni saját honlapján, vagy applikációján keresztül:

  • ÁSZF-ét,
  • Az ÁSZF-e szerint meghirdetett díjcsomagokat és az eseti töltés vonatkozásában a fizetendő ellenértéket,
  • A töltőberendezések elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,
  • A töltőberendezések valós idejű hozzáférhetőségére vonatkozó adatokat,
  • Töltőberendezések teljesítményét, típusát és a töltőcsatlakozók típusát,
  • A hiteles mérést biztosító mérőeszköz hitelesítési időpontjának lejárata.

A töltőberendezésen feltüntetni:
Az eseti töltés esetére vonatkozó ellenérték összegét. A fentieket alkalmazása 2020. június 30-ig nem kötelező.

Kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal!


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább