A menedzselt bizonytalanság a jövő- és válságállóság legfontosabb előfeltétele

„A KPMG Magyarország a tavalyinál 3,3 milliárd forinttal nagyobb, összesen 26,2 milliárd forint árbevétellel zárta 2019-es üzleti évét, amelyből 14,5 milliárd forint export, emellett a vállalat költségvetési befizetései idén már meghaladták a 7,5 milliárd forintot.” – fogalmazott a KPMG mai sajtótájékoztatóján Robert Stöllinger és Rózsai Rezső, a cég leköszönő és új vezérigazgatója.

Outsourcing és globális üzleti szolgáltatások

A legdinamikusabban fejlődő divízió a KPMG globális piacra dolgozó üzleti szolgáltató központja (KPMG Global Services Hungary), itt keletkezik a KPMG exportbevételének jelentős része is. Az „outsourcing” és a szolgáltató központok fejlesztéseit támogató tevékenység az üzleti tanácsadási részlegen belül is kiemelkedő területnek számított. Ebben a szektorban a legnagyobb kihívások jelenleg, amelyben az ügyfelek a KPMG támogatást igénylik: a működési folyamatok standardizálása, a hatékonyság növelése, illetve az alacsonyabb szintű feladatok automatizálása és szoftverrobotokkal való kiváltása.

Szabályozási megfelelés

Robert Stöllinger értékelése szerint az üzletmenet számára a másik hajtóerőt a szabályozói változásoknak történő megfelelés jelentette. „Az egyre összetettebb helyi és EU-s jogszabályok jelentős mennyiségű feladatot rónak a magyar vállalatokra, és azon belül is elsősorban a pénzügyi intézményekre. Az elmúlt évben a PSD2, a MIFID II, az azonnali fizetések rendszere és az IFRS17 meghonosítása voltak kiemelt témakörök az auditorok illetve a tanácsadók számára.”

Együttműködés és növekedés

A KPMG Magyarország 2019. október 1-től kinevezett új vezérigazgatója, Rózsai Rezső a jövőre nézve a rugalmasságot, a kezdeményező készség megtartását és a sokféle, de egyre inkább specializált tudással rendelkező szakértők együttműködésének erősítését, támogatását jelölte meg fontos feladatainak. Az új vezérigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy világ legnagyobb vállalatvezetői által megnevezett top üzleti kockázatok közül az első kettőre, a klímaváltozásra és a geopolitkai kockázatokra, a vállalatoknak nincs közvetlen ráhatásuk. Sőt, a harmadik leggyakrabban említett kockázatot, a technológiai változásokat is gyakran külső hatásként „szenvedik” el. A hosszútávú célok kijelölése ugyanakkor továbbra is kritikusan fontos, de a célra tartás közben folyamatosan alkalmazkodni kell előre nem látható, bizonytalan körülményekhez is.

Menedzselt bizonytalanság

„A vállalatok számára a jövő- és válságállóság legfontosabb előfeltétele, ha a fenti bizonytalanságot képesek hatékonyan irányítani, kézben tartani – ebben igényelnek ma segítséget a cégvezetők.” – ezt már Beer Gábor a KPMG tanácsadó részegének új vezetője mondta a mai sajtóbeszélgetésen. Beer szerint a vállalatok ma már nem csak szűk értelemben vett projektekre keresnek külső segítséget, hanem „tolmácsként” is tekintenek a tanácsadókra. A KPMG ily módon kettős híd szerepet tölt be a szabályozók, hatóságok, technológiai szállítók illetve a piaci szereplők között.

A tanácsadó híd szerepe

A hazai KPMG adó, jogi és üzleti tanácsadási területéért is felelős vezető szerint az egyik híd funkció, a piaci szereplők támogatása az újonnan jövő hatósági információs igényeknek való megfelelésben. Ehhez egyszerre van szükség a szabályozások mély ismeretére és a szervezeti folyamatok átszervezésének képességére is, illetve nem ritka, hogy a szabályozó felé kell közvetíteni és képviselni a piaci szereplők visszajelzéseit. A másik híd funkció pedig a technológiai megoldás szállítók és a piac közötti. A fejlett digitális megoldások ugyan csábítóak és ígéretesek, de egy tradicionális üzletmenetbe nehezen beilleszthetők. Ahhoz, hogy egy ilyen újítás a működés szerves részévé váljon, sokat kell kutatni, magyarázni, tanítani, közvetíteni.

Valós idejű, digitális audit

„Ahogyan a tanácsadásban, úgy a KPMG alaptevékenységét jelentő könyvvizsgálatban is forradalmi változások zajlottak le. 10 évvel ezelőtt ügyfeleink nem is mertek volna kérni olyan dolgokat, amelyek ma már a napi rutin részét képezik. Például a szúrópróbaszerű mintavétel helyett tudunk akár valós időben, digitálisan, milliónyi adatot egyidejűleg elemezni, lefedve a teljes értékláncot. Az utólagos ellenőrzésen túl pedig jövőre vonatkozó következtetéseket, riasztásokat is képesek vagyunk adni ügyfeleinknek. Így az ügyféloldalon elkövetett bármilyen hiba nem csak kimutatható, de akár elkerülhetővé vagy gyorsan korrigálhatóvá is válik.” – mutatott rá a technológiai ugrás egy másik aspektusára Rózsai Rezső, aki a vezérigazgatói posztja mellett továbbra is vezeti a KPMG audit részlegét is.

„Az audit tevékenység alapja ma is ugyanaz, mint régen, megteremteni a szükséges üzleti bizalmat az egyes szereplők között, de a módszerek és a tudás alaposan megváltozott. Már sokkal kevésbé a klasszikus ellenőrzésről, mint inkább az értékteremtésről, hatékony működésről és a lehetőségek felismeréséről szól.” – mondta Rózsai Rezső.

Transzparens cégek az adóhatóság előtt

A közvélekedéshez képest gyökeresen megváltozott az adótanácsadási tevékenység is. Beer Gábor, aki az adótanácsadás felől érkezett a teljes tanácsadási részleg vezetésére, úgy fogalmazott, hogy
„10 évvel ezelőtt a NAV 2-3 évente végzett adóellenőrzést ügyfeleinknél és 3-4 hónap vizsgálat után többnyire valamilyen mértékű adóhiányt állapított meg. Ez a módszer a jelenlegi felgyorsult világban már elavult, az adóhatóság már valós időben és digitálisan kéri be az anyagokat az adózóktól. A begyűjtött adatok alapján a hatóság kockázatszűrési módszerekkel tud reagálni az adózók hibáira, amelyek jelentős része ugyan vétlen tévedés, de könnyen kiszűrhető akár a bűnözési szándék is. Ez a trend nem csak Magyarországon jellemző, a transzparenciára való igény globális, a gazdaságok közvetlen érdeke.”

Az adózás területén a fentieken túl még egy további paradigmaváltás előtt állunk. A nemzetközi adózás alapjait a 60-as, 70-es években alkották meg – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket ekkor kezdték megkötni az országok. A vállalatok szintet léptek, de az adózási keretrendszer nem követte ezt a fejlődést. Például a nyomtatott sajtó aranykorában nem gondolhattak a törvényalkotók a mai Bigtech és online média cégek határokon átnyúló üzleti modelljére, ma viszont a hirdetési piac jelentős részét ezek a vállalatok adják és alakítják. A közeljövő kihívása, hogy ezeket a változásokat a nemzetközi adószabályozásban is sikerül-e utolérni.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább