Mi fog villamos energiát termelni Magyarországon 20 év múlva?

A 2019-es év elején két izgalmas hírre kaphatta fel a fejét a magyarországi villamosenergia-termelés iránt érdeklődő szakember.

Az egyik hír a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) adatszolgáltatására hivatkozva bemutatta, hogy 2018-ban tovább nőtt a belföldi villamosenergia-fogyasztás, amely elérte a 45,4 terrawattórát. Ennek a fogyasztásnak a belföldi erőművek már csak mintegy 68 százalékát, összesen 31 terrawattórát biztosították. Szintén izgalmas adat, hogy a rendszer csúcsterhelése 2018-ban elérte a 6869 MW-ot, 2019-ben pedig ez a csúcs is megdőlt, 2019. január 8-án a negyedórás átlagos csúcsterhelés 6884 MW-ra emelkedett.

A másik figyelemre méltó fejlemény a regionális trendre mutat rá. Lezárult Lengyelország 2040-ig szóló energiastratégiájáról tartott konzultáció, amely számos kritikát fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban, ugyanakkor megmutatta az irányvonalat, amely kijelöli Közép-Európa villamosenergia-termelésének hosszú távú jövőjét. A bemutatott stratégia  kettő fő pillérre épül:

1) Lengyelországnak a jelentős környezetterhelés ellenére továbbra is célja, hogy fenntartsa a szénalapú villamosenergia-termelést, mivel az ágazat egyrészt jelentős foglalkoztató, másrészt a belföldi szénkitermelés lehetővé teszi, hogy Lengyelország továbbra se kerüljön függő helyzetbe a kőolaj-,  és földgáz-exporttól.

2) A második, magyarországi szempontból még relevánsabb fejlemény, hogy Lengyelország is célul tűzte ki a nukleáris alapú villamosenergia-termelő kapacitások bővítését. A stratégiában bemutatott terv szerint a 2040-re a nukleáris kapacitások összteljesítménye eléri a legalább 6 GW-ot, ideális esetben  9 GW-ra növekszik.

A két hír egyaránt abba az irányba mutat, hogy az egész közép-európai régióban újra kell gondolni a termelőkapacitások szerkezetét, ki kell alakítani azt a jövőbeni koncepciót, amely reagál a kereslet várható alakulását befolyásoló trendekre.

A belföldi villamosenergia-termelés nemcsak a kereslet bővülésével, hanem annak átstrukturálódásával is szembenéz.

 A trendet a következő tényezők határozzák meg:

Általánosan nő a gazdaság, bővül a termelés, növekednek a jövedelmek, ezért általánosságban évről évre nő az igény a kiszámítható villamosenergia-ellátás iránt.

Jelentős beruházások valósulnak meg Magyarországon (Audi, BMW, Mercedes, Samsung stb.), mely gyárak 7/24-ben üzemelnek. Minden ilyen termelőegység működésének feltétele a kiszámítható, 110 százalékban garantált villamosenergia-ellátás biztosítása. Ezek a gyárak jelentősen hozzájárulnak a fogyasztás-bővüléséhez, a kereslet zsinór irányba történő eltolódásához.

Ezt a tendenciát ellensúlyozza a technológia fejlődése, amely a hatékonyabb A+++ eszközök által kisebb fogyasztást eredményez, mégis a két trend eredője pozitív, azaz a fogyasztás növekedésének irányába mutat.

Az építkezések jelentős részében a lakások hőellátását már hőszivattyúkkal oldják meg. Ez a technológia számos előnnyel rendelkezik, ugyanakkor teljes mértékben függ a villamosenergia-szolgáltatástól. A hőszivattyúk üzemeltetése jelenleg a teljes fogyasztásnak csak a töredékét biztosítja, de a növekedésből már jelentős részt tesz ki, a jövőben az aránya meghatározó lehet. A hőszivattyúk elterjedése télen jelentős zsinórkeresletet generál, amely kiegészíti a nyári csúcsigényt, így a zsinórfogyasztás irányába tolódik el a rendszer.

A kereslet struktúráját meghatározó tényező lehet az e-mobilitás elterjedése. A várhatóan jellemzően éjszakai árammal feltöltendő autók egyrészt meg fogják növelni a fogyasztást, másrészt kiegyenlítettebbé teszik a napi terhelést.

További befolyásoló tényező a villamosenergia-tárolás várható térnyerése (akár termelői méretekben, akár olyan futurisztikus elképzelések által, miszerint minden autó egyben egy mozgó tároló lesz), amely szintén a villamosenergia-kereslet zsinór irányba való eltolódását eredményezi.

Összességében megállapítható, hogy a keresletoldali változásnak az előszele már látható a MAVIR által publikált adatokban, hasonló tendenciák zajlanak a közép-európai régióban, illetve az egész világon. Ez a tendencia is befolyásolja a lengyel energiastratégia kialakítóit.

Hogyan is néz ki a jelenlegi termelőkapacitás? Miért van szükség jelentős importra? A változó költség alapján képzett sorrend, úgynevezett merit order a következő:

Legalacsonyabb költséggel a már megépített szél-, víz- és naperőmű-kapacitások tudnak elindulni. Ezek a források lényegében bármikor üzemelnek, ha a természeti adottságok ezt lehetővé teszik, ugyanakkor időjárástól való függésük miatt önállóan alkalmatlannak bizonyulnak arra, hogy a növekvő zsinórfogyasztás által támasztott kereslettel szemben megfelelő kínálatot tudjanak jelenteni. A merit orderben soron következő kapacitás a több mint 2 GW teljesítményt biztosító Paksi Atomerőmű. Egyértelműen kijelenthető, hogy e nélkül a teljesítmény nélkül a hazai villamosenergia-kereslet ellátása lehetetlen lenne, az alternatívát jelentő import jelentős többletköltséget okozna a fogyasztóknak, csökkentené Magyarország versenyképességét. A paksi atomerőművi kapacitások bár csak zsinórkínálatot tudnak nyújtani,  100 százalékban elférnek a hazai piacon, a keresletet meghatározó trendek miatt pozíciójuk biztosnak mondható. A harmadik karakterisztikus elem a nemrég tulajdonosváltáson átesett lignittüzelésű, közel 1 GW teljesítményt biztosító Mátrai Erőmű. Ez az erőmű – bár rugalmasabb, mint a Paksi Atomerőmű – mégis jellemzően zsinór villamos energiát értékesít. Többször lehetett hallani, hogy a Mátrai Erőmű élettartama végénél jár, azonban a leállítás időpontja mindig kitolódott. Amíg lignitet lehet bányászni Visontán és Bükkábrányban, mindig ésszerű lesz villamos energiát is előállítani. A negyedik meghatározó kapacitástípus a kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművek. Ezek az erőművek bár még csak részben vannak kihasználva, de várhatóan növekvő szerepük lesz a kereslet kielégítésében, a rendszer stabil működtetéséhez szükség van további hasonló erőművekre.

A fenti merit orderből látszik, hogy Magyarországon a kereslet adott, a kínálat alakulása több tényezőtől is függ. A jövő tervezését meghatározza, hogyan fog alakulni a földgáz és a szén-dioxid-kvóta ára. Az egyik valószínű szcenárió szerint a földgáz ára el fog maradni a villamos energia – különös tekintettel a base load villamos energia – árának növekedésétől, ugyanakkor az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban növekedni fog a kibocsátás költsége. Ebben a szcenárióban egyrészt jelentősen megnő a főleg lengyelországi széntüzelésű kapacitások költsége, amely nyomást fog gyakorolni a magyarországi kínálatra is, másrészt jelentősen javulni fog a földgáztüzelésű erőművek versenyképessége, így a nukleáris kapacitások fejlesztése mellett biztosított lesz a piac új földgáztüzelésű erőművek építéséhez.

A másik elképzelhető változat szerint a szén-dioxid-kvóta ára a versenyképesség megőrzése céljából nem kerül nyomás alá, és megmarad a 6-10 euró/t tartományban. Ebben az esetben továbbra is jelentős, viszonylag alacsony költségű kínálatot fognak biztosítani a széntüzelésű kapacitások, megnő az esélye, hogy újra asztalra kerüljön a Mátrai Erőmű új blokkjának a terve. A földgáztüzelésű kapacitások iránti igény kisebb lesz, de feltételezhető, hogy még ebben a változatban is szükség lesz magyarországi fejlesztésekre.

Bárhogyan is alakul a jövő, a rendszerirányítónak is új kihívásokkal kell szembenéznie: a szén-dioxid-kvóta és a gáz árának változásától függetlenül a földgáztüzelésű kapacitások iránti igényt tovább fogja növelni, hogy várhatóan növekedni fognak a megújuló – jellemzően a napenergiára épülő kapacitások –, amelyek szükségessé teszik a rendszer működtetéséhez további szabályozó teljesítmények üzembe helyezését. Paks II. elkészültét követően megnő a rendszerben levő legnagyobb blokk mérete, ami szintén növelni fogja az igényt a rendszerszintű tartalékok iránt.

Összességében megállapítható, hogy a „jövőkutató” energetikai befektetéseket elemző szakemberek számos kérdésen elvitatkozhatnak, de abban valószínűleg megegyezik az álláspontjuk, hogy Magyarországon szükség van további jelentős kapacitásfejlesztésekre. Ez indokolttá teszi mind a Paks II. beruházást, mind a megújuló fejlesztéseket egyaránt. Emellett bárhogyan is fog alakulni a villamosenergia-termelést meghatározó makrogazdasági és energiapiaci mutatók trendje, nem működhet stabilan a hazai villamosenergia-rendszer, ha nem valósulnak meg jelentős akár zöld-, akár barnamezős gáztüzelésű erőműfejlesztések.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább

Új felsővezetők a KPMG-nél
16 év után új vezérigazgatója lesz a KPMG magyarországi irodájának. 2019. október 1-én Robert Stöllingertől Rózsai Rezső, az audit rész...