Megjelentek a magyarországi 5G szolgáltatást lehetővé tevő frekvenciasávok tervezett kikiáltási árai; a dokumentáció tervezet elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján. De mennyit érnek a leendő pályázóknak a frekvenciasávok? A lehetséges válaszokat a világ más tájain már lebonyolított frekvenciatendereken kialakult árakból, vagy a leendő bevételekből vezethetjük le.
Az NNMH honlapján megjelentek az őszi magyarországi frekvenciatender kikiáltási árai. Az aukció részei azok a frekvenciasávok is, amelyek megalapozzák majd az 5G szolgáltatást Magyarországon. Kiírásukra az Európai Unió kötelezi a tagországokat, hogy a térség polgárai mielőbb élvezhessék az 5G szolgáltatások kényelmét, vállalkozásai pedig kiaknázhassák az új technológiában rejlő lehetőségeket és javítsák versenyképességüket.
Erre alapvetően két frekvenciasáv szolgál: a tagországoknak a 700 MHz-es sávot, valamint a 3,4-3,8 GHz-es tartományt kell felszabadítaniuk, és felkínálniuk a potenciális vevőknek (később várható egy harmadik, a 26 GHz-es tartomány felszabadítása, is hasonló célból).
Mennyit ér az 5G használatához szükséges frekvencia? Az elmúlt két év frekvencia tenderein az átlagosan elfogadott és használt mutató – 20 évre korrigált egy főre jutó ár – szerint a 700 MHz-es tartományban a legmagasabb ár 0,73 euró/MHz/fő volt Olaszországban, a legalacsonyabb pedig 0,24 Finnországban, míg a 3 GHz feletti tartományban 0,02 (Csehország) és 0,38 euró (Olaszország) között szóródtak az értékek. Hogy hol milyen ár alakult ki, abban a KPMG kutatásai szerint meghatározó szerepe volt a versenynek. Ahol 700 MHz-en a meglevő szolgáltatók mellé újak is jelentkeztek, ott – a szűkös kínálat miatt – a kikiáltási árakat jelentősen meghaladó végső árajánlatok születtek. 
- ábra: 700 MHz-es aukciók eredményei EU-szerte (a magyar kikiáltási ár egyelőre még csak tervezetként került kijelölésre)
Magyarországon ehhez hasonló helyzet bontakozhat ki, hiszen a Digi minden bizonnyal igyekezni fog 4. szolgáltatói szerepkörét (a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone mellett) kialakítani, megszilárdítani. Ez különösen a 700 MHz-s sávon indukálhat komoly versenyt, mivel hazánkban a június elejétől már kommunikációjában is negyedik mobilszolgáltatóként jelentkező Digi a 3,4-3,8 GHz-es sávon már igen, a 700 MHz-esen viszont még nem rendelkezik felhasználói blokkokkal és megfelelő minőségű mobilszolgáltatás nyújtásához a későbbiekben erre (is) szüksége lehet.
Ahol a meglevő szolgáltatók meg tudtak osztozni a felkínált mennyiségen, ott a verseny moderált keretek között zajlott. Ugyancsak kiderült az is, hogy ebben a kikiáltónak, azaz az államnak, illetve a kikiáltási áraknak is fontos szerepe volt, mert ahol eleve magasra tették a lécet, ott a potenciális új belépők elmaradtak, magasnak ítélték a belépési korlátot, és eleve nem is jelentkeztek.
Az NMHH árverési dokumentáció tervezete szerint egy 700 MHz-es blokk kikiáltási ára hazánkban 0,16 EUR/MHz/fő lesz, míg a 3,4-3,8 GHz-es blokkokért minimum 0,048 EUR/MHz/fő árat kell fizetnie a szolgáltatóknak. A 700 MHz-es sáv kikiáltási ára benchmark összehasonlításban mérsékeltnek tekinthető, azonban e sávon a fentiekben kifejtett verseny szempontok miatt nagyobb licitharc és így ennél akár jelentősen magasabb értékesítési ár várható. Ezzel szemben a 3,4-3,8 GHz-es sáv kikiáltási ára a vizsgált aukciókhoz képest a magasabb tartományba tartozik, itt az elérhető nagyobb mennyiségű (31 darab) blokkszerzés okán viszont akár kikiáltási ár közeli végeredmény is kialakulhat. Ezt a képet árnyalja valamelyest, hogy a nemrég zárult német frekvenciaárverés rámutatott arra, hogy hasonló volumenű és egyenlő esélyeket biztosító aukciós keretek között is intenzív verseny alakulhat ki egy négyszereplős piacon a szolgáltatók számára rendelkezésre álló büdzsé függvényében.
2. ábra: 3,4-3,8GHz-es aukciók eredményei EU-szerte (a magyar kikiáltási ár egyelőre még csak tervezetként került kijelölésre))
Bevétel oldalról vizsgálva az árazást, az 5G lehetséges jövőbeni felhasználási területeiről egyre több információ lát napvilágot, melyek az extrém sebességű adatforgalomtól kezdve az önvezetésen, az okos városon, okos otthonon, vagy az ipari automatizáción keresztül a VR felhasználásokig, vagy az egészségügyi alkalmazásokig terjednek. Ezek jellemzően B2B azaz üzleti típusú megoldások, amelyek felé már lépegetünk, de gyakran inkább csak a várakozások nagyok, a szolgáltatások monetizálásától, azaz pénzre váltásától még nagyon messze vagyunk.
Emellett természetesen ott vannak a lakossági szolgáltatások, amelytől a kis összegű, de potenciálisan nagy tömegű bevételt remélhetnek a szolgáltatók. A világ népessége ma átlagosan 5,8 GB adatot fogyaszt havonta, de ez a szám 2024-re már 21 GB-ra emelkedhet, ami már megfelelő létjogosultságot teremthet az 5G-nek – ma azonban még nem tartunk itt. Azok az egyelőre leginkább „pilot” lakossági díjcsomagok, melyek 5G-s szolgáltatást biztosítanak (Dél-Korea, Svájc), leginkább PR célokat szolgálnak a szolgáltatóknál, semmint nagy tömegeket megszólító, megtérülő termékek lennének. Ezen csomagok árai nem igazán térnek el a hasonló 4G-s csomagajánlatokétól; különbség leginkább a készülékárakban mutatkozik (900 és 2000 dollár között mozognak az 5G-s készülékárak ezekben az országokban), ez azonban az addicionális 5G-s fejlesztési költségterheket aligha kompenzálja.
Magyarországon a mobilnet átlagos sávszélessége még a terheltebb időszakokban (jellemzően az esti órákban) is kiemelkedően jó, – az EU-s szinten top3-ba tartozó 4G-s hálózatokban rejlő potenciál még közel sem kiaknázott. Az átlagos felhasználóra jutó 2,41 GB/hó adatfogyasztás még mindig a globális átlag és a fent bemutatott benchmark országok fele-harmada. Ez alapján a lakossági adathasználati igényszint még aligha érett meg az 5G felhasználásra.
Hogy ilyen körülmények között mennyit ér a frekvencia, azt nagymértékben meghatározzák az rendkívül magasra taksált hálózatfejlesztési költségek. A magasabb frekvencia tartományban ugyanis sokkal több toronyra, jeladó és -vevő egységre van szükség, mint az eddig ismert hálózatokban és ezek kiépítése nagyon sokba kerülhet. Ugyanakkor ezek a költségek – jellemzően az állam hathatós közreműködésével, csökkenthetők. Ahol az állam lehetővé teszi a szolgáltatók kooperációját és közös fejlesztéseit, vagy bármilyen módon hozzájárul a beruházási költség csökkentéséhez, ott a licitálók tolla is vastagabban foghat, és a szolgáltatás is hamarabb indulhat be.
Dél-Korában az aukciót követő beruházások 3 szolgáltató együttműködésében valósultak meg. Európában nemrég kötött a mobilhálózati elemek megosztására vonatkozó megállapodást Spanyolországban két szolgáltató (Vodafone és Orange), Japánban pedig a legújabb hírek szerint az utcai lámpák fogadhatják majd be a szolgáltatást kiszolgáló egységeket. Magyarországon e tekintetben jelentős szemléletváltásra van szükség, amit jól mutat, hogy a Gazdasági Versenyhivatal évek óta nem tud pontot tenni a Magyar Telekom és a Telenor közös 4G-s fejlesztésre és üzemeltetésre irányuló megállapodásának ügyére. Emellett az államnak komoly szerepe lehet az 5G technológia korai alkalmazásában és népszerűsítésében, valamint az 5G innovációs ökoszisztéma támogatásában is.
Ezekről a tervekről ma még keveset tudunk. Csak az eddig lezajlott EU-s tenderek eredményeiből következtetve, a hazai 700 MHz-es tenderen 2×5 MHz-es FDD sáv blokkonkénti 6,7 – 23 Mrd forintos benchmark egységár adódik, a 3,4-3,8 GHz-es frekvencián pedig valahol 0,8 – 12 Mrd forint közötti egységblokknyi érték lehet a mértékadó. Fontos kiemelni, hogy ezek a számok nem tartalmaznak GDP korrekciót, és a hazai versenyhelyzet súlyát sem képezik le még pontosan – nyilván ez befolyásolja majd leginkább, hogy az egyébként elég széles árintervallumok mely részén alakul majd ki a végső egységár.
A friss hazai kikiáltási árak ismeretében – a benchmark aukciók vizsgálata alapján – 700 MHz-en akár jelentős emelkedés is várható a kikiáltási árhoz képest, míg a 3,4-3,8 GHz-es sáv kikiáltási ár közeli értékesítése valószínűsíthető, de ez a sáv még meglepetéseket is tartogathat. Mindenesetre izgalmas árverés elé nézünk.
Bővebb profil
