Megjelent a Magyar Nemzeti Bank ajánlása a CRR szerinti nemteljesítés-fogalom alkalmazásáról

A napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megjelentette a CRR 178. cikkének értelmezésére szolgáló ajánlását [1]. A nemteljesítés fogalom (default) alkalmazásával kapcsolatban az MNB a kidolgozás során figyelembe vette az EBA iránymutatásait [2]. Az ajánlás alkalmazása 2021. január 1-jétől egyaránt elvárt a sztenderd és a belső minősítésen alapuló módszert (IRB) alkalmazó intézményektől.

A default definíció alkalmazásához az intézményeknek megfelelő eljárásokkal és folyamatokkal kell rendelkeznie, az alkalmazott default definíciót előzetes – adat- és jogi szempontokat is figyelembe vevő – elemzéssel kell alátámasztani. Következetesen ugyanazt a default definíciót kell használni az intézmény, az intézmény anyavállalata és annak valamennyi leányvállalata valamennyi kitettség-típus vonatkozásában.

Az ajánlás kitér a default azonosítással, nyilvántartással kapcsolatos irányítási elvárásokra, pontosítja a késedelmes napok számának figyelembe vételét, illetve részletes értelmezést, iránymutatást ad a 178. cikk (1) a) bekezdésére („az ügyfél valószínűsíthetően nem fogja teljes egészében teljesíteni hitelkötelezettségeit…”). Az ügyfél valószínűsíthető nemteljesítésére vonatkozó szabályokat hitelkiigazításra, eladásra, kényszerű átstrukturálásra, felszámolásra vonatkozóan részletezi, illetve további példákat is bemutat, amelyek a nemteljesítés indikátorai lehetnek (pl. csalás, egyszemélyes cég csődje, adós bevételeinek megszűnése, lehívott garancia).

Amennyiben például követelés eladás esetén a veszteség meghaladja az 5 %-ot (vagy az intézmény által meghatározott alacsonyabb értéket), a kötelezettség értékesítését szintén nemteljesítést előre jelző tényezőnek kell tekinteni. Portfóliók esetében a határérték meghatározásának módja függ attól, hogy a kitettségek árát kizárólag a portfólió szintjén, vagy az adott kötelezettségekre egyedileg határozták meg. Hasonlóan, átstrukturálás esetén, ha a pénzügyi kötelezettség csökkenés meghaladja az 1%-ot, a kitettséget defaultnak kell tekinteni.

Komoly technikai kihívások elé állíthatja a banki IT rendszereket és adatbázisokat, hogy a szükséges információnak a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre kell állnia a default esemény kellő időben történő azonosítása érdekében, továbbá rögzíteni szükséges az azonosított default eseményt az összes érintett IT rendszerben, a csoporton belüli összes jogalanynál és az összes földrajzi hely vonatkozásában, ahol az intézmény szolgáltatást nyújt.

Automatikus default azonosítás esetén napi szinten indokolt a jelző tényezők (pl. a késedelmes napok száma) értékelése. A késedelmes napok figyelése tekintetében az ajánlás kiemeli, hogy a jelentős mértékű késedelemnek 90 napon keresztül folyamatosan fenn kell állnia a defaultossá váláshoz. Az MNB a továbbiakban nem tartja elfogadhatónak a 90 napos késedelem helyett a 180 napos késedelem figyelembevételét.

Az ajánlás megkülönbözteti az ún. technikai default helyzeteket, ahol a késedelem oka az intézménynél felmerülő adathiba vagy IT rendszer hiba (pl. a fizetés beérkezése és számlán történő jóváírása közötti időbeli eltolódás). Az ilyen jellegű helyzet értelemszerűen nem tekinthető valódi nemteljesítésnek és az ehhez vezető hibák elhárítása az intézmény kötelessége, így meg kell határozni, hogy szükség van-e a korábbi adatbázisok korrekciójára.

A lakossággal szembeni kitettségek esetén a default definíció továbbra is ügyfél és ügylet szinten is alkalmazható. Ügylet szintű alkalmazás esetén nem szükséges automatikusan defaulted kitettségnek tekinteni az ugyanazon ügyféllel szembeni további kitettségeket. Azonban a default definíciót ügyfél szinten alkalmazó intézménynek közös kötelezettségnek kell tekintenie azokat a kitettségeket, amelyeknél a kötelezettek egyformán felelnek (pl. házassági vagyonközösség esetén).

A közös kötelezettségek nemteljesítése esetén defaultednek tekintendő a kötelezettek minden további, az intézménnyel szemben fennálló kötelezettsége (függetlenül attól, hogy közös kötelezettségről van-e szó).

Az MNB meghatározta azokat a minimumfeltételeket, amelyek alapján egy nemteljesítő, vagy átstrukturált nemteljesítő kitettséget ismét teljesítővé lehet nyilvánítani. A gyógyulási időszak minimum 3 hónapban került megállapításra, átstrukturált esetekben 365 napban.

Az MNB a külső default adatok felhasználását is szabályozza, a külső definíciónak összhangban kell lennie az intézmény definíciójával és a CRR előírásaival.

A Felügyelet az ajánlás segítségével tisztázza az említett kérdéseket, ugyanakkor egy potenciális IT fejlesztés szükségességét is kilátásba helyezi. További technológiai és folyamat oldali nehézségeket jelenthet az intézmények számára, hogy a megnevezett valószínűsíthető nemteljesítés kritériumait is be kell építeni a meglévő monitoring folyamatokba.

[1] https://www.mnb.hu/letoltes/13-2019-default-ajanlas.pdf

[2] https://eba.europa.eu/documents/10180/1721448/Guidelines+on+default+definition+%28EBA-GL-2016-07%29_EN.pdf


Írta

Olvass tovább