Azok, akik az elmúlt néhány évet a MiFID II hatályba lépésére való felkészüléssel töltötték jól ismerik a kereskedési helyszín fogalmát. A MiFID II rezsim ugyanis kereskedési helyszínnek az EU-n belüli szabályozott piacokat, szervezett kereskedési rendszereket (OTF) és multilaterális kereskedési rendszereket (MTF) tekinti.
A MiFID II számos követelménye különbséget tesz kereskedési helyszínen és OTC-n végrehajtott ügyletek vonatkozásában, például a kereskedés utáni közzététel, vagy akár a C6. származtatott energia ügyletek alóli kivétel esetén. Az ESMA napokban kiadott állásfoglalása is megvilágít néhány olyan témakört, amelyre különös figyelmet kell fordítania a hazai pénzügyi intézményeknek is. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az esetleges no-deal Brexit hatását a C6 származtatott energia ügyletekre, a derivatívákra vonatkozó kereskedési kötelezettségre, valamint a kereskedés utáni közzétételre.
A MIFID II I. Mellékletének C szakasza tartalmazza a pénzügyi eszközök listáját, amelyek között szerepelnek a kereskedési helyszínen kereskedett árukhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek és bármely más származtatott ügyletek, amelyek természetben kiegyenlíthetőek, azon nagykereskedelmi energiatermékek kivételével, amelyekkel OTF-en kereskednek, és amelyeket természetben kell kiegyenlíteni (C6 származtatott energia ügyletek). Tehát ahhoz, hogy egy árú alapú származtatott eszköz ne minősüljön pénzügyi eszköznek és így ne tartozzon a MIFID II hatálya alá, három feltételnek kell teljesülnie: (1) minősüljön nagykereskedelmi energiaterméknek, (2) legyen OTF-en kereskedett és (3) legyen természetben kiegyenlítendő. Hogyan érinti ezt a kivételt egy esetleges no-deal Brexit? A fenti három feltételből kettőt érint közvetlenül: egyrészt nagykereskedelmi energiaterméknek a REMIT szerint csak az Unióban kereskedett vagy teljesített termékek minősülnek, tehát a kizárólag az Egyesült Királyság területén kereskedett vagy teljesített származtatott ügyletek a kilépéssel már nem fognak annak minősülni. Másrészt pedig az adott termékeknek EU-s OTF-en kereskedettnek kell minősülniük, amely kritérium szintén nem fog teljesülni az olyan eszközök esetében, amelyek jelenleg csak az Egyesült Királyságban engedélyezett OTF-eken elérhetőek.
Egy másik érintett témakör a származtatott ügyletek kereskedési kötelezettsége. A derivatívákra vonatkozó kereskedési kötelezettség szerint jelenleg az euróban, dollárban és fontban denominált egydevizás fix-változó kamatcsereügyleteket, valamint két CDS indexre vonatkozó ügyleteket kizárólag kereskedési helyszínen vagy azzal egyenértékű harmadik országbeli tőzsdén lehet teljesíteni. A kereskedési kötelezettség teljesítése így egy esetleges no-deal Brexit esetén, amennyiben a Bizottság nem hoz döntést a brit tőzsdék EU-s kereskedési helyszínekkel való egyenértékűségének elismeréséről, veszélybe kerülhet. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ESMA állásfoglalása alapján jelenleg a kereskedési kötelezettséget a legtöbb piaci szereplő az Egyesült Királyságban engedélyezett kereskedési helyszínen teljesíti.
A fentieken túl érintett még a kereskedés utáni közzététel. A kereskedés utáni közzététel egy olyan kötelezettség a befektetési vállalkozások számára, amelyet akkor kell teljesíteniük, ha OTC-n kötnek ügyletet. EU-n kívüli tőzsdék esetében az ügylet csak akkor minősül OTC-nek, amennyiben a harmadik országbeli tőzsde nem teljesít bizonyos kritériumokat. Tekintettel arra, hogy jelenleg Nagy-Britannia még az EU tagja, az ESMA még nem végezte el a kritériumoknak való megfelelőség értékelését, azonban az ESMA nyilatkozata szerint az értékelés elvégzéséig nem kell OTC-nek tekinteni ezeken a helyszíneken megkötött ügyleteket, és így az ezen kereskedési helyszíneken kereskedőket egyelőre nem terheli majd a kereskedés utáni közzététel. Más a helyzet azonban azon ügyletek esetében, amelyek egy EU-s befektetési vállalkozás és egy harmadik országbeli partner között kötődnek. Ilyen esetben ugyanis március 30-át követően minden esetben az EU-s befektetési vállalkozásnak kell közzétennie az ügyletet, függetlenül az ügylet irányától (eladás vagy vétel).
A fentiek is jól mutatják, hogy a hazai szereplőknek is készülniük kell a megállapodás nélküli Brexit lehetőségére, hiszen számos helyen érintheti a hazai befektetési szolgáltatókat és jogszabályi megfelelésüket.
Bővebb profil
