A piaci tapasztalataink szerint a pénzügyi intézmények jelentős részénél még fejtörést okoz az ügyfelek Pmt-ben (pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény) meghatározott adatainak, nyilatkozatainak beszerzése és a szükséges ügyfél-átvilágítás elvégzése. Ezt megerősíti az MNB napokban kiadott híre is, amely szerint a szektorban az ügyfelek jelentős részéről még nem állnak rendelkezésre a Pmt. új előírásainak megfelelő, teljeskörű, az ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok és dokumentumok. Ezeket minél előbb szükséges pótolni, mivel június 26-a után ezen ügyfelek tranzakcióit a szolgáltatók kötelesek lesznek megtagadni.
A Pmt-nek megfelelően minden pénzügyi intézménynek el kell végeznie a teljes körű ügyfél-átvilágítást 2019. június 26-ig azon ügyfeleik körében, akikkel 2017. június 26. előtt létesítettek ügyfélkapcsolatot, és akikre vonatkozóan még nem felelnek meg az új szabályozás által előírt ügyfél-azonosítási előírásoknak. Az érintett ügyfelek köre elég jelentős is lehet, mivel hiába lett egy adott ügyfél/meghatalmazott esetében az akkor hatályos rendelkezéseknek megfelelő ügyfél-azonosítás elvégezve, ha azonban az új törvényi rendelkezések szerinti valamilyen nyilatkozat, adat vagy okmánymásolat hiányzik, akkor azok pótlása, kiegészítése szükséges.
Az átvilágítás során többek között a Pmt. 7-11. §-ának megfelelően, az ott felsorolt adatokat kell az intézményeknek leellenőrizni és tárolni mind természetes személy (például személyazonosságot és a lakcímet igazoló okmány), mind jogi személyiséggel rendelkező (például tényleges tulajdonosról tett nyilatkozat, amely sok esetben hiányzik) ügyfél esetén. Fontos kitétel még, hogy ezen ügyfeleik kiemelt közszereplői státuszát is meg kell határozni (az ügyfél által tett nyilatkozat vagy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis segítségével). A jogszabály széles ügyfélkör esetén biztosítja, hogy az esetleg hiányzó adatokat, okiratokat, okmánymásolatokat postai úton, vagy akár online, illetve a 45/2018. MNB rendeletben leírtak alapján, az illetékes banki ügyintézővel való élő – kamerás és mikrofonos számítógép vagy mobiltelefon segítségével történő – videókapcsolat révén is beküldhesse, így nem szükséges az ügyfél személyes megjelenése, már amennyiben erre az adott szolgáltató lehetőséget nyújt.
A postai és online beküldés opciójának alkalmazása során a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük az ügyfelek kockázat-besorolását, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatónak kell meghoznia a döntést e lehetőség alkalmazhatóságáról és adott esetben a kockázati alapon szükséges egyéb kiegészítő intézkedésekről, erről szintén az előbb írt MNB rendelet ad részletes tájékoztatást.
Fontos feltétel, és nem egyszerűsíti a folyamatokat, hogy a hiányzó dokumentumok beküldését a felügyeleti szervek csak abban az esetben tartják elfogadhatónak, ha a másolatok megfelelő minőségűek, azokon a feltüntetett adatok jól láthatóak, és ezek alapján az ügyfél egyértelműen megfeleltethető a korábbi ügyfél-átvilágítással érintett személlyel.
Kérdés, hogy a szektorban végül mennyi ügyfél/meghatalmazott esetében nem fog határidőre rendelkezésre állni minden szükséges adat, nyilatkozat, illetve dokumentummásolat, azonban az biztos, hogy az ügyletek megtagadása mind az ügyfelek, mind a szolgáltatók számára nagyon rossz kimenetel lenne és az ügyfélélményt nagyban rontaná. Mindezek miatt véleményünk szerint kiemeletlen fontos az érintett ügyfelek mielőbbi aktív tájékoztatása és a hiányzó adatok/dokumentumok/nyilatkozatok minél aktívabb beszerzése és az ügyfél-átvilágítások hatékony elvégzése. A feladat nagyságrendje a nagyszámú ügyfelet kiszolgáló intézmények esetében elég jelentős is lehet, így náluk érdemes megfontolni minél automatizáltabb, hatékonyabb folyamatok bevezetését, amelyet már az egyre jobban elterjedő robotikára, vagy AI-ra épülő technológiák nagyon hatékonyan tudnak támogatni.
Bővebb profil
