A Brexit mellett egy másik – ugyancsak Angliából induló – folyamat forgathatja fel a pénzügyi piacokat és lehet alapvető hatása a teljes gazdaságra nézve. 2018. szeptemberében az angol pénzpiaci felügyeletet ellátó hatóságok vezetősége levélben hívta fel a nagybankok vezetőinek figyelmét a referencia kamatrendszer reformját megvalósító erőfeszítések fontosságára. A levél célja, hogy a bankok igazgatóságai komolyan foglalkozzanak az átállás miatt jelentkező kockázatok kezelésével, és megtegyék a kellő intézkedéseket a problémamentes átállás megvalósítása érdekében. Ez is várhatóan lendületet ad az átállási folyamatnak, amelynek határideje még távolinak tűnik (2021), azonban az érintett ügyletek és szerződések hatalmas volumenére tekintettel a gazdasági élet szereplőinek mielőbb el kell kezdeniük foglalkozni a kérdéssel.
Jelenleg a bankok egymás közötti hitelügyleteiket úgynevezett bankközi kamatlábak (IBOR), azaz Interbank Offered Rate-ek alkalmazásával számolják el. Ezek a kamatlábak idővel nagyon sok egyéb ügyletben, tranzakcióban is meghatározó referencia értékekké váltak. A legismertebb ilyen referencia-indexek a LIBOR (London Interbank Offered Rate) és az EURIBOR (Euro Interbank Offered Rate). A világgazdaságban jelenleg több mint 400 ezer milliárd dollár – ami a világ GDP-jének többszöröse – értékű szerződést kötnek a LIBOR-hoz, amelyek között megtalálhatóak lakossági és vállalati hitelek, derivatív ügyletek (pl. swapok) és egyéb vállalatok közötti tranzakciók is.
A bankközi kamatlábak jelenlegi rendszere kapcsán több kritika merült fel, amelyek közül az egyik, hogy az IBOR-ok meghatározása sok esetben nem elég transzparens, kevés a ténylegesen IBOR-on megvalósult ügylet (IBOR-hoz kötött viszont már sok) és ezzel bizonyos szereplők a LIBOR kapcsán vissza is éltek. Többek között emiatt 2021 végén az FCA megszünteti a bankok számára előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, amely alapján a LIBOR-t publikálják. Ezt követően nem garantálható, hogy a LIBOR az egész piacot lefedő benchmark marad, ezért a piaci szereplők arra számítanak, hogy 2021 után a LIBOR-t nem lehet felhasználni az árazásnál.
A világ több régiójában felmerül a szabályozók részéről a bankközi kamatlábak jelenlegi rendszerének felülvizsgálata és 2018-ban több országban alakultak munkacsoportok új referencia kamatlábak kialakítására. Ez alapján 2018-ban létrejött a SOFR (Secured Overnight Financing Rate) overnight tranzakció alapú, USA államkötvény repo ügyletekre épülő kamatláb. A SOFR egy teljesen új benchmark, ennek megfelelően a derivatív piacon még nem igazán jelentek meg ezen alapuló termékek, de kötvénypiacon már használják, például a Fannie Mae jelzálog hitelező bocsátott ki nemrég SOFR alapú kötvényeket. Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa az ESTER (Euro Short-Term Rate) referenciakamat alkalmazását támogatja, amelyet az eurozóna bankjai által beküldött, a fedezetlen overnight ügyletekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások alapján kalkulálnak. A tervek szerint az ECB 2019 októberétől kezdi majd publikálni az ESTER-t.
A szabályozó hatóságok célja, hogy a régi referencia kamatok alkalmazása fokozatosan megszűnjön, és egyre szélesebb körben használják a piaci szereplők az új referencia kamatokat a pénzpiaci termékek árazásánál. A LIBOR-t azonban hosszú távú szerződések árazására is használják, tehát 2021 után is biztosan lesznek LIBOR-hoz árazott még élő szerződések, amelyeket módosítani szükséges, továbbá az EURIBOR kapcsán is – ha nem is konkrét időponthoz kötötten – hasonló probléma felmerül. A vonatkozó hitelszerződések, hosszabb távú derivatív kontraktusok túlnyomó része nem tartalmaz olyan klauzulát, amely rendelkezne arról, hogyan kell a kamatot meghatározni a LIBOR megszűnése esetén, vagy legalább iránymutatást adna a kamat újratárgyalására vonatkozóan. Ez jelentős kockázatot generál a piacon. A kamatlábak újratárgyalása során a pénzpiaci intézményeknek nagy körültekintéssel kell eljárniuk. Amennyiben az ügyfél nem fogadja el a megajánlott új kamatfelárat (spread), akkor lehetősége lesz jogi útra terelni az ügyet. Látható, hogy ez összességében nemcsak a pénzügyi szektor számára nagy feladat, de az érintett reálgazdasági szereplőkre is nagy hatással lehet például a hosszú távú hitelszerződéseik átárazódása útján. A folyamat látszólag még messze van, de akiknek nagyobb kitettségük van az LIBOR-hoz, EURIBOR-hoz kötve (akár hitel, akár származékos ügylet) azoknak érdemes a fejleményeket követni és megfelelően felkészülni. És akkor még nem is beszéltünk a BUBOR esetleges jövőbeli cseréjéről, bár a hírek szerint ez jelenleg még nincs az MNB napirendjén.
Ezen hírlevelünkben összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a témával kapcsolatban, amelyek segítséget nyújthatnak a kezdő lépések megtételéhez.
https://assets.kpmg/content/dam/kpmg/hu/pdf/rfr_hirlevel_4.pdf
Bővebb profil
