Már most gondolni kell a túlzott turizmus hatásaira

A világ egyre több városában, vagy más népszerű turisztikai célpontján okoz gondot az „overtourism”, vagyis az a jelenség, amikor egy települést, vagy valamilyen térséget turisták tömegei lepik el, rontva ezzel a helyiek életminőségét, vagy rombolva a természeti környezetet. Magyarországot még nem fenyegeti a veszély, de jelei már vannak, ezért érdemes gondolkodni a megelőzés technikáin.

„Magyarországon még nem beszélhetünk az overtourism jelenségéről, de már vannak jelei annak, hogy ez kialakulhat” – mondja Indra Dániel, a KPMG turisztikai tanácsadó részlegének vezetője. A tavalyi népszavazás a budapesti bulinegyedben már egy példa volt arra, hogy a helyieknek gondot okoz a vendégek nagy száma, és vannak már elégedetlen hangok nyáron a Balaton környékén is. A túlzott elturistásodás hátterében az internetes bakancslisták megjelenése, a rövid távú lakáskiadás (Airbnb), valamint az olcsó repülés áll.

Ami a telítettséget illeti, Budapest még biztos nem tartozik a veszélyzónába, hiszen az 1,3 millió lakosú Prága is bírja valahogy a terhelést, holott a cseh főváros a világ 18. leglátogatottabb desztinációja, miközben Budapest – a régió második helyezettje – az 55., Varsó pedig a 74.. Budapest ráadásul szerencsés város abból a szempontból, hogy turisztikai látványosságai viszonylag nagy területen oszlanak el Budától Pestig, a Vártól a Parlamenten át a Hősök teréig.

Szakmai szempontból azonban a jelenség egyik tünete, hogy bizonyos pontokon kapacitás szűke kezd kialakulni, és ennek már vannak jelei Magyarországon is. Az első mindjárt a Liszt Ferenc repülőtér, aminek forgalma 2013-ról 2018-ra 8,5-ről 15 millió főre nőtt, és főszezonban telítettnek mondható, de ilyen jelenség a magas szállodai szobakihasználtság is (Budapesten szeptemberben is 86 százalék felett volt a mutató), ami – legalábbis szezonálisan – több magyar turisztikai célpont esetében megmutatkozik. Jelek tehát vannak, de még biztosan időben vagyunk ahhoz, hogy olyan terveket dolgozzunk ki, amik biztosítják a turisztikai szektor növekedését, de nem járnak az életminőség, illetve a természeti értékek romlásával.

A túlturistásodás legjobb ellenszere a látogatók időbeli és térbeli széthúzása, amiben Magyarországon komoly szerep hárul a vidéki célpontokra és szállodákra. Biztató jelenség, hogy az utóbbi években a fővároson kívüli vendégéjszakák számának növekedése felzárkózott Budapest mögé (10,7 illetve 9,6 százalék), de ahhoz, hogy a térbeli széthúzás működjön, a vidéki vendégforgalomnak jobban kellene növekednie a budapestinél. Ennek egyik feltétele a működő szálláshelyek minőségi fejlesztése, illetve a szobakapacitás bővülése.

Budapesten idén szeptemberben 19.853 szállodai szoba fogadott vendégeket, a fővároson kívül pedig 39.558. Csakhogy miközben a budapesti szállodai kapacitás szerény mértékű (0,4 százalékos) növekedést mutatott, addig a fővároson kívüli hotelszobák száma 1,3 százalékkal csökkent. „Jó hír ugyanakkor, hogy a következő években több mint 1300 vidéki szállodai szobát adhatnak át Magyarországon, meglepően egyenletes területi lefedettséggel” – mondja a KPMG turisztikai tanácsadója.

Nagy, 100-200 szobás szállodák épülnek Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Szántódon, Pannonhalmán, vagy Mátrafüreden, és közepes méretű beruházások zajlanak olyan településeken, mint Kisvárda, Mezőkövesd, Győr, Szentes, Szeged és Bük. „A területi lefedettség ennek megfelelően várhatóan javulni fog, de a vendégforgalom időbeli széthúzása – magyarul a szezonon kívüli szobakihasználtság növelése – még megoldandó feladat. A vendéglátóknak és az önkormányzatoknak együttesen kell törekednie arra, hogy szezonon kívül is értékes programok és 4 évszakos attrakciók várják a látogatókat” – mondja Indra Dániel.

Az összehangolt cselekvés szükségességét ismerte fel a kormány is, amikor létrehozta Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programot, amelynek kifejezett célja, hogy láncba szervezze az attrakciókat és a szálláshelyeket, és így növelje az élménypontok számát az országban. A 2030-ig szóló program költségvetési forrásokat is tartalmaz, így nemcsak élménypontok, de szálláshelyek fejlesztésére is forrást biztosít.

 


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább