A belföldi kereslet hajtja a magyar turizmus növekedését

Idén minden ismét rekordot dönt a hazai szállodák forgalma és árbevétele, bár ez utóbbiban szerepet játszik a forint gyengülése is. Az első félév adatai alapján elmondható ugyanakkor, hogy a külföldi vendégéjszakák számának növekedése valamelyest lelassult, és nem kizárt, hogy a korábbi évek dinamikája egy darabig nem is tér vissza. A képet árnyalja, hogy a főszezon, július-augusztusi adatai még nem ismertek.

Az év első felében a magyar szállodákban a belföldi vendégéjszakák száma 6,1 százalékkal, a külföldieké 3,1 százalékkal, az összesített érték pedig 4,4 százalékkal emelkedett 2017 azonos időszakához képest, vagyis a főszezon előtti mutatók azt sejtetik, hogy a magyar szállodaipar idén ismét rekordot dönthet. Mindez a bevételen is érződik, a szállodák teljes bruttó árbevétele 9,6 százalékkal emelkedett. Ebben az adatban már megjelenik a forint gyengülése is, ami leginkább a főszezonban érezteti majd a hatását, hiszen az árfolyam júniusban ugrott tartósan 320 forint fölé az euróval szemben, ami már számottevő árbevétel emelkedést indukál a külföldi vendégeket fogadó szálláshelyeken, és belföldi nyaralásra készteti a magyar turistákat is. Ezzel egyúttal biztossá vált az is, hogy árbevétel tekintetében a szektor mindenképpen rekordot dönt 2018-ban.

Bár a főszezonról még nincsenek pontos adatok, mindaz, amiből az eredményekre következtetni lehet rendkívül bíztató. A megtelt Balatonról szóló híradások mellett ilyen információ, hogy a négy eddig megrendezett nagy fesztivál (Balaton Sound, Volt, Efott, Campus) mindegyike rekordot döntött, 500 ezer látogatónál többre számítanak a Szigeten, hosszú évek után ismét rendkívül sokan látogattak ki a Formula 1 Magyar Nagydíjra, és újabb desztinációk megjelenése mellett továbbra is dinamikusan bővül a Liszt Ferenc repülőtér forgalma

Július végéig csaknem 8,4 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc repülőtéren, ez 14,7 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. Július volt az első hónap a repülőtér életében, amikor több mint másfél millió utazó haladt át a terminálon. A bővülés a desztinációk számában is tetten érhető, hiszen idén már 4 észak-amerikai célpontba lehet közvetlen járattal eljutni Budapestről.  

Az összességében kedvező tendenciák mögött azonban vegyes a kép. A szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakák számának 3,1 százalékos növekedése jelentős lassulás a megelőző két év 7 százalékot meghaladó dinamikájához képest. A tendencia az év hátralévő részében még változhat (lásd a rekordokat döntő nagy eseményeket), de kétségtelen tény, hogy a főszezonon kívül lassult a növekedés üteme. Némiképp meglepő, de a külföldi vendégéjszakák száma is a vidéki szállodákban emelkedett leginkább (5,3 százalék), Budapesten a külföldi vendégéjszakák száma mindössze 1,9 százalékkal nőtt.

A nagy kérdés az, hogy mindeközben hogyan változik a külföldi vendégek összetétele. Ezt évek óta mondja a szakma, némiképp lehangolóan szólva a brit bulituristákról, felemlegetve egy igazán nagy konferenciaközpont szükségességét, a sokrétű kulturális programok hiányát, és általában a magasabb hozzáadott értékű turisztikai kínálatot. Ezzel szemben az optimistább szakemberek a gyorsan fejlődő magyar gasztronómiát hozzák általában példaként, a pesszimistábbak viszont azt emelik ki, hogy az elmúlt másfél évben egyetlen 5 csillagos szobát sem adtak át hazánkban.  

Az elmúlt másfél évben azonban megerősödni látszik egy olyan trend, ami optimizmusra ad okot, ez pedig az 5+ csillagos láncok megjelenése térnyerése. Ahol ők érdeklődést mutatnak, ott valami készül, hiszen befektetési döntéseiket a terjeszkedés kényszere mellett leginkább a józan ész, az elemzés és az előrelátás határozza meg. Márpedig ebben a szegmensben olyan luxus márkák jelennek meg az következő években, mint a Unbound Collection by Hyatt, a Renaissance by Mariott, vagy a W, akikről biztosan állíthatjuk, hogy csak ígéretes trendekbe fektetnek.

Ennek eredményeként a következő másfél évben a tervek szerint 6 szállodát adnak át ebben a szegmensben összesen 963 szobával. Hogy ez milyen előrelépést jelent, azt jól érzékelteti, hogy jelenleg 1615 a KSH által 5 csillagosnak regisztrált szállodai szoba üzemel Magyarországon. (Fontos megjegyezni, hogy a teljes magyar szobakapacitás mintegy 40 százalékát nem minősíti a KSH, és azok között is van, magukat 5 csillagosnak tartó hotelek.) A külföldi vendégéjszakák lassuló növekedését figyelembe véve nagy kérdés, hogy ezt a látványos kínálat bővülést milyen szobakihasználtsági és REVPAR mutatók kísérik majd, de az biztos, hogy a nagy láncok kitüntető figyelme a szektor fellendülését vetíti előre.   


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább