EU-s irányelv alapján új törvényt fogadott el az Országgyűlés július 20-án az üzleti titok védelméről. Az EU célja az volt, hogy harmonizálja a széttartó nemzeti szabályokat, ugyanis a cégek egyre nagyobb veszélyként élik meg üzleti titkaik elsajátítását. Az új jogszabállyal az üzleti titok és know-how védelme kikerül a személyiségi jogok ernyője alól és vagyoni jogi jellegű védelmet kap.
Az Európai Unió 2016-ban hozott irányelve alapján új szabályozást fogadott el az Országgyűlés az üzleti titok védelméről. A jogszabály eddig az üzleti titkot és know-how-t a személyiségi jogok ernyője alatt kezelte, mostantól azonban vagyoni jogi védelmet kap, így például azt is egyértelművé teszi a törvény, hogy az üzleti titok és know-how átruházható.
Az EU azért alkotta meg az irányelvet, mert az üzleti titokra vonatkozó széttartó nemzeti szabályozásokhoz való alkalmazkodás miatt versenyhátrányba kerülnek az európai cégek, miközben az üzleti titok jelentősége egyre inkább felértékelődött az idők során a vállalatok szemében. Az Európai Bizottság vállalati vezetők megkérdezésével készített tanulmánya szerint a cégvezetők 20 százaléka szembesült már olyan esettel, amikor jogosulatlanul próbálták üzleti titkaikat megszerezni, miközben 75 százalékuk a cég növekedésének stratégia fontosságú elemeként gondol az üzleti titokra.
Mindez nem meglepő egy olyan üzleti környezetben, ahol mindenki gőzerővel dolgozik saját ágazata üzleti modelljének digitalizációján, megújításán. A legtöbb esetben, az első szereplő, aki sikerrel transzformálja át saját működését egy következő szintre, hosszú időre elegendő versenyelőnyhöz jut, míg a többiek közül szereplő akár ki is eshet egy adott piacról.Így nem meglepő, hogy árgus szemekkel, sőt néha ennél aktívabbab is figyelik a vállalatok egymást, hogy hol bukkan fel valami olyan megoldás, amely saját termékük vagy szolgáltatásuk esetében átírja az addigi piaci modelleket.
A közelmúlt egyik legnagyobb figyelmet kapó üzleti titok sértési ügye a Google önvezetéssel foglakozó cége, a Waymo és az Uber között zajlik. A Waymo állítása szerint az Uber ellopta titkos technológiáját. A vád szerint a Google cégétől távozó vezető mérnök, Anthony Levandowski engedély nélkül magával vitt 14 ezer belső fájlt. A szakember ezután Otto néven saját céget alapított, amit rövidesen megvett az Uber – a Waymo szerint így tettek szert az értékes adatokra. Az Uber ezzel szemben azt állítja, jóhiszeműen vásárolta meg az Otto-t és vele Levandowskit még 2016 augusztusában. A mindössze néhány hónapig létező startupért az Uber 680 millió dollárt fizetett. Az Uber azt állítja, nem húzott jogtalanul hasznot a Levandowski által elvit fájlokból, és el is bocsátották a mérnököt.
Az új törvény alapján módosul a Polgári Törvénykönyv és a Versenytörvény is. Az üzleti titok és know-how védelme kikerül a személyiségi jogok ernyője alól és vagyoni jogi jellegű védelmet kap. Ezt egyértelműen ki is fejezi a törvény azzal, hogy kimondja: az üzleti titok forgalomképes, részben vagy egészben átruházható (pl. adásvétel jogcímén), illetve annak használatára engedély adható (licencia).
Az új törvény meghatározza az üzleti titok (és a know-how) fogalmát, a jogszerű felhasználás kereteit és a jogszerűtlen felhasználás jogkövetkezményeit. Ezen túlmenően a jogalkotó új eljárási szabályokkal is kívánja a jogosult jogainak védelmét elősegíteni a bírósági eljárások során. Új jogkövetkezményként jelenik meg a jogsértést megállapító határozat országos napilapban vagy interneten való közzététele. A publikálás célja elsősorban preventív hatás elérése (vagyis az elrettentés) és a közvélemény tájékoztatása. Az ezzel járó költségek ráadásul a jogsértő felet terhelik.
Szintén új lehetőség, hogy az üzleti titok vagy annak alfajaként definiált know-how jogosulatlan felhasználása esetén a jogosult kérheti jogsértő termékek jótékonysági tevékenységet folytató civil szervezeteknek való átadását is vagy azok importjának tilalmát. Mindemellett továbbra is lehet kérni a jogsértő termék megsemmisítését, az általa elért gazdagodás megtérítését és kártérítést is. Érdekes új jogintézményként jelenik meg az alternatív pénzbeli ellentételezés lehetősége. Ennek lényege, hogy bizonyos esetekben a jóhiszemű jogsértő kérheti például, hogy ne semmisítsék meg a jogsértő árut, inkább pénzbeli ellentételezést fizet a jogosultnak. Ehhez azonban természetesen igazolni kell a jóhiszeműséget, és a fizetendő összeg nem lehet alacsonyabb, mint az elmaradt hasznosítási díj mértéke.
Az új törvény a fentieken túl a jogsértés megállapítására indított bírósági eljárások idejére speciális ideiglenes intézkedéseket is meghatároz. Az üzleti titok védelme iránt indított perekben lehet kérni ideiglenes intézkedésként a jogsértő áru előállításának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításnak megtiltását és az áru lefoglalását is a jogvita eldöntésének idejére.
Bővebb profil
