A kereskedők a kassza nélküli bolt igazi nyertesei

Az Amazon a napokban megnyitotta a világ első pénztár nélküli boltját. Elsőre úgy tűnik, hogy a vevő a nyertese ennek az újításnak, de valójában a kereskedő számára ad soha nem látott részletességű betekintést a polcok között történő eseményekről. Nem csak a pénztárosok bérét lehet megspórolni, de jóval több lehet a profit a pontosabb logisztika, készletezés, és a termékkínálat miatt.

A vevő besétál, leveszi a polcokról azokat a termékeket, amiket haza akar vinni, aztán kisétál, a rendszer pedig levonja a számlájáról a vásárlás ellenértékét. Az Amazon évek óta teszteli azt a kamerákra és mesterséges intelligenciára épülő rendszert, ami lehetségessé tette az éles bevezetést. A vásárló kosarának tartalmát folyamatosan egymással kapcsolatban álló kamerák rendszere állapítja meg, nincsenek chipek, biztonsági kapuk. Triviálisnak tűnik ez a módszer, mégis is számos kérdést fölvet.

Az első kérdés mindjárt az, hogy miért így és miért nem chipekkel, vagy RFID (jeladó) matricákkal oldották meg ugyanezt a problémát: Bár az új rendszer bevezetése jelenleg meglehetősen drága, hosszabb távon azonban jelentős megtakarítások érhetők el vele, hiszen a chipek és a matricák is pénzbe kerülnek – nem éri meg például egy olcsó termékre rátenni egy 20-30 forintos chipet. Ráadásul valakinek el őket helyeznie minden egyes terméken, ami ugyancsak munkaerő igényes folyamat. Továbbá a kamerás rendszerek fix költségei, mint minden technológia esetében várhatóan meredeken csökkenni fognak: a méretgazdaságosság elve mentén az eszközök ára és a fejlesztések egységnyi költsége is mérséklődik.

Chipek helyett kamerák

Az Amazon rendszerében a kosár tartalmának alakulását több száz kamera végzi el, ezeket kellett a tesztidőszakban úgy összehangolni, hogy minimalizálják a tévedés lehetőségét. (A rendszer nem hibátlan, egy próbavásárlást végző tévéstábnak nem számlázott ki egy joghurtot). Ez akkor sem egyszerű feladat, ha a vásárlók fegyelmezettek és minden polcról levett terméket a kosarukba helyeznek, de a tényleges bevásárlás ennél jóval összetettebb folyamat. Gyakran a kezünkbe veszünk valamit, amit aztán mégse veszünk meg. Olyan is előfordul, hogy nem oda tesszük vissza ahonnan elvettük, és az is elképzelhető hogy egy kosárba nemcsak egy ember pakol termékeket, hanem mondjuk apa, anya és egy gyerek is.

Ugyancsak nehezítette a fejlesztést, hogy a termékek gyakran nem uniformizáltak, mert mondjuk nem darabra, hanem súlyra vásároljuk őket, de azt is meg kellett oldani, hogy bizonyos termékek bizonyos fogyasztók számára nem hozzáférhetők – például az alkohol a 18 éven aluliaknak.

Ki mit vett?

De vajon miért olyan nagy jelentőségű mindez, hogy a cég részvényértékének emelkedése mindjárt a világ leggazdagabb emberévé emelte Jeff Bezos alapítót és vezérigazgatót, amikor tavaly bejelentették, hogy megvásárolták Amerika egyik középméretű, de felső kategóriás kereskedelmi láncát? A válasz a vevőkről nyert információkban keresendő: Az Amazon rendszere ugyanis nemcsak követi a vevők vásárlásait, de elemzi is azokat, és ezzel minden piaci szereplő szerint óriási értékesítési potenciál válik kiaknázhatóvá.

Sok minden árulkodik rólunk és gondolatainkról, miközben vásárolunk. Egy tétova mozdulat, az árcédula nézegetése, a termékek összehasonlítgatása, és egyáltalán a bolton belüli mozgásunk irányai mind hasznos információk, olyanok, amelyeket a jó kereskedők eddig is igyekeztek kiaknázni.

A nagy kereskedelmi láncok a pénztárakban gyűlő adatok, vagy a hűségkártyák alapján eddig is sokat tudtak arról, hogy mely napszakban kik a legfőbb vevők, milyen termékeket vásárolnak általában együtt, vagy hogyan befolyásolja az időjárás a forgalmat. Azonban ezek a mérések rendszerint a tranzakciókhoz kötődtek, így számos döntés mögött pontatlanok voltak az adatok, vagy nem adtak elég információt az egyes vásárlói csoportok megkülönböztetéséhez.

Eljöhet az egyéni árajánlatok ideje a kiskereskedelemben is

Az Amazon Go modell mindezekről lényegesen pontosabb képet és információkat tud szolgáltatni, és ez lehetővé teszi, hogy az üzemeltetők a lehető legjobban kiszolgálják a vevők igényeit, azokat is, amikről nem is tudnak. További előnye a rendszernek, hogy a segítségével minden eddiginél jobban meg lehet becsülni a szükséges készleteket. Az adatelemzés és a mesterséges intelligencia révén a rendszer képes megmondani, hogy egy adott termékből egy adott időszakban várhatóan mennyi fogy majd. Sőt, az is kiderül, hogy kik (életkor, nem, egyéb szempontok) vásárolják. Mindezeknek az információknak az együttes kezelése révén a vevők lényegében egyedi árajánlatokat is kaphatnak, sőt további fejlesztések révén akár az is előfordulhat, hogy a Facebook oldalunkon délután leértékelve megjelenik az a tőkehalmáj, ami előtt délelőtt tébláboltunk egy kicsit, de aztán nem vettük meg.

A GDPR sem akadály

Mindez természetesen felveti a megfigyelésből eredő elsősorban az adatgazdálkodás és a személyes adatokhoz fűződő jogok kérdését. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok rendelkezései sokkal kevésbé szigorúak, mint az Európában május végén életbe lépő GDPR (Európai Adatvédelmi Rendelet). Az adatvédelmi szakértők szerint azonban a GDPR nem lesz akadálya az ilyen típusú kereskedelmi gyakorlatok elterjedésének, mert megfelelő felkészüléssel és átgondolt adatmodellekkel ez kezelhető. A GDPR ugyanis az emberek explicit hozzájárulása esetén elég tág teret ad az adathasználatra, azt pedig elég jól lehet látni, hogy megfelelő kényelmi szolgáltatásokért cserében a felhasználók könnyedén adnak felhatalmazást a privát szférát érintő, korábban még extrémnek tűnő üzleti gyakorlatokra is. Márpedig a pénztárnál történő sorbaállás megszüntetése elég jó kényelmi szolgáltatásnak tűnik.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább