Nyakunkon az új sztenderdek – az időben való felkészülésre és a felkészüléssel kapcsolatos minőségi közzétételekre figyelmeztetnek a szabályozók
Kevesebb mint egy év és hatályba lép az új pénzügyi instrumentumok (IFRS 9) és az új bevétel sztenderd (IFRS 15), amelyeket rövidesen az új lízing sztenderd (IFRS 16) követ majd. Sok társaság már javában dolgozik az áttérésen, de vannak, akik még nem kezdték el a munkát, és ezt a szabályozó hatóságok nem nézik tétlenül.
Az elmúlt hónapokban az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és az Értékpapír-piaci Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) (a továbbiakban együtt a „Szabályozók”) közleményt adtak ki, melyben hangsúlyozzák az új sztenderdek bevezetésére – időben – történő felkészülés fontosságát, valamint az áttéréssel kapcsolatos közzétételekkel szemben támasztott elvárásaikat is megosztják.
Az általános, áttéréssel kapcsolatos prioritásokat leíró közleménye mellett az ESMA novemberben egy kifejezetten az IFRS 9 sztenderddel foglalkozó közleményt is kiadott, ezzel is nyomatékosítva annak – különösképpen a pénzügyi intézményekre, azon belül is a hitelintézetekre nézve – számottevő hatását.
Bár hazánkban ezen szabályozók közvetlen befolyása kevésbé érzékelhető a társaságok számára, ajánlásaik megszívlelendőek bárkinek, aki pénzügyi kimutatásait az IFRS-ek alapján készíti. Nem mellesleg előrevetítik, hogy mely kérdések lehetnek a hazai hatóságok számára is érdekes témakörök.
A Szabályozók szerint hangsúlyos területek a fenti, új sztenderdekre való áttérés során
A Szabályozók közleményei hasznos megfontolásokat tartalmaznak a társaságok, azok audit bizottsága és könyvvizsgálói számára, egyúttal a gazdálkodóknak javasolják, hogy az áttérés során fektessenek kiemelt hangsúlyt a következőkre:
- tekintsék át jelenlegi szerződéseiket és megállapodásaikat (hiszen az azokban foglalt feltételektől függően a kapcsolódó ügyletek számviteli kezelése jelentősen eltérhet a jelenlegi gyakorlattól),
- mérjék fel az informatikai rendszereiket és folyamataikat érintő változások körét,
- értékeljék a sztenderdek adta különböző lehetőségeket, a számviteli politikában alkalmazható alternatívákat.
Mindezek elvégzése elengedhetetlen az áttéréshez szükséges erőforrások meghatározása és biztosítása szempontjából is.
A Szabályozók által az új sztenderdre való áttérés során kulcsfontosságúként számon tartott kérdések (a teljesség igénye nélkül) az alábbiak:
- rendszereket, folyamatokat, belső kontrollokat érintő szükséges változtatások, amelyek következtében azok képesek az új sztenderdeknek való megfelelést biztosító információigényt kiszolgálni,
- kovenánsokra, munkavállalói ösztönző programokra gyakorolt hatás és szabályozói követelmények (pl. osztalékfizetés és adózás),
- jelentős számviteli megítélések és becslések kialakítása, dokumentációja,
- az áttérés várható pénzügyi hatásának közzététele a kiegészítő mellékletben/megjegyzésekben,
- a vállalati folyamatokra, a teljesítménymutatókra gyakorolt hatás (pl. osztalékfizetés, likviditási mutatók) közzététele az éves beszámoló első szekciójában.
Közzétételek a (még hatályba nem lépett) új sztenderdekre vonatkozóan
Mivel az új sztenderdek várhatóan jelentős hatással lesznek a gazdálkodók pénzügyi kimutatásaira, a Szabályozók hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy e hatásokról a társaságok teljes, pontos és időszerű információval szolgáljanak, mely megfelelő mennyiségű és kellően részletes ahhoz, hogy a befektetők befektetési döntéseikhez felhasználhassák azokat.
Közleményeik alapján a Szabályozók az áttérés korai szakaszában inkább minőségi közzétételeket igényelnének, majd az új számviteli politikák kialakításával, a becslési bizonytalanság csökkenésével és a hatályba lépés dátumának közeledtével fokozatosan egyre több mennyiségi közzétételt várnának el, amennyiben a számszerű hatások ésszerűen becsülhetők.
A hitelintézetekre vonatkozó különös megfontolások
Az IFRS 9 új besorolási modellje, valamint a várható hitelezési veszteségen alapuló értékvesztés modell bevezetése előreláthatólag szignifikáns hatással lesz a pénzügyi intézményekre, alapjaiban rengetheti meg IT- és kockázatkezelési rendszereiket, így esetükben még inkább kritikus a megfelelő időben történő felkészülés.
Az új értékvesztésmodell komplexitása és a becslések jelentősége miatt a Szabályozók úgy látják, hogy a vezetői megítéléseket, becsléseket és feltételezéseket bemutató széles körű közzétételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói megítélhessék az adott hitelintézet hitelezési kockázatnak való kitettségét.
Az IFRS 9 várható veszteség meghatározási módszere eltér a szabályozói célokra meghatározott várható veszteségtől, e különbségre a hitelintézeteknek szintén megfelelő figyelmet kell fordítaniuk.
A pénzügyi intézményektől az IFRS 9-re történő áttérés vonatkozásában várt főbb közzétételek a következők:
- annak részletes bemutatása, hogyan történik az IFRS 9 fő koncepcióinak megvalósítása (pl. pénzügyi eszközök besorolása, üzletimodell-teszt, a várható veszteség becsléséhez használt modellezési technikák és becslések, előremutató információk figyelembe vétele, stb.), ahol releváns, a jelenlegi megközelítéstől való eltérések kiemelése,
- az IFRS 9 bevezetési ütemterve, az áttérés során alkalmazott mentesítések bemutatásával (pl. összehasonlító adatok az első alkalmazáskor),
- az IFRS 9 pénzügyi helyzetre, pénzügyi teljesítményre és tőkére gyakorolt lehetséges hatásának számszerű bemutatása, amennyiben az ismert, vagy mértékére észszerű becslés adható, ezek hiányában minőségi közzétételek a várt hatás nagyságrendjéről.
Teendő tehát bőven akad 2018. január 1-ig. Fogadjuk meg a szabályozók ajánlásait, és ha még nem tettük meg, kezdjük meg minél előbb az áttérési előkészületeket!
Az ESMA és az IOSCO közleményei az alábbi linkeken elérhetőek:
Bővebb profil
