Szállodák az airbnb ellen

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) részletes tanulmányban fejtette ki, hogy az airbnb piacának milyen szabályozását várja el az államtól annak érdekében, hogy a rövidtávú lakáskiadás ne élvezzen aránytalan versenyelőnyt a kereskedelmi szálláshelyekkel szemben.

Az Uber-ügyhöz hasonló, de sokkal összetettebb problémát feszeget július végén kiadott tanulmányában a MSZÉSZ. Állításuk szerint az airbnb, és különösen annak üzletszerűen űzött változata újraszabályozást igényel, mert ezek a szálláshelyek aránytalan versenyelőnyt élveznek a kereskedelmi szálláshelyekkel és a 3-5 csillagos szállodákkal szemben. A kereskedelmi szálláshelyek továbbra is magas adó és adminisztratív terhekkel néznek szembe, amin éppen a közeljövőben kíván áfacsökkentéssel segíteni a kormány. A szövetség szerint azonban a magas terhek ma még rontják a szállodai szektor jövedelmezőségét még akkor is, ha a szobafoglalási adatok kiemelkedően jók mostanában.

Az Airbnb térnyerését jól mutatja, hogy míg 2010-ben a magánlakásokban regisztrált külföldi vendégéjszakák a szállodákban regisztráltaknak 2,7 százalékára rúgott, addig 2015-ben már 15,5-át is elérte. A magánlakásokban bérbeadásra kínált szobák száma 2010-15 között Budapesten 317 százalékkal, az ezekben regisztrált összes vendégéjszaka 640 százalékkal, a külföldi vendégéjszaka pedig 740 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban, a fővárosban a szállodai szobák száma 5,2 százalékkal, az összes vendégéjszaka 42,4 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 44,7 százalékkal emelkedett.

A riport szerint a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatára lenne szükség, azaz az airbnbként üzemeltetett lakásokra ugyanolyan bejelentési kötelezettségeket kellene előírni, mint amilyen a hotelekre is vonatkozik: vendégek regisztrálása, statisztikai adatlap, stb. Az ún. „lakáshoteleknek” – amikor egy tulajdonos több ingatlant szállodaként üzemeltet – pedig további akadálymentesítési, tűzvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontból is hasonló terheket kellene viselniük, mint a hoteleknek. Ezen felül a MSZÉSZ azt javasolja, hogy az airbnb -zéshez kérni kelljen az adott lakóközösség engedélyét, korlátozzák a kiadható napok számát, és minden airbnb -s lakás kizárólag az engedélyszáma feltüntetésével kerülhessen fel a netre. A dokumentum természetesen foglalkozik adózási problémákkal is, a tanulmány szerint az airbnb -t kiszolgáló háttéripar – takarítás, karbantartás – nagyrészt szürke vagy fekete foglakoztatással működik.

Az airbnb megjelenésének, térhódításának van egy másik, a piaci hatását tekintve rendkívül izgalmas vetülete is.

Egyfelől az airbnbzés olyan vendégkört hoz Budapestre, amely a fővárosi kisvállalkozások – éttermek, „romkocsmák”, fürdők, taxik, stb. – számára jelentős forgalmat generál továbbá a jelenség a fővárosi ingatlanpiacra is érezhetően pozitív hatással van. A „buli negyed” évek óta kitartóan virágzik és Erzsébetváros az airbnb közösségi szállásmegosztó felmérése szerint bekerült a világ top 15 legizgalmasabb környéke közé. E mellett nem lehet szó nélkül elmenni, tekintettel arra, hogy 40 millió felhasználó foglalásait elemezték 190 ország 34,000 városára vonatkozólag.

Ne gondoljuk azonban, hogy mindez az airbnb következménye, helyesebb abból kiindulni, hogy az airbnb jó választ adott a változó fogyasztói igényekre. Ha így gondolkodunk, a szállodáknak azt kell megvizsgálniuk, melyek azok az igények, amelyeket az airbnb jobban kielégít, és hogyan tudnák maguk is kiszolgálni ezeket.

Lényeges változás, hogy az új vendégkör nem az egyen szolgáltatást – egyforma szobák, reggeli, szép kilátás – keresi, hanem az egyediséget. Miközben a nagy szállodaláncok nem is olyan régen még egymás sarkára lépve törekedtek arra, hogy hoteljeik a világon mindenütt egyforma szolgáltatást nyújtsanak, az airbnbn keresztül lakást bérbeadók milliói azon törik a fejüket, hogyan tudnának valami egyediséget csempészni a kiadandó lakásba. Ezen felül a vendég olyan, számára megfelelő méretű, állapotú, elosztású, saját ízlésének megfelelő lakást vehet igénybe, ahol „otthon” érezheti magát akár a nyaralás alatt is.

Közben a szállodaipar is rájött, hogy egységesítéssel és konvencionális szolgáltatásokkal nem lehet kielégíteni a megváltozott igényeket, aminek eredményeként úgynevezett „lifestyle” és „boutique” szállodák jelentek meg a piacon. A nagy szállodaláncok mindegyikének voltak ilyen törekvései az elmúlt években: Hyatt – Hyatt Centric, Starwood – W, Hilton – Canopy by Hilton, Jumeriah – Venu, Marriott – Moxy, Rezidor Group – Radisson Red, Sol Melia – Me by Melia, és még sorolhatnánk. Az InterContinental egy komplett szállodacsoportot vett meg, a szegmensben igen nagy hírnévvel rendelkező Kimptont Hotelst. Ezek a szállodák egyediségre törekszenek, a Hyatt Centric például azzal, hogy minden hotel esetében a designt és a szolgáltatásokat egyaránt az adott városhoz igazítja.

A nagyok mellett ott vannak a gyorsan reagáló, vagy éppen az új igényekre alakult kicsik is. A CityHub Amsterdam futurisztikus alvókabinokat és digitális lobbyt kínál a vendégek számára, a CitizenM szállodalánc pedig külön hangsúlyozza, hogy a párnán nem lesz csoki darab, a TV-n nem jön az üdvözlő üzenet, sőt londiner sem fogja várni a kapunál a kedves vendéget. Az ötletből lánc lett, jelenleg 9 szállodával vannak jelen a világ nagyvárosaiban, de a Montreal-i Sheraton például azzal szerzett magának több mint 600 pozitív értékelést Tripadvisoron, hogy Starbucks kávéfőzőket telepített a szobákba. Érdemes említést tenni a Melia lánc egyik spanyolországi szállójáról is, amelyet nemrégiben Twitter alapúvá alakítottak, ahol twitel foglalhatunk, de sört is így rendelhetünk a szobába.

Jó példáért Magyarországon sem kell messzire menni, hiszen 2018-ra tervezi a német Meininger lánc budapesti piacra lépését. Szobakínálatában ugyanúgy megtalálható lesz a mostanában fiatalok körben kedvelt „hostel” típusú többágyas hálóterem, mint a klasszikus kétágyas szállodai szoba. Előtérbe kerülnek azonban a rugalmasan alakítható közösségi terek, játszószoba, non-stop közös konyha, ahol a vendégek saját maguk készíthetik el főztjeiket.

Természetesen az airbnb számos dologra nem alkalmas, amire a szállodák igen. Gondoljunk csak bele, nagyszabású rendezvények, esküvők, csapatépítő tréningek lebonyolítására, továbbá a szállodák által nyújtott szolgáltatások változatosságára (pl. wellness részleg, szobaszervíz, napi takarítás, concierge szolgáltatások és kulturális programcsomagok összeállítása). Az üzleti turizmus igényeit egy szálloda teljes körben ki tudja elégíteni, míg az airbnb alkalmatlan erre.

Ha a szállodák versenyben akarnak maradni, akkor az élmény alapú, változatosságot, egyediséget megteremtő gondolkodás az, ami segítheti alkalmazkodni a szállodaipart a megváltozott igényekhez.

 

A cikk a Figyelő 2016. október 13-i számában jelent meg.

 

 


Írta

Olvass tovább