A tradicionális fizetési eljárások elavultak: a postai utalvány a múlté, a karácsonyi bevásárlási őrületben legfeljebb azon törtük a fejünket, hogy melyik tranzakcióban melyik bankkártyánk számát adjuk meg a webáruházakban. Vegyük azonban észre, hogy a bankkártya, vagyis a bankrendszer a mai napig központi szerepet játszik a fizetései tranzakcióinkban, a számlára és a rajta levő összegre még akkor is szükségünk van, ha PayPalt használunk, legfeljebb nem kell minden tranzakciónál beírnunk a számát.
Csakhogy mindez nincs kőbe vésve. Minél inkább eltűnik a vásárlás személyes jellege, és minél inkább áttevődik minden a kibertérbe, annál inkább egyszerűsödnek a fizetéssel kapcsolatos fogyasztói és kereskedői elvárások. A fogyasztó alapvető igénye, hogy a fizetés felhasználóbárt, kényelmes és gyors legyen. A felmérések szerint a biztonság a fogyasztók fejében legfeljebb másodlagos szempont, ez tehát nem lehet gátja az alternatív fizetési módok elterjedésének. Ugyanakkor a kereskedők a költséghatékonyságot tartják leginkább szem előtt, de a vevőiknél sokkal érzékenyebbek a csalók kiszűrésére is. Mindezeknek az elvárásoknak decentralizált, azaz a bankoktól és a központi elszámolóházaktól független rendszerek is képesek lennének megfelelni, a pénzügyi intézményrendszer centrális alapjait azonban még senki nem tudta kikezdeni.
A rendszer megdöntésére számos kísérlet történt az elmúlt években, főleg a mobilszolgáltatók részéről, de hiába tudunk lottózni a mobilszámlánk terhére, a tranzakció hátterében még mindig ott kell hogy álljon a bankszámlánk, ahonnan a mobilszámlánkat feltöltjük. Ez azért van, mert kizárólag a pénzpiaci szereplőknek van licencük, hogy a pénzünket kezeljék. Jelenleg az úttörőnek számító Bitcoin és pár gyengébb szereplő kivételével mindenütt a centralizált rendszerek állnak a fizetési tranzakció hátterében. A Bitcoin mint a decentralizált fizetési eljárások legismertebb szereplője a bankok és az egyes országok első számú közellenségévé és a nem teljesen tiszta pénzek mozgatásának fő eszközévé vált.
A hagyományos centralizált rendszerek még mindig a legjobb kiszolgálói az egyes országok adópolitikájának, bár kétségtelen, hogy ebben a rendszerben is feszegetik egyes megoldások az adóhatóságok tűréshatárát. A forgalom adóztathatósága azonban nem jelenik meg sem a fogyasztók, sem a kereskedők elvárásai között. Ezzel csak az egyes államok foglalkoznak, ők azonban jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megőrizzék hegemóniájukat a fizetési tranzakciók piacán. Ezeket az erőfeszítéseket olykor bürokratikus eljárások sora fémjelzi, a fejlett országok ugyanakkor felismerték azt is, hogy nemcsak adminisztratív úton lehet ellenállni a decentralizált és követhetetlen rendszerek elterjedésének, hanem azzal is, ha előmozdítják a számukra transzparens centralizált rendszerek fejlődését annak érdekében, hogy azok jól kiszolgálják a felhasználók igényeit.
Ennek az előremutató gondolkodásnak az eredménye az európai Single Euro Payments Area (SEPA) projekt, amely a gyors és kényelmes fizetést hivatott szolgálni az államok elvárásainak figyelembevételével. A cél az, hogy minden kereskedelmi bank számlavezetési gyakorlata alkalmassá váljon a SEPA-tranzakciók kezelésére, hogy áttérhessünk az egységes és azonnali elszámolásra. A stratégia emellett olyan innovatív fizetési módokat is támogatna, mint a mobilfizetés, amellyel – mai ismereteink szerint – el is jutnánk a centralizált és a decentralizált rendszerek határvidékére.
A hagyományos fizetési rendszereket mindezek ellenére nagy erők támadják majd a jövőben is, a hangsúlyok azonban a fizetésekről és az átutalásokon realizált profitról szépen lassan más irányba tolódnak el. Manapság olyan szereplők törekednek a rendszer megdöntésére, amelyek a közvetlen haszon helyett az információt tartják elsődleges szempontnak. A kihívók olyan szolgáltatók lehetnek, akiknek az üzleti modellje már ma is arról szól, hogy mindent tudnak rólunk: náluk böngésszük, keressük, kutatjuk az internetet, vagy éppen tőlük töltjük le kedvenc alkalmazásainkat. A csendben kiváró új kihívok pedig a rólunk szóló nagy mennyiségű adattal olyan – eddig nem látott, személyre szabott – szolgáltatásokat tudnának nyújtani, amelyekről a mostani pénzügyi szolgáltatók csak álmodnak.
A cikk a Világgazdaság 2016. február 8-i számában jelent meg.
Bővebb profil
