IFRS

Automatizált IFRS beszámoló – álom vagy valóság?

Mint azt több cikkünkben is említettük, a 2000. évi C. törvény a számvitelről (Továbbiakban: Számviteli törvény) 2016. január 1-jétől tette lehetővé vagy kötelezővé bizonyos gazdasági társaságok számára, hogy beszámolójukat az EU által befogadott IFRS-ek szerint állítsák össze. Az áttérő gazdálkodóknak jellemzően 2017.12.31-i vagy 2018.12.31-i üzleti év végével kell egyedi beszámolójukat[…]

Tovább »

Az IFRS 9 kezdeti alkalmazására vonatkozó közzétételi elvárások

2018. január 1. – Mérföldkő a pénzügyi kimutatásaikat IFRS-ek szerint készítő társaságok, főként a hitelintézetek számára, hiszen a pénzügyi instrumentumokat eddig szabályozó IAS 39 standardot felváltja és szinte minden tekintetben módosítja az IFRS 9, amelyet a 2018. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kötelező alkalmazni. Az IFRS 9[…]

Tovább »

Hab az IFRS tortán – Változások az MNB felé történő kötelező adatszolgáltatásban

A hitelintézeti szektort érintő nemzetközi számviteli rendszerre történő átállás, valamint az új pénzügyi instrumentumok standard (IFRS 9) 2018.01.01-i kötelező alkalmazása számos változást eredményez. Mindezek kapcsán a Magyar Nemzeti Bank közzétette a hitelintézetek, hitelintézeti típusú EGT-fióktelepek, illetve a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások új, IFRS 9 alapján átdolgozott adatgyűjtéseit.[…]

Tovább »

Veni, Vidi, IFRS 15 – Az új bevétel standard hatása a bankszektorra

Korábbi blog bejegyzésünkben (http://blog.kpmg.hu/2015/04/ifrs-15/) áttekintettük, hogy milyen változást hoz az IFRS alkalmazók számára a 2018-tól kötelezően alkalmazandó IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard. A standard alkalmazásában leginkább érintettként a termelő- és szolgáltató vállalkozásokra gondolhatunk, de kérdés, hogy a bankszektort – amely 2018. január 1-jével néhány intézmény kivételével kötelezően[…]

Tovább »

A FINREP-táblák változásai az IFRS 9 standard bevezetésével

Nemcsak a számviteli folyamatok változása, hanem a kapcsolódó adatszolgáltatási igények növekedése is jelentős kihívást jelent azoknak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az IFRS-ek szerint készítik, illetve fogják készíteni pénzügyi kimutatásaikat. Számukra az IFRS 9 standard közelgő hatályba lépése, valamint az átállási projektek már idén is jelentős feladatokat jelentettek. Az új, IFRS[…]

Tovább »

Felkészülés az új lízingsztenderd bevezetésére – áttérési lehetőségek

Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel sztenderdekre történő átállás mellett a társaságokra az elkövetkező időszakban újabb feladat vár: az új lízingsztenderd, az IFRS 16 bevezetése. A 2016-ban kibocsátott sztenderdet a társaságoknak 2019. január 1-jétől kötelező alkalmazniuk (az előalkalmazás megengedett, amennyiben a társaság már alkalmazza[…]

Tovább »

Új Koncepcionális keretelvek – milyen következményekkel jár az alap tézisek újradefiniálása?

Az egyre komplexebbé váló világgazdaság által támasztott követelmény, hogy a törvényi kereteket nyújtó alapszabályok is olykor egy-egy nagyobb „renováláson” essenek át annak érdekében, hogy kezelni tudják a változások okozta kihívásokat. Egy ilyen megújító folyamat végéhez közeledik a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek (IFRS-ek) alapjául szolgáló Koncepcionális keretelvek is, amely bizonyos esetekben[…]

Tovább »

IFRS 15 – Implementációs kihívások

Implementációs kihívások – kevesebb, mint 10 hónap van hátra a kötelező alkalmazásáig. Az IFRS 15 – Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek sztenderd kiváltja az IAS 18 Bevétel, illetve az IAS 11 Beruházási szerződések sztenderdeket, valamint a bevétel elszámoláshoz kapcsolódó négy további értelmezést is.  Február 21-i „Nyakunkon az új sztenderdek” bejegyzésünk folytatásaként[…]

Tovább »

Sokszorozódásra felkészülni

Az idei évtől 170 magyar vállalkozás tért át a magyar számviteli rendszerről az EU által befogadott IFRS-ek használatára, és 2018-ban még több cég választja majd ezt a lehetőséget. A Magyarországon bejegyzett cégeknek a magyar számviteli rendszerben elkészített beszámolók és kimutatások szerint kell adózniuk. Ez a szabály 2016-ig sok társaság életét[…]

Tovább »

Kockázatok modellezése az IFRS 9 előírások tükrében

Az IFRS 9 szabályozás előírja, hogy az értékvesztés összegét a várható hitelezési veszteség alapján állapítsák meg, meghatározva a számszerűsítéséhez kapcsolódó elvárásokat, irányelveket. Ezen követelmények teljesítése komoly kihívások elé állítja a hitelintézeteket. A hitelkockázatok mérése mostantól nem kizárólag a kockázatkezelők feladata, a sikeres megfelelés érdekében kulcsfontosságú lehet a kockázatkezelési és számviteli[…]

Tovább »