IFRS 9 Értékvesztés – Közzétételi kötelezettségek változása az új sztenderd bevezetésével

Az IFRS 9 sztenderdre történő áttérés komoly erőfeszítést igényelt a hitelintézetektől. Nemcsak a pénzügyi eszközök besorolási, értékelési, illetve az értékvesztés elszámolásának szabályai változtak, hanem a közzétételi kötelezettségek is. A pénzügyi instrumentumokra vonatkozó közzétételi kötelezettségek az IFRS 7 sztenderd hatálya alá tartoznak. Elmondható, hogy a helyes besorolás és értékelés, valamint az értékvesztés kalkulációja mellett ugyanilyen fontos a közzétételi követelményének történő megfelelés is.

Közzétételi kötelezettség

A gazdálkodó egységeknek eleget kell tenniük a pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó közzétételi kötelezettségeknek, a pénzügyi kimutatásokban a közzétételeket úgy kell megjeleníteniük, hogy a felhasználók képesek legyenek az alábbiak értékelésére:

– a pénzügyi instrumentumok jelentősége a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének és teljesítményének szempontjából, valamint

– a pénzügyi instrumentumokból eredő azon kockázatok, amelyeknek a gazdálkodó egység a beszámolási időszak során és a beszámolás időszak végén ki van téve, és hogy ezeket a kockázatokat milyen módon kezeli.

Az IFRS 7 sztenderd értelmében a gazdálkodó egységnek a pénzügyi instrumentumokat sok esetben csoportonként kell bemutatnia. A csoportba rendezéskor figyelembe kell venni az adott instrumentumok jellegzetességeit, illetve a közzétett információk jellegét is. Elegendő információt kell szolgáltatni ahhoz, hogy a közzétett információknak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatással való egyeztetése elvégezhető legyen.

Bizonyos közzétételeket az IFRS 7 pénzügyi instrumentum kategóriánként ír elő (pl. a könyv szerinti érték közzététele – vagy a pénzügyi helyzet kimutatásban, vagy a kiegészítő megjegyzésekben, az egyes kategóriák közötti átsorolások, az egyes kategóriákra vonatkozó bizonyos számviteli politikák közzététele, stb.). Fontos megjegyezni, hogy a fentebb említett pénzügyi instrumentum csoportok nem egyezőek a pénzügyi instrumentumok (értékelési) kategóriáival. Előbbieket a gazdálkodó egységek határozzák meg, a fent említett elveket figyelembe véve, míg utóbbiakat a sztenderd. A pénzügyi instrumentumok (értékelési) kategóriái a következők:

– eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek, elkülönülten a kezdeti megjelenítéskor ilyenként megjelölt, illetve az IFRS9 sztenderddel összhangban kötelezően ebbe a kategóriába sorolt pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket

– az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

– amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek.

Kockázatok típusai és közzétételük

A gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak információt kell szolgáltatni, amely alkalmas a pénzügyi instrumentumokból eredő kockázatok jellegének és mértékének az értékelésére. A közzéteendő kockázatok nem csak a hitel-, a likviditási és piaci kockázat dimenziói mentén kategorizálhatóak, nem korlátozódnak csupán ezekre a kockázattípusokra. Szükséges közzétenni egyéb lényeges, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kockázatot is, amennyiben a gazdálkodó egység ilyet azonosít. A gyakorlatban legtöbbször a fenti három kockázattípussal kapcsolatban tesznek közzétételeket. Az IFRS 9 sztenderdben említett „alacsony hitelkockázatú” instrumentumok csoportjának közzététele valamint a megjelenítés óta bekövetkezett hitelkockázat változásának vizsgálata kötelező.

A gazdálkodóknak pénzügyi instrumentumokból származó kockázatokkal kapcsolatos közzétételeinek mind leíró (kvalitatív), mind számszerű (kvantitatív) információkat tartalmazniuk kell.

A kvalitatív közzétételek alatt szerepelnie kell minden egyes kockázati típusra a kockázati kitettségek természetének és annak, hogy azok hogyan keletkeznek, a kockázatkezelés célkitűzéseinek, politikáinak és eljárásainak, valamint a kockázat mérésére szolgáló módszereknek, illetve a fentiekben az előző időszak óta történt változásoknak.

Az IFRS 9 által módosított IFRS 7 a hitelkockázathoz és az értékvesztéshez kapcsolódóan többek között az alábbi kvalitatív közzétételeket követeli meg:

  • Be kell mutatni az értékvesztéshez kapcsolódóan a felhasznált inputokat, feltételezéseket és technikákat.
  • Közzé kell tenni az egy éves és az élethosszig tartó értékvesztés kiszámításának a szabályát,
  • A kezdeti megjelenítést követő szignifikáns hitelezési kockázat mérésének kulcsváltozóit, az értékvesztett pénzügyi eszközök megállapításának módját,
  • A „default” definícióját és a definíció meghatározásának indoklását,
  • A csoportosítás ismérveit a csoportos alapon meghatározott várható veszteségek esetén,
  • hogyan vette figyelembe a gazdálkodó egység a várható veszteségek számításánál az előretekintő (beleértve a makroökonómiai) információkat.
  • A gazdálkodó egység számviteli politikáját a leírásokra (write-off) vonatkozóan.

A kvantitatív közzétételeknek tartalmaznia kell minden kockázati típusra összefoglaló számszerűsített adatokat az adott kockázatnak való kitettségről a beszámolási időszak végén. Ezen kívül a kockázatkoncentrációkat kell közzétenni, melyek a hasonló jellemzőkkel bíró pénzügyi instrumentumokból erednek, és amelyekre a gazdasági vagy egyéb változások hasonlóan hatnak. Ezeket a kockázatkoncentrációkat a gazdálkodó egységnek ismertetni kell, a koncentrációk meghatározásától a közös jellemző definálásán át a kockázati kitettség összegéig.

A gazdálkodó egység pénzügyi instrumentum-csoportonként köteles közzétenni a beszámolási időszak végi maximális hitelkockázati kitettséget, a fedezeteknek és egyéb hitelminőség javító eszközöknek, és ezek pénzügyi hatásainak ismertetését.

Az IFRS 9 által módosított IFRS 7 a hitelkockázathoz és az értékvesztéshez kapcsolódóan többek között az alábbi kvantitatív közzétételeket követeli meg:

  • Pénzügyi instrumentum csoportonként, táblázatos formában az értékvesztés állomány nyitó és záró egyenlegében egyeztetését elkülönítetten bemutatva a következőkre:
  • Pénzügyi eszközök, amelyekre 12-havi várható veszteséget számítottak (stage 1)
  • Pénzügyi eszközök, amelyekre élethosszig tartó várható veszteséget került kiszámításra, ezen belül
    • Pénzügyi eszközök, amelyek hitelkockázata lényeges nőtt a kezdeti megjelenítés óda, de nem értékvesztettek (stage 2)
    • Pénzügyi eszközök, amelyek értékvesztettek (de nem értékvesztéssel vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök) (stage 3)
    • Értékvesztéssel vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök („POCI”)
    • Olyan vevőkövetelések, szerződéses eszközök vagy lízing követelések, amelyekre élethosszig tartó várható veszteséget számított a gazdálkodó egység
  • A fenti bontásban, minősítési kategóriánként a pénzügyi eszközök bruttó értékét, illetve a hitelnyújtási elkötelezettségek és pénzügyi garanciák esetén a hitelkockázatnak való kitettség mértékét
  • Számszerű információkat arról, hogy hogyan járult hozzá az értékvesztés állomány változásához a pénzügyi eszközök bruttó értékének tárgyidőszaki növekedése

A likviditási kockázattal kapcsolatban közzéteendő lejárati elemzés kötelező mind a származékos, mind a nem-származékos pénzügyi kötelezettségekre, és a hátralévő szerződéses lejáratokon kell alapulnia. Fontos, hogy ezek a közzétételek a hátralévő szerződéses, nem diszkontált cash-flow-k lejárati sávokba történő rendezését jelentik, nem pedig a könyv szerinti érték megbontását lejárati sávonként. A lejárati sávok száma és „szélessége” nincs meghatározva, azt a sztenderd a gazdálkodó egység döntésére bízza – természetesen e döntés meghozatalánál figyelemmel kell lenni az IFRS 7 általános elveire. A hátralévő szerződéses cash flow-k meghatározása bizonyos esetekben (pl. változó kamatozású pénzügyi kötelezettségek, származékos pénzügyi kötelezettségek) becslést igényel.

A piaci kockázat közzétételével kapcsolatosan érzékenységvizsgálat elkészítése szükséges, amely kiváltható a kockázati változók kölcsönös összefüggéseit tükröző vizsgálattal (pl. V@R elemzésekkel). A közzétételek között a használt módszertannak, illetve a szolgáltatott adatok alapját képező fő paramétereknek és feltételezéseknek, valamint az alkalmazott módszer előző időszakhoz képesti változásainak (ha ilyen volt), és a változás magyarázatának is szerepelnie kell.

A likviditási és piaci kockázattal kapcsolatos közzétételek lényegesen nem változtak az IFRS 9 bevezetése nyomán. Természetesen ezeknél a közzétételeknél is szükséges lehet módosításokra (a korábbi, IAS 39-es közzétételekhez képest, amennyiben ezeket – pl. konszolidált pénzügyi kimutatásaiba – alkalmazta a gazdálkodó egység), pl. ha ezek a közzétételek olyan fogalmakat használnak, amelyek IFRS 9-ben újak, vagy mások, mint IAS 39 alatt.

Fontos említeni az IFRS 9 első alkalmazása évében közzéteendő információkat is. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy (a 2018-ban IFRS-re áttérő hitelintézetek esetében azok első IFRS-ek szerinti első éves beszámolójában) közzé kell tenni mind az IAS 39 és az IFRS 9 szerinti besorolást olyan formában, hogy az átállás okozta változások meghatározhatóak legyenek.

Megjegyezzük, hogy – az IAS 8.30 követelményeinek megfelelően – a 2017-ben IFRS-re áttérő hitelintézeteknek már a 2017-es üzleti évről készült éves beszámolójában közzé kellett tenniük kiterjedt minőségi és mennyiségi adatokat az IFRS 9 áttérés hatásairól.

A fentiek csak egy rövid áttekintést nyújtottak az IFRS 9 értékvesztés hatályba lépését követő közzétételi kötelezettségek követelményeiről, a terjedelem miatt teljességre nem törekedhettünk. Az IFRS 9 pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos közzétételi követelményeket érintő hatásai tételesen megtalálhatók az IFRS 9 C mellékletében (Más sztenderdek módosításai).

Kijelenthető, hogy az IFRS 9 átállással, és az ahhoz kapcsolódó közzétételi követelmények kialakításával a hitelintézetek feladatai nem csökkennek, az új közzétételekre való felkészülés mind mennyiségében, mind komplexitásában jelentős feladat, amely jelentős informatikai változtatásokat, és a különböző szervezeti egységek együttműködését igényli.

A cikk elkészítésében és lektorálásában Dezsényi András és Főfai András segített.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat