Új törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely jelentősen átalakítja az üzleti titok védelmének eddigi szabályait. A módosítás oka, hogy az üzleti titkok megőrzése a modern üzleti környezetben még az eddiginél is fontosabbá vált.
Ezt támasztja alá az Európai Bizottság vállalati vezetők megkérdezésével készített tanulmánya, amely szerint az európai uniós cégvezetők
- 20%-a találkozott már olyan esettel, amikor jogosulatlanul próbálták vállalatuk üzleti titkát megszerezni;
- 38%-a gondolja úgy, hogy az utóbbi időszakban nőtt az üzleti titkok eltulajdonításának kockázata;
- 75%-a a vállalat növekedésének stratégia fontosságú elemeként gondol az üzleti titokra.
A tanulmány kiemeli még, hogy az üzleti titok védelmének megfelelő szabályozása versenyelőnyöket nyújt az uniós vállalkozások számára, hiszen ösztönző hatása van az innovációra.
A fenti tanulmány alapján született meg az üzleti titok és know-how védelméről szóló (EU) 2016/943 irányelv, melynek kifejezett célja, hogy harmonizálja a széttartó nemzeti szabályokat. A jogalkotó szándéka, hogy az irányelv nemzeti jogba való átültetése útján megfelelő kereteket adjon az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemre. Az irányelv átültetési határideje 2018. június 9-én járt le. Ezt a kötelezettséget teljesítette a Parlament a most elfogadott törvényjavaslattal.
Az új törvény alapján módosul a Polgári Törvénykönyv és a Versenytörvény is. Az üzleti titok és know-how védelme kikerül a személyiségi jogok ernyője alól és vagyoni jogi jellegű védelmet kap. Ezt egyértelműen ki is fejezi a törvény azzal, hogy kimondja: az üzleti titok forgalomképes, részben vagy egészben átruházható (pl. adásvétel jogcímén) illetve annak használatára engedély adható (licencia).
Az új törvény meghatározza az üzleti titok (és a know-how) fogalmát, a jogszerű felhasználás kereteit és a jogszerűtlen felhasználás jogkövetkezményeit. Ezen túlmenően a jogalkotó új eljárási szabályokkal is kívánja a jogosult jogainak védelmét elősegíteni a bírósági eljárások során.
Új jogkövetkezményként jelenik meg a jogsértést megállapító határozat országos napilapban vagy interneten való közzététele. A közzététel célja elsősorban preventív hatás elérése (vagyis a jövőbeli jogsértésektől való elrettentés) és a közvélemény tájékoztatása. Az ezzel járó költségek ráadásul a jogsértő felet terhelik. Szintén új lehetőség, hogy a jogosult kérheti jogsértő termékek jótékonysági tevékenységet folytató civil szervezeteknek való átadását is. A jogosult elérheti továbbá a jogsértő termék behozatalának tilalmát. Mindemellett továbbra is lehet kérni a jogsértő termék megsemmisítését, az általa elért gazdagodás megtérítését és kártérítést is.
Érdekes új jogintézményként jelenik meg a pénzbeli ellentételezés lehetősége. Ennek lényege, hogy bizonyos esetekben a jóhiszemű jogsértő kérheti például, hogy ne semmisítsék meg a jogsértő árut azzal a feltétellel, hogy a jogsértő pénzbeli ellentételezés ad a jogosultnak. Ez az összeg nem lehet alacsonyabb, mint az elmaradt hasznosítási díj mértéke.
Az új törvény a fentieken túl a jogsértés megállapítására indított bírósági eljárások idejére speciális ideiglenes intézkedéseket is meghatároz. Az üzleti titok védelme iránt indított perekben lehet kérni ideiglenes intézkedésként a jogsértő áru előállításának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításnak megtiltását és az áru lefoglalását is a jogvita eldöntésének idejére.
Bővebb profil
