Automatizált IFRS beszámoló – álom vagy valóság?

Mint azt több cikkünkben is említettük, a 2000. évi C. törvény a számvitelről (Továbbiakban: Számviteli törvény) 2016. január 1-jétől tette lehetővé vagy kötelezővé bizonyos gazdasági társaságok számára, hogy beszámolójukat az EU által befogadott IFRS-ek szerint állítsák össze. Az áttérő gazdálkodóknak jellemzően 2017.12.31-i vagy 2018.12.31-i üzleti év végével kell egyedi beszámolójukat az IFRS-ek szerint elkészíteni. Az első alkalmazókat ez a változás különböző nehézségek elé állítja, mint például eltérő mérleg és eredménykimutatás struktúra, bővülő közzétételi előírások, beszámoló készítési folyamatok átalakítása, társ területek bevonása, meglévő adatok megfelelőségének vizsgálata, illetve az eddigiektől eltérő kulcsfontosságú kérdések az audit során.

Változások lépésről-lépésre

Míg a Számviteli törvény kötött mérleg és eredménykimutatás struktúrát ír elő, addig az IFRS-ek csak minimális követelményeket tartalmaznak, ezért az átállók feladata a saját, testre szabott mérleg és eredménykimutatás felépítés meghatározása. Tulajdonképpen ez az első, és legmeghatározóbb pontja a beszámoló összeállításának. A magyar számviteli szabályozás alatt megszokhattuk, hogy a főkönyvi számok első karakterei determinálják a beszámolóba való besorolásukat, azonban ez most alapvetően megváltozhat. Tapasztalataink szerint a társaságok jellemzően nem strukturálták át a főkönyvüket az átállás miatt, csak további főkönyvi számokat vettek fel az IFRS-ek szerint elszámolandó tételek könyvviteléhez. Eddigi munkáink során azt tapasztaltuk, hogy a meglévő főkönyvi struktúra IFRS beszámoló soraihoz való megfeleltetés során a társaságok jellemzően alkalmaznak valamilyen szintű automatizmust, hiszen azok vizsgálata mind adózási, mind audit szempontból kulcsfontosságú. A mérleg és az eredménykimutatás összeállítását egy jól kialakított automatizált alkalmazás a töredékre csökkentheti. A KPMG által fejlesztett automatizált alkalmazás segítségével a mérleg és eredménykimutatás adatainak besorolása az eszköz és forrás összegek előjelhelyes bemutatásával együtt is mindössze néhány percet vesz igénybe. (A kapott főkönyvi kivonat tételek tartalmának előzetes egyeztetése után.)

A mérleg és eredménykimutatás adatainak előállítását követően a következő feladat a kiegészítő megjegyzések előállítása. Az átállóknak ki kell alakítaniuk a teljes információ struktúrát, szem előtt tartva, hogy a pénzügyi kimutatásoknak alapvetően az a célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, pénzügyi teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak gazdasági döntéseik meghozatala során. Mint azt már megszokhattuk a standardok jellemzően alapelveket fogalmaznak meg, és nem tartalmaznak taxatív követelményeket. A gazdálkodónak tehát mérlegelnie kell, hogy csak olyan információkat mutasson be, amelyek relevánsak a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez. Bár ez az alapelv első olvasásra elég általánosnak tűnhet, a standardok megfogalmaznak további elvárásokat a közzétételi követelményekről. Tapasztalataink szerint arra számíthatnak a számviteli terület munkatársai, hogy sokszorozódik a korábbi kiegészítő mellékeltük adattartalma.

Azon vállalkozásoknak, akik korábbiakban IFRS-ek szerint készítették konszolidált beszámolójukat, felül kell vizsgálniuk, hogy azok elegendő és megfelelő információt tartalmaznak-e az egyedi beszámolási célokra is. Míg a konszolidált beszámolóhoz a konszolidált összegek alapján kellett meghatározni a lényegességi küszöböt, és megítélni, hogy mi az elegendő és megfelelő információ, addig az egyedi pénzügyi kimutatások céljára már az egyedi határértékeket kell figyelembe venni.

Beszámoló készítési folyamatok

Az IFRS-ekre történő átállást követően az első IFRS-ek szerinti beszámoló gondos tervező-előkészítő munkát jelent a gazdálkodók számára. Egyrészt fontos meghatározni azon információk körét, amelyeket szükséges szerepeltetni a beszámolóban, másrészt annak meghatározása is elengedhetetlen, hogy ezek az információk melyik rendszerben, milyen formában állnak a társaságok rendelkezésére. Az átállóknak nehézséget jelenthet, hogy a core rendszereik fejlesztése alapvetően a magyar számvitel előírásainak megfelelően történt. Mivel a core rendszerek módosítása idő és költségigényes, ezt jellemzően nem vállalták. Így tehát az átállást megelőző években azon dolgoztak a számviteli és az IT terület munkatársai, hogy megtalálják a lehetőségekhez képest leghatékonyabb megoldást az IFRS-ek szerinti adatigény előállítására.

A bankszektorban tapasztalataink szerint az értékvesztés számításhoz, és a pénzügyi kockázatkezeléshez kapcsolódó közzétételek (IFRS 7, IAS 39/IFRS 9) a risk terület bevonásával készíthetők el, ugyanakkor a felügyeleti jelentések is tartalmaznak releváns információkat az IFRS 7 szerinti pénzügyi kockázatkezelésről. Az IAS 19 Munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódó közzétételek a HR terület bevonásával készíthetők el, míg a valós érték számítások például a kockázat elemző terület közreműködésével is megvalósíthatók.

Azon gazdasági szereplőknek, akik rövidtávon nem rendelkeznek elegendő erőforrással a beszámoló összeállítását automatizáló projekt elindításához, érdemes kiemelt figyelmet fordítani a beszámoló készítési folyamatok optimalizálására. Átgondolt tervezéssel, feladat lista készítésével, a felelősségi körök, határidők kijelölésével és folyamatos nyomon követésével csökkenthető a beszámoló készítés időtartama.

Ugyanakkor azon gazdasági társaságoknak, akiknek módjukban áll erőforrást allokálni a beszámoló automatizálására, javasoljuk, hogy a következőkben fontolják meg a munka megkezdését, mivel rövid és hosszútávon is hibáktól, többlet időráfordítástól, és határidők közeledtével keletkező nyomástól kímélhetik meg magukat, és munkatársaikat. A kiegészítő megjegyzések táblái teljes mértékben automatizálhatók, a szöveges részek is kellő átgondoltsággal jól előkészíthetők. Az automatizálási projekt során az egyes feladatok, a folyamatok áttekintése, listázása és felelőshöz rendelése során további hatékonysági pontok, párhuzamok, feladatok közötti függőségek azonosíthatóak, így a folyamat átláthatóbbá és eredményesebbé válthat. Azon ügyfeleinknél, ahol az általunk fejlesztett alkalmazást használják, jellemzően fél év implementációs időre volt szükség ahhoz, hogy kialakítsuk, és adattal töltsük fel az automatizált IFRS-ek szerinti beszámolót. A következő években a korábban kialakított struktúra szerinti lekérdezéseket kell végrehajtaniuk, és az input információk beillesztését követően percekben mérhető a teljes IFRS-ek szerinti beszámoló elkészítése. Értelemszerűen a szöveges részek, a számszaki adatoknak megfelelően módosítandók, illetve a főbb számviteli politikák is évente felülvizsgálandók, de tapasztalataink szerint ez a munkafolyamat sem jelent több napos munkát. Hasznos segítség lehet a beszámoló készítésnél, ha a társaság validációs mechanizmusokat épít be, hogy a beszámolóban szereplő adatok és a kiegészítő megjegyzés táblák számadatainak egyezősége automatikusan kerüljön ellenőrzésre. Ezen felül az is praktikus lehet, ha automatikus kerekítést végző megoldásokat keresnek a vállalkozások, hogy a munkatársaknak ne manuálisan kelljen korrigálniuk. A KPMG által fejlesztett alkalmazásba ezek a gyakorlati megoldások nagy segítséget jelentenek, és lényegesen rövidítik a beszámoló összeállítás időtartamát. Mindezeken felül az automatizált táblák jelentősen rövidítik az audit időtartamát is.

Jelenleg a gazdasági szereplők szűk köre rendelkezik automatizált táblákkal, ugyanakkor a 2018. évben több gazdasági szereplő is megkezdi az automatizált beszámolóhoz szükséges előkészítő munkálatokat, egyidejűleg az IFRS 9-re való átálláshoz kapcsolódó módosuló közzétételek azonosításával.

Annak érdekében, hogy hozzájáruljunk első IFRS-ek szerinti beszámolója elkészítéséhez, segítségként rendelkezésükre bocsájtjuk a KPMG Illustrative-ot, amely vonalvezetőként szolgálhat a beszámolóban szükséges közzétételek meghatározásához.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat