Az IFRS 9 kezdeti alkalmazására vonatkozó közzétételi elvárások

2018. január 1. – Mérföldkő a pénzügyi kimutatásaikat IFRS-ek szerint készítő társaságok, főként a hitelintézetek számára, hiszen a pénzügyi instrumentumokat eddig szabályozó IAS 39 standardot felváltja és szinte minden tekintetben módosítja az IFRS 9, amelyet a 2018. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kötelező alkalmazni.

Az IFRS 9 alkalmazását bizonyára minden gazdálkodó egység részéről komoly felkészülési folyamat előzte meg, hiszen nemcsak a pénzügyi instrumentumok besorolására vonatkozó szabályok változtak meg jelentősen, hanem az értékvesztés számszerűsítésének követelményei is. Ezek elsősorban a 2018-as pénzügyi kimutatásokban fogják éreztetni jelentős hatásukat.

Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk a 2018. évi pénzügyi kimutatások elkészítéséig. Az IAS 8 (a számviteli politikákra, számviteli becslésekre és hibákra vonatkozó standard) 30. bekezdése alapján a gazdálkodó egységeknek 2017. évi pénzügyi kimutatásaikban ugyanis közzé kell tenniük azt a tényt, ha egy már kiadott, de nem hatályos új standardot – esetünkben az IFRS 9-et – még nem alkalmaznak. Ezzel kapcsolatban szükséges bemutatni azokat az ismert vagy ésszerűen megbecsülhető információkat is, amelyek relevánsak annak értékeléséhez, hogy az IFRS 9 alkalmazása milyen hatással lesz a gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaira 2018. január 1-jét követően.

Mivel a 2017. évi IFRS pénzügyi kimutatásokat a társaságok az IFRS 9 hatályossá válását követően publikálják – amely időpontra feltételezhetően lényegileg befejezték az IFRS 9 implementációjának hatására vonatkozó elemzéseiket is – várakozásaink szerint rendelkezni fognak azokkal az információkkal, amelyeket a fentiek alapján szükséges közzétenni.

Arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen információkat szükséges bemutatni a kiegészítő megjegyzésekben az IFRS 9 alkalmazásának várható hatásairól, sem a fent említett IAS 8, sem pedig a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos közzétételekre vonatkozó IFRS 7 standard nem tartalmaz taxatív előírásokat. Szerencsére azonban nem kell a sötétben tapogatózni, hiszen az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2017. október 27-én kiadott nyilvános közleményében fogalmaz meg olyan elvárásokat, amelyek mentén érdemes elkészíteni az IFRS 9 kezdeti alkalmazására vonatkozó kiegészítő megjegyzést. Ezek a közzétételi elvárások, a teljesség igénye nélkül, az alábbiak:

  • Számviteli politikai döntések (például a fedezeti ügyletekre vonatkozóan a társaság továbbra is az IAS 39 standard szerinti követelményeket alkalmazza-e; él-e a társaság azzal a lehetőséggel, hogy visszavonhatatlan döntése alapján, a valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok valós érték változásait az egyéb átfogó jövedelemmel szemben mutatja be);
  • A pénzügyi kötelezettségek kivezetést nem eredményező módosításaira vonatkozó számviteli politika változás;
  • Speciális elvárások a hitelintézetek számára: részletesebb, specifikusabb információk külön-külön a besorolás és értékelés, az értékvesztés, valamint a fedezeti elszámolások kvantitatív hatásairól (tehát számszaki adatok), bemutatva a leglényegesebb hatások kiváltó okait (szöveges magyarázat)
    • Besorolás és értékelés: az alkalmazott üzleti modellek bemutatása, az erre vonatkozó jelentős megfontolások; SPPI vizsgálata tekintetében az SPPI-t sértő tényezők specifikus bemutatása
    • Értékvesztés: vezetői döntések, becslések és feltételezések, értékvesztés módszertan és annak főbb részei, a főbb leírási (write-off) szabályok, és az értékvesztett pénzügyi eszközök kamatelszámolásának módszertana.
  • Az IFRS 9 tőketervezésre, prudenciális arányokra gyakorolt hatásai

 

Összegzésként elmondható, hogy az IFRS 9 kezdeti alkalmazására vonatkozó kiegészítő megjegyzések elkészítésénél a pénzügyi intézményeknek érdemes figyelembe venni a lényegességet és saját egyedi körülményeiket annak érdekében, hogy az IFRS 9 számszaki hatásairól megfelelő bontásban, releváns és átlátható információkkal szolgáljanak a pénzügyi kimutatások felhasználói számára. Fontos a hatások megfelelő részletezettségű magyarázata is annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói megértsék a változásokat és azok fő összetevőit az IAS 39-en alapuló számviteli alapelvekkel és értékelési kategóriákkal való összevetéskor.

És újra felkészülés…

A fentiekből jól látszik, hogy annak ellenére, hogy 2017-ben még nem is alkalmazzuk, az IFRS 9-re való áttéréssel kapcsolatban a 2017. évi pénzügyi kimutatásokban részletes információkat kell közzétenni. A „rossz hír” az, hogy az új standard előírásai jelentős mennyiségű közzétételt kívánnak majd meg a 2018. évi pénzügyi kimutatásokban is. Az IFRS 9 által hozott új szabályok miatt újfajta információkat lesz szükséges közzétenni, amelyekre vonatkozóan előírásokat az IFRS 7 tartalmaz. Ezeknek az összeállítása újabb jelentős erőforrásokat igényel majd a gazdálkodó egységektől, ezért érdemes már előre készülni és információt gyűjteni annak érdekében, hogy a 2018. évi pénzügyi kimutatásokban megfelelő részletezettségű, specifikus és releváns közzétételek jelenhessenek meg az IFRS 9 szabályai szerint elszámolt pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatban.

Tekintettel a téma és a feladatok bonyolultságára, összetettségére, az Európai Tanács felkérte az Európai Bankhatóságot (EBA), hogy, közösen az ESMA-val, hangsúlyozza az eszközminőségre és a nem-teljesítő portfólióra vonatkozó közzétételi elvárásait, ezzel is növelve a pénzügyi intézmények pénzügyi kimutatásainak átláthatóságát és összehasonlíthatóságát. Ez 2018-ban, várhatóan egy újabb nyilvános közleményben fog megtörténni.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat