Veni, Vidi, IFRS 15 – Az új bevétel standard hatása a bankszektorra

Korábbi blog bejegyzésünkben (http://blog.kpmg.hu/2015/04/ifrs-15/) áttekintettük, hogy milyen változást hoz az IFRS alkalmazók számára a 2018-tól kötelezően alkalmazandó IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard. A standard alkalmazásában leginkább érintettként a termelő- és szolgáltató vállalkozásokra gondolhatunk, de kérdés, hogy a bankszektort – amely 2018. január 1-jével néhány intézmény kivételével kötelezően átáll az IFRS-ek alkalmazására – hogyan érintik az új bevétel standard által hozott változások.

A 2017. január 1-től könyvvezetésükben IFRS-t alkalmazó hitelintézetek lassan elkezdik elkészíteni az első IFRS-ek szerint készülő beszámolóikat. Az IFRS 9 standard 2018. január 1-jével történő kötelező alkalmazásának kapujában ezek a Társaságok úgy érezhetik, hogy ezen jelentős feladatokat követően végre megérdemelten hátradőlhetnek és büszkén mondhatják majd: „jöttek, láttak, győztek”. A végső tollvonás előtt még érdemes egy kis figyelmet szentelni az új bevétel standardra is.

Hitelintézeteknél a legtöbb vevőkkel kötött szerződés pénzügyi instrumentum vagy azzal együtt „csomagolt” szolgáltatás, amely az IFRS 9 hatókörébe tartozik, így az új bevétel standard kisebb hatással lesz a hitelintézetek eredményére, illetve pénzügyi mutatóira. Ennek ellenére előfordulhatnak olyan, a bankok által megszolgált bevételek, díjak, jutalékok és egyéb jövedelmek, amelyek közvetítéssel, követeléskezeléssel, kölcsönkezeléssel, vagyonkezeléssel és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatosan merülnek fel, ezáltal pedig az IFRS 15 hatókörébe tartoznak.

A szektor számára jelenleg az IFRS-ek könyvvezetés során való alkalmazásának technikai megvalósítása, illetve az IFRS 9 standard előírásainak gyakorlati megoldása jelenti a legnagyobb kihívást, ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy az új elszámolási modell nagyban befolyásolhat egy-egy folyamatot, illetve a bankok által értékesített üzleti csomagot – ilyenek lehetnek akár az előre felszámított díjak vagy például a bankkártya hűségprogramok.

A már említett végső tollvonás előtt javasolt áttekinteni a számviteli politikákat, hogy azok az új szabályozásnak megfelelően tartalmazzák-e a bevétel standardhez kapcsolódó elszámolásokat. Érdemes még egyszer áttekinteni, hogy a meglévő szerződés állományból mely kontraktusok esnek az IFRS 15 hatókörébe. Ezenfelül a standard egy sor olyan metodológiai kihívás elé állítja a gazdálkodó egységeket, amelyeknek a számviteli rendszerek működésében is meg kell jelenniük.

Tény, hogy az új bevétel standard első pillantásra nem tűnik jelentősnek, például a bankszektort erőteljesen érintő az IFRS 9-hez képest, viszont érdemes „jobb félni, mint megijedni” alapon tudatosan készülni az átállásra a meglepetések és a „Te is fiam, Brutus” érzés elkerülése végett.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn85Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat