Új Koncepcionális keretelvek – milyen következményekkel jár az alap tézisek újradefiniálása?

IFRS blog

Az egyre komplexebbé váló világgazdaság által támasztott követelmény, hogy a törvényi kereteket nyújtó alapszabályok is olykor egy-egy nagyobb „renováláson” essenek át annak érdekében, hogy kezelni tudják a változások okozta kihívásokat. Egy ilyen megújító folyamat végéhez közeledik a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek (IFRS-ek) alapjául szolgáló Koncepcionális keretelvek is, amely bizonyos esetekben jelentős hatással lehet az eddig alkalmazott gyakorlatra.

A jelenleg érvényben lévő keretelveket a Nemzetközi Számviteli Sztenderd Testület (IASB) elődjeként működő IASC hívta életre 1989-ben. Jóllehet, az IASB 2010-ben – a FASB-vel (Financial Accounting Standards Board, (USA)) közösen – célul tűzte ki keretelveik megújítását, a folyamatot megszakították fontosabb teendőkre hivatkozva, majd két évvel később újra napirendre került a téma.

A Koncepcionális keretelvek jelentős szerepe a sztenderdalkotási folyamaton túl megmutatkozik mind a pénzügyi kimutatások értelmezésében, mind a sztenderdek által nem definiált események és tranzakciók kezelésében. Habár a jelenleg érvényben lévő keretelvek sok esetben megfelelő iránymutatásként szolgálnak, egyre több olyan esettel találkoznak a sztenderdalkotók valamint a gazdálkodók és érdekhordozóik, amelyek szükségessé tették az alapvetések felfrissítését.

Miért volt szükség a Koncepcionális keretelvek megújítására?

  • Fontos területeket nem fed le.
  • Az iránymutatások nem minden esetben egyértelműek.
  • A Koncepcionális keretelvek bizonyos esetekben elavultak.

Az IASB e hiányosságok kiküszöbölését szem előtt tartva készítette el a 2015. májusában kiadott változtatásokat tartalmazó új Koncepcionális keretelvek nyilvános tervezetét.  A tervezet jelentősen bővebb a jelenleg érvényben lévő keretelveknél, annak érdekében, hogy a kevésbé részletesen vagy egyáltalán nem tárgyalt témák is kifejtésre kerüljenek, valamint az elavultnak ítélt részletek is a mai gazdasági környezetnek megfelelően kerüljenek átalakításra. A sztenderdalkotók az alábbi témák esetében észlelték a megfelelő részletességgel történő definiálás hiányát:

  • Értékelés,
  • pénzügyi teljesítmény (beleértve az Egyéb átfogó jövedelem használatát),
  • bemutatás és közzététel,
  • kivezetés, valamint
  • a beszámolót készítő gazdálkodó egység definiálása.

A tervezet továbbá bizonyos esetekben egyértelműsíti a jelenlegi keretelvek alapján nehezen értelmezhető területeket:

  • Tisztázza, hogy a pénzügyi kimutatások céljainak eléréséhez szükséges információk körébe tartoznak azok az információk is, amelyek segítségül szolgálhatnak a vezetés erőforrásokkal való gazdálkodásának értékeléséhez
  • Részletesebben magyarázza az „óvatosság” és a „tartalom elsődlegessége a formával szemben” elveket
  • Kijelenti, hogy a beszámolóban alkalmazott nagyfokú bizonytalanság eltérítheti a pénzügyi kimutatásokat eredeti céljuktól
  • Tisztázza, hogy a fontos döntéseket a pénzügyi teljesítményre, valamint a pénzügyi helyzetre mért hatásuk vezérli
  • Továbbá az eszközök és kötelezettségek meghatározását pontosabb definícióval valamint részletesebb útmutatással egészíti ki

Hogyan érintik a gazdálkodókat az új Koncepcionális keretelvek?

A hatások felméréséhez szükséges az új keretelvek minél részletesebb megismerése, valamint a gazdálkodó egységet érintő részek azonosítása. Ilyen területek lehetnek azok a számviteli politikák, amelyeknek kialakítását külön egyik sztenderd sem szabályozza, így az IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák sztenderd előírásainak megfelelően, a Koncepcionális keretelveket alapul véve kell kialakítani és alkalmazni azokat. Az ilyesfajta számviteli politikák elkészítése bonyolult feladat, szükséges az IFRS-ek rendszerének mélyreható ismerete.

Azon sztenderdek, amelyek szövegezésükben hivatkoznak a Koncepcionális keretelvekre, a későbbiekben mind módosításra kerülnek, követendő a keretelvekben történt módosításokat, kiegészítéseket. A változások adaptálására az IASB 18 hónapos átállási időszakot biztosít, amely elegendő időnek tűnhet, viszont az elmúlt évek tapasztalatai alapján korántsem biztos, hogy e periódus alatt teljeskörűen sikerül az új keretelvek implementálása.

Jelen cikk célja, hogy felhívjuk a figyelmet az elkövetkezendő években bekövetkező változásokra, időt biztosítva ezzel az implementációra való felkészülésre. A KPMG Magyarország IFRS Blog szekciójában további naprakész információk birtokába juthat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek rendszerében bekövetkezett változásokról és az okozott kihívásokról.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat