Kihirdették a pénzmosás elleni szabályokat tartalmazó új törvényt

Törvény

A Parlament 2017. május 16-án elfogadta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényt („Úpmt.”), múlt hét pénteken pedig a Magyar Közlönyben is megjelent a törvény szövege. Az Úpmt. legtöbb rendelkezése 2017. június 26-án, azaz kevesebb mint egy hónap múlva hatályba  lép, ez alól többek között csak a felügyeleti szervek által kiszabható, a korábbiakhoz képest potenciálisan magasabb bírság megfizetésének határidejét meghatározó rendelkezés jelent kivételt, amely 2018. január 1. napján fog hatályba lépni. Az Úpmt. elfogadásával a jogalkotó egyrészt az Európai Unió 4. pénzmosás elleni irányelvében („Irányelv”) meghatározott követelményeknek, másrészt az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) által korábban megfogalmazott ajánlásoknak igyekszik megfelelni. A szabályozás részleteiről és a fontosabb tudnivalókról a KPMG Legal ügyvédjei, dr. Tóásó Bálint és dr. Németh József írnak.

Kire terjednek ki az Úpmt. rendelkezései?

Az Úpmt. a hatálya alá tartozó szolgáltatók körét a jelenleg még hatályos pénzmosás elleni törvény (a 2007. évi CXXXVI. törvény; „Pmt.”) rendelkezéseivel ellentétben immár nem tevékenység, hanem szervezeti alapon határozza meg. Ez ugyanakkor nem szűkíti az érintett szolgáltatók körét: az Úpmt. ezután is érvényes azokra, akik eddig is a Pmt. hatálya alá tartoztak, sőt, az az új törvény hatálya alá „offline” fogadásszervezők is bekerülnek majd.

Az Irányelv szigorúbb rendelkezéseivel összhangban az Úpmt. alapján az árukereskedők egy rövid, 2017. október 31-ig tartó átmeneti időszakot követően már csak kétmillió-ötszázezer forintig fogadhatnak el készpénzes fizetést ügyfeleiktől, az ezen összeget meghaladó készpénzes fizetés elfogadása ezt követően már csak a Pmt. szabályainak történő megfelelés esetén lehetséges számukra.

Mikortól kell az Úpmt. szabályainak megfelelni?

A tevékenységüket újonnan megkezdő szolgáltatóknak már 2017. június 26-ától az Úpmt. szabályai szerint kell eljárniuk. Az Úpmt. hatályba lépésekor már működő szolgáltatóknak pedig a felügyeleti szervek által kiadandó és kötelező jelleggel bíró úgynevezett felügyeleti útmutatók kiadását követő kilencven napon belül, de legkésőbb 2017. szeptember 30-áig át kell dolgozniuk a belső szabályzataikat, és erről értesíteniük kell a felügyeleti szervüket.

Mivel az Úpmt. hatályba lépése és a szeptember végi határidő között alig több mint kilencven nap áll rendelkezésre, a szolgáltatók előtt két lehetőség áll: vagy megvárják a felügyeleti útmutató kiadását, vagy önként elkezdik a belső szabályzataik átdolgozását. Az útmutatók kiadására vonatkozóan az Úpmt. nem tartalmaz semmilyen határidőt, vagyis ha a felügyeleti szervek esetleg késlekednek az útmutatók kiadásával, úgy csökkentik az általuk felügyelt szolgáltatók számára a megfeleléshez rendelkezésre álló időt is.

A jogalkotó ugyanakkor türelmi időt is biztosít a már működő szolgáltatók részére azzal, hogy az Úpmt. hatályba lépése, azaz 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatok tekintetében  2019. június 26-ig kell elvégezzék az ügyfél-átvilágítási tevékenységeket.

Hoz-e újdonságot az Úpmt. az ügyfél-átvilágítással kapcsolatban?

Az Úpmt. számos változást hoz e téren. Ezek közül néhányat részletesebben is kiemelünk.

  • Kockázat alapú megközelítés

Az Úpmt. az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően bevezeti a magyar jogba a kockázat alapú megközelítés (risk based approach) alkalmazását. Ennek alapján a szolgáltatóknak a belső eljárásrendjük kialakításakor előzetesen értékelniük kell az egyes ügyletekhez, illetve ügyfelekhez kapcsolódó kockázatokat, és ennek alapján meg kell határozniuk, hogy mely ügyfelek, illetve ügytípusok esetén van lehetőség egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására, mely esetben kell a normál eljárást követni, és mikor szükséges fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmazni. Ez innentől fogva nem lehetőség, hanem kötelezettség a szolgáltatók számára, vagyis innentől nem lesz elég csak mechanikusan felvenni az ügyfél adatait, hanem komoly kockázatelemzést kell előzetesen minden szolgáltatónak végezni.  A törvényalkotó az Irányelv alapján néhány esetben meghatározza, hogy mikor kötelező a fokozott ügyfél-átvilágítás, de alapvetően a szolgáltatók feladata lesz a kockázatok felmérése és azok megfelelő kezelése, amelyhez az Úpmt. alapján a felügyeleti szervek fognak várhatóan segítséget nyújtani.

  • Tényleges tulajdonosokra és kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezések

Az Úpmt. két helyen és az eddig szabályoktól eltérően rendelkezik a kiemelt közszereplőkről: egyfelől előírja, hogy az ügyfél nemcsak a tényleges tulajdonos személyéről köteles nyilatkozni, hanem arról is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e, és ha igen, mi alapján; tehát innentől az erre vonatkozó nyilatkozat megtétele nem opcionális. Másfelől, az Úpmt. hatályba lépéset követően már nemcsak a külföldi, hanem valamennyi, így a magyar állampolgár természetes személy ügyfeleknek is nyilatkozniuk kell, hogy kiemelt közszereplőnek minősülnek-e.

Vélhetően az átláthatóság növelése a célja annak a rendelkezésnek, amely szerint külön jogszabály alapján létrehozzák a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását, ahová a nem természetes személy ügyfelek és a bizalmi vagyonkezelők tényleges tulajdonosaira vonatkozóan kell a szolgáltatóknak adatot továbbítani. Amellett, hogy a bűnüldöző szervek korlátozás nélküli hozzáférhetnek majd a nyilvántartáshoz, akár harmadik személyek is igényelhetnek majd adatot a nyilvántartásból, jogos érdekük igazolásával. Egyelőre nem áll rendelkezésre információ arról, hogy ki fogja vezetni a nyilvántartást, és az adatigénylés feltételrendszerét szintén külön jogszabály fogja rendezni.

  • Elektronikus hírközlő eszközök használata

Másfelől az Úpmt. lehetőség biztosít arra, hogy a szolgáltatók egyes ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését az ügyfél személyes megjelenése nélkül, a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végezzék el.

Az új szabályozás alapján elektronikus úton is el lehet végezni, illetve meg lehet tenni

  • az ügyfél azonosítását,
  • a személyazonossági igazoló ellenőrzését,
  • a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében történő eljárásra vonatkozó nyilatkozat kiadását,
  • a pénzeszközök forrására vonatkozó információk nyújtását, illetve
  • az egyszerűsített ügyfél-átvilágítást, fokozott ügyfél-átvilágítást,
  • a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplői státusra vonatkozó nyilatkozatot.

Egy ilyen elektronikus rendszer kialakítása és működtetése várhatóan komoly erőforrásokat igényel, de nagy valószínűséggel egyszerűsíti majd a nagy tömegben ügyfél-átvilágítást végző szolgáltatók például bankok mindennapi életét.

Változik-e a szankciók köre?

Az Úpmt. a jelenlegiekhez képest erősebb jogosítványokat ad a felügyeletet gyakorlók kezébe, és e körben magasabban határozza meg a kiszabható bírság felső határát is.

A jogsértőket az eljáró felügyeleti szerv pénzbírsággal büntetheti: pénzügyi szolgáltatóknál a bírság a beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő összegig, de legfeljebb kétmilliárd forintig, míg nem pénzügyi szolgáltatóknál négyszáz millió forintig terjedhet. Sőt, egy kiegészítő szabály szerint nem pénzügyi szolgáltatók esetén, ha a  jogsértésből származó vagyoni előny meghatározható, és annak kétszerese meghaladja a  négyszáz millió forintot, úgy a  kiszabható bírság a vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet, amely bírságösszeg tekintetében a jogalkotó nem határozott meg felső plafont sem.

Összegzés

Véleményünk szerint érdemes lesz tehát a szolgáltatóknak odafigyelni, és megfelelő időt és erőforrást allokálni az új szabályoknak való megfelelésre, hogy kiaknázhassák a könnyítések adta lehetőségeket, illetve elkerüljék az esetleges felügyeleti szankciókat.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn18Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat