IFRS 15 – Implementációs kihívások

IFRS 15

Implementációs kihívások – kevesebb, mint 10 hónap van hátra a kötelező alkalmazásáig.

Az IFRS 15 – Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek sztenderd kiváltja az IAS 18 Bevétel, illetve az IAS 11 Beruházási szerződések sztenderdeket, valamint a bevétel elszámoláshoz kapcsolódó négy további értelmezést is. 

Február 21-i „Nyakunkon az új sztenderdek” bejegyzésünk folytatásaként lássuk, milyen kihívásokkal kell szembenézniük – az IFRS 9 okozta fejtörés mellett – az IFRS alkalmazóknak az új bevétel sztenderd implementálása során, hiszen a kötelező alkalmazásig kevesebb, mint 10 hónap van hátra.

Az elmúlt 2,5 évben nemzetközi szinten már látható volt, hogy a felhasználók implementációs nehézségekkel küzdenek. Magyarországon – bár a sztenderd 2018. január 1-től kötelezően alkalmazandó – a bevezetés még gyerek cipőben jár. Itthon némely társaság még csak most ismerkedik az IFRS 15 követelményeivel, annak ellenére, hogy az értékelési/eltérés elemzési és implementációs fázisok meglepően hosszúra nyúlhatnak bizonyos szektorokban. Ezenkívül, igencsak komplex, a társaságokon belül több területet érintő projektről van szó, így az érintettekkel való kommunikáció, az időben megkezdett tervezés elengedhetetlen ahhoz, hogy a bevezetés sikeres legyen.

A bevezetés hatásának vizsgálathoz először is szükséges mélyrehatóbban tanulmányozni a sztenderdet, és megismerkedni a megváltozott hatóköri előírásokkal, azzal, hogy az IAS 18-ból megismert kockázatok és hasznok átadásáról a hangsúly átkerül az ellenőrzés átadására.

Meg kell ismerkedni az új 5 lépéses modellel, amely a szerződés azonosításától a bevétel elszámolásáig kíséri végig az alkalmazókat, és amely lépések bár sok esetben egyértelműnek tűnhetnek, bizony komoly kihívások elé állíthatják a jövőbeli felhasználókat.

A sztenderd megismerése után vizsgálni kell a bevezetés hatását a számviteli elszámolásokra, közzétételi követelményekre, informatikai rendszerekre, szerződéskötési és belső kontroll folyamatokra, és nem utolsó sorban az adózási szempontok tekintetében. Mindezek mellett pedig elengedhetetlen az érintettek számára megfelelő képzés biztosítása.

Milyen kihívásokkal találkozhatunk, illetve milyen kérdéseken kell elgondolkodnunk többek között az új bevétel sztenderd bevezetése kapcsán az érintett területek ismeretének fényében?

Számvitel és közzététel

  • Milyen nehézségekbe ütközhetünk az egyedi feltételekkel kötött szerződések, esetleg egyedileg megállapított szerződéses összeggel rendelkező megállapodások esetén?
  • Mi a teendő azokkal a szerződésekkel, amelyek több teljesítési kötelmet, esetleg változó ellenértéket tartalmaznak?
  • Folyamatos versus egy időpontban történő bevétel-elszámolás megítélése.
  • Kiterjedt új közzétételi követelményeknek való megfelelés.
  • Még több megítélési, becslési pont, amelyek kockázatot hordozhatnak magukban.
  • Szabályzatok, számviteli politikák, rendszerek, folyamatok felülvizsgálata.

Adózás

  • A bevétel megjelenítésében bekövetkező változások – összeg és időzítés szempontjából – hatása az adózásra és a halasztott adóra.
  • Szükséges lehet a transzferár dokumentáció és stratégia felülvizsgálatára.
  • A bevezetés hatással lehet az adótervezésre is.
  • A társaságok adózással foglalkozó területeinek bevonása szükséges lesz az új sztenderd bevezetése során.

Informatikai rendszerek és folyamatok

  • A bevezetéssel szükség lehet olyan adatokra, információkra, amelyekre korábban nem.
  • Szükséges lehet a szerződéskötési folyamat, valamint a szerződéses feltételek IFRS 15 szempontú felülvizsgálatára.
  • Vizsgálni kell a folyamatok újradefiniálásának, új becslési, megítélési, döntési pontok beiktatásának, ehhez kapcsolódóan pedig új kontroll pontok beépítésének szükségességét.
  • Szükség lehet az informatikai rendszerek fejlesztésére, további rendszerkövetelmények meghatározására.

A fentiek természetesen csupán gondolatébresztő kérdések és problémák annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a projekt komplexitására és ezzel az Önökre váró feladatokra. Azon társaságoknak, amelyeknél a projekt még nem indult el, javasolt minél hamarabb elkezdeni a tervezést, hogy a bevezetés sikeressége biztosított legyen, és ezáltal készen álljanak a 2018-as kötelező alkalmazásra.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat