Drónjogi történetek: Első rész
Napjainkban rohamosan növekszik a távirányított, vezető nélküli légi járművek, közismertebb nevükön a drónok száma. Az egyszerűbb drónok viszonylag alacsony áron kaphatóak, és egyelőre engedély nélkül használhatóak. A téma számos jogi dilemmát is felvet, és ahogy lenni szokott, a technológiai fejlődést szükségszerűen csak utólag követi a jogalkotás. A fejlesztési minisztérium nemrég társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a hazai drónhelyzet rendezésére. A tervezet ezen a linken érhető el.
A téma aktualitására tekintettel a KPMG Legal cikksorozatot indít. A jogi és a kapcsolódó érdekesebb témákat praktikusan és közérthetően igyekszünk feldolgozni, hogy a nem jogász olvasó-közönség számára is érthető válaszokat adjunk.
Első cikkünkben Tóásó Bálint és Krénusz Ákos a sasrendőrségről és a drónok beazonosításáról írnak: bár a cím tréfának tűnhet, a valóság még ennél is érdekesebb.
A sasrendőrség
A holland rendőrség[1] és a francia hadsereg[2] is speciális, sasokat is alkalmazó egységeket képzett ki, melyek célja az illetéktelenül behatoló drónok elfogása. A Scotland Yard pedig szintén fontolóra vette, hogy ezeket a ragadozó madarakat alkalmazza drónelfogó vadászként.[3]
A sasok könnyen kiképezhetőek erre a célra, ugyanis prédaként tekintenek a légtérben tartózkodó drónokra. A sasok nem, a kisebb drónok inkább sérülhetnek a műveletek alatt.
Jelenlegi információink szerint a hazai rendőrség még nem fontolgatja szárnyas kollégák állományba vételét, mindenesetre a sasrendőrség érdekes találkozása a tradicionális módszereknek és a modern technológiának.
Hogyan tudjuk azonosítani, hogy kinek a drónjával van dolgunk?
A drónok elterjedése több jogterületet is mozgásba hozott, hiszen számos problémát felvet a megjelenésük. Zavaró lehet már a drónok hangja, illetve adott esetben önmagában csak a magánterület feletti jelenlétük is. Ráadásul meghibásodás esetén a lezuhanó drónok sérüléseket és egyéb károkat okozhatnak. Ezenfelül a drónok többsége kamerával/fényképezőgéppel van felszerelve, így azokkal könnyedén rögzíthető hang- és képi felvétel is. Ajánlásában az adatvédelmi hatóság is megállapítja, hogy
„[…] a drón olyan területekre is ,belát’, ahová más eszköz nem, olyan pozícióból képes adatokat rögzíteni, ahol eddig ilyenre nem kellett számítani és mindezt úgy is képes elvégezni, hogy az adatalany fel se figyeljen rá, hiszen hangjuk sem feltétlenül észlelhető.”[4]
A drónok tehát háromféle fő kockázatot jelentenek:
- a rájuk felszerelt kamerákkal könnyedén készíthetnek engedély nélkül felvételt, ezzel behatolva mások magánszférájába;
- lezuhanásuk esetén személyi sérüléseket okozhatnak, és tárgyakat is megrongálhatnak;
- hangjuk, illetve látványuk önmagában is zavarhatja a telek tulajdonosát, amely felett repülnek.
Mindez jogi nyelven adatvédelmi jogi, polgári jogi, kártérítési jogi, illetve a birtokvédelemi kérdéseket vet fel.
A fenti jogterületekre vonatkozó jogszabályhelyek mindaddig keveset érnek, amíg egy olyan nyilvánvaló kérdést nem tudunk kideríteni, hogy kié a drón, ki a betolakodó/károkozó – enélkül ugyanis nem tehetünk megfelelő jogi lépéseket adataink, vagyonunk és birtokunk védelmében.
Azaz bele is ütközünk az első gyakorlati problémába: hogyan tudja az akár több tíz méter magasan repülő drón által zavart személy azonosítani az eszközt és azt, hogy kié a drón, ki irányítja azt?
Ehhez szerintünk szükséges lenne egy nyilvántartási rendszer létrehozása, ami a drónok és üzemeltetőik adatait tartalmazza. A minisztériumi tervezet a helyzet rendezése érdekében kötelezővé is teszi a 2 kg feletti drónok nyilvántartásba vételét. Ez a nyilvántartás tartalmazná az eszköz azonosítóját (kvázi rendszámát) és az üzemeltető személy fontosabb adatait.
Érdekes módon a 2 kg alatti drónok regisztrációját a tervezet nem teszi kötelezővé. A piaci forgalomban kapható drónok jelentős hányada viszont éppen a 2 kg-nál könnyebb kategóriába tartozik, így első sorban ezek szabályozásán érdemes gondolkodni.
Megfontolandó, hogy a kisebb, de sokkal gyakrabban előforduló drónok nyilvántartásba vétele is könnyen, online módon, pár kattintással, megtörténhessen. A regisztráció célja pedig értelemszerűen nem lenne más, mint a drón azonosíthatóságának biztosítása az esetleges későbbi jogsértés esetére. Ezt követően még mindig szükség van arra, hogy vagy magát a drónt vagy az üzemeltető személyét be tudjuk azonosítani a jogsértés elkövetése közben is, ezért a nyilvántartásban szereplő azonosító számot a drónon magán is fel kellene tüntetni a tervezet alapján.
Tekintve, hogy a drónok viszonylag messziről is irányíthatóak, az azonosításuk nem olyan egyszerű minden esetben. A tervezet is próbálja rendezni ezt a kérdést, bár kissé életszerűtlen előírásokkal próbálja az azonosítást elősegíteni. A tervezet alapján ugyanis a drónt irányító személynek egy drónt ábrázoló piktogrammal ellátott ruházatban kell lennie az eszköz irányítása során. A drónt ráadásul látótávolságon belülről kell irányítani. Véleményünk szerint a gyakorlatban a ruházatra vonatkozó rendelkezések betartása nem reális elvárás, (és akár sokszor humoros helyzeteket is szülne), a látótávolságra vonatkozó szabály pedig nem egyértelmű. Az azonosító szám leolvasása a legtöbb esetben nem lehetséges, ugyanakkor gyakran az irányító személy sem azonosítható be, mert azt sem látjuk, hogy honnan irányítja az eszközt.
A nehéz azonosíthatóságra viszont megoldást jelenthetne egy kifejezetten a drónok azonosítását szolgáló, ingyenesen letölthető applikáció kifejlesztése. Az applikáció működése egyszerű lenne: a használójának mondjuk a 100 méteres körzetében repülő drónokat mutathatná, a drónok által kibocsátott jelek alapján. Az alkalmazásból pedig megismerhető lenne a környéken észlelt drónok azonosítója (rendszáma), így aztán visszakövethető lenne a drón tulajdonosa is.
Az alkalmazás használatával a drón által háborított személy máris hatékonyabban tudna fellépni a jogainak védelmében, hiszen könnyedén tudná azonosítani a drón üzemeltetőjét.
(Következő cikkeinkben a drónbehatolás polgári jogi és adatvédelmi jogi aspektusait fogjuk vizsgálni.)
[1] Dutch police fight drones with eagles – BBC News
[2] http://nypost.com/2016/11/18/frances-army-is-training-eagles-to-track-and-catch-drones/
[3] http://www.bbc.com/news/uk-35519470
[4] https://www.naih.hu/files/ajanlas_dronok_vegleges_www1.pdf
Bővebb profil
