Egymás után fagyhatnak le a magyar bankok

Tavaly 5 nagy banki rendszerhibáról jelentek meg cikkek a magyar médiában, ezek közül egy több bankot is érintett. Egy évvel korábban, azaz 2014-ben 3 ilyen esetet regisztráltunk, ami azért érdekes, mert a Magyar Nemzeti Bank 2014-es adatai alapján arra következtethetünk, hogy az összesen 169 akkori banki rendszerhibának csak igen kis hányada, mindössze 1,7 százaléka éri el a média ingerküszöbét. Ha feltételezzük, hogy az arányok 2015-ben sem változtak, azt mondhatjuk, hogy tavaly több mint 280 pénzforgalmi üzemzavar jelentkezett Magyarországon, ami ijesztően nagy szám ahhoz képest, hogy mennyire kulcsfontosságú szektorról beszélünk. Hogyan fordulhat elő ilyesmi?

A kereskedelmi bankok életében az elmúlt éveket nem a fejlesztés, hanem a leépítés és a túlélés szavakkal lehet jól leírni. A válság, a bankadók, majd a forint leértékelődése megtépázta a jövedelmezőséget, lerontotta a hitelportfoliót, növelte a kintlévőséget, ezért a bankok fiókokat zártak be, és embereket küldtek el, és koránt sem csak a bezárt fiókok alkalmazottait, hanem sok embert a backofficeból, és természetesen az informatikai területről is. Ha nincs pénz, nincs fejlesztés, de még a karbantartást is a minimális szintre csökkentik.

Ezt a folyamatot tetézte a devizahitelek elszámoltatása és forintosítása, ami elképesztően nagy munkaerő-ráfordítást igényelt a bankoktól, és természetesen a banki informatikától is. Aki élt és mozgott, ezen dolgozott, a maradék kevés informatikust is ide csoportosították át, a kis számú folyamatban levő fejlesztés is leállt, mert senki nem mert ezzel egy időben olyan lépéseket tenni, mint egy új számlavezető rendszer fejlesztése és elindítása.

A történet még nem zárult le. Az amúgy is agyonterhelt bankok életét 2016-ban a fúziók, a fiókbezárások, a gépjármű devizahitelek forintosítása, az összeolvadások, a nem fizető ingatlanhitel-portfóliók értékesítése, valamint a CSOK köti majd le, miközben készülniük kell IFRS átállásra, és számottevően nő az adminisztrációs terhük a pénzügyi intézményrendszer válság utáni újraszabályozása miatt is. És akkor még nem beszéltünk a banki informatikával szemben támasztott legfontosabb követelményről, hogy legyen biztonságos és ügyfélbarát, zökkenőmentesen kezelje a mobil eszközökről indítani szándékozott tranzakciókat.

Mindez azt jelenti, hogy 2016-ban a banki informatikai rendszerek fejlesztése legalább akkora, ha nem nagyobb erőfeszítéseket igényel a pénzintézetektől, mint amivel 2015-ben szembesültek. A rendszerek eközben fokozatosan avulnak és amortizálódnak, és nem válik előnyükre az sem, hogy átfogó módosításaikkal sok bank évek óta adós. Informatikai nyelven szólva ez azt jelenti, hogy a már ma sem egységes fejlesztési elvek alapján felépülő banki informatika központi egysége (vagyis a gyakorlatban egy 8-10 évnél nem fiatalabb rendszer) újabb és újabb csatolmányokkal, szigetszerű, de a mindennapi működésbe szükségképpen integrált megoldásokból toldozva-foldozva épül fel, és mindez több ponton is módosítást igényel.

Ha van olyan fejlesztési környezet, ami nem barátja az üzembiztonságnak, akkor az éppen ez.

Üzembiztonsági szempontból fontos előrelépést jelent, hogy a bankok sorra szervezik ki a szolgáltatásaikat erre szakosodott nagy cégeknek. Ezen a téren elsősorban a bankkártya-üzemeltetést kell kiemelni, hiszen ezt ma legfeljebb 1 millió ügyfél felett éri meg saját rendszerben végezni, ezért sok magyar bank adja át az üzemeltetést külső szervezeteknek. Mivel ezek új, és főleg szakosodott intézmények, ez a terület megszabadulhat attól a kockázattól, ami egy régi banki számlavezető rendszerhez kapcsolva szükségképpen fennállt. Ugyanilyen okból jót tesz a banki üzletmenet folytonosságnak az új virtualizált környezetek és a felhő alapú szolgáltatások igénybevétele is. Ezek alkalmazása ugyanis csökkenti a banki rendszerhez csatolt szatelitalkalmazások számát, mérsékelve így a hiba lehetőségét.

Rendszerhibákra azonban 2016-ban is számítani kell, hiszen a működési környezet stratégiai jellegű, azaz átfogó és átgondolt leváltása hosszú éveket vesz igénybe. A gyakorlatban ezt úgy képzeljük el, mintha egy repülőn akarnánk menet közben motort cserélni. Bármit teszünk, úgy kell megvalósítani, hogy közben minden végig működjön, semmilyen adat ne vesszen el, az új rendszer pedig kellő alapossággal legyen tesztelve. Ennek megvalósítása még kisebb bankoknál is éveket vesz igénybe, nem véletlen, hogy egy egyszerű banki összeolvadáshoz, vagy ügyfelek átvételéhez kapcsolódó mergelés (rendszer összevonás) átfutási ideje inkább több, mint kevesebb egy évnél.

Nem árt, ha tudjuk, a folyamat pénzzel nem gyorsítható: a siker nem a vason múlik, hanem a tervezésen, a képzésen és a kommunikáción.

A cikk a portfolio.hu híroldalon jelent meg 2016. február 12-én.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat