Egymásnak adják a kilincset a szállodaipari befektetők Budapesten

Magyarország, és azon belül Budapest pillanatnyilag a világ egyik leggyorsabban növekvő turisztikai célpontja. Mindez meghozta a hotelszakma érdeklődését is. Újra egyre több szálloda-befektető és üzemeltető jelenik meg, akik jellemzően 100-120 szobásnál nagyobb kapacitású szállodákat keresnek.

A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2015 decemberi jelentése (World Tourism Barometer) szerint a világ turizmusa 2015 első három negyedévében 4,4, Európáé 5,1, Közép-Európáé 6,6, Magyarországé viszont 19,1 százalékkal nőtt, ami a beutazó turisták számát illeti. Ezzel Magyarország a világ egyik leggyorsabban fejlődő turiszikai célországa volt 2015-ben. Olyan érzése van az embernek, mintha újra felfedezték volna Budapestet a turisták. Ilyen eredményeket csak a hirtelen felkapott egzotikus szigetek szoktak teljesíteni, amikor a vendégéjszakák száma 100-ról 200-ra nő. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne hova fejlődni, hiszen vendégéjszakák számában Bécs és Prága is előttünk jár, de talán éppen ezért egyre jobb turisztikai befektetési célpontnak tartják Budapestet az ingatlan- és a szállodaiparban.

A feltűnően jó eredmény gyorsan meg is hozta a hotelszakma érdeklődését is. Budapesten egymást érik a szállodák megvétele vagy üzemeltetésük átvétele iránt érdeklődő ingatlanos cégek, és hotelláncok. A KPMG tavaly év elején készült Property Lending Barometer jelentése még azt mutatta, hogy a szállodaipar az ingatlanszakma leggyengébb láncszeme, az idei felmérés viszont már biztosan jobb képet fest majd a szektorról, mert egymásnak adják a kilincset az érdeklődők. Főképp a 120 szobánál nagyobb szegmensben mutatkozik erős vételi szándék az ingatlanbefektetők részéről, vagy érkezik sok üzemeltetési ajánlat nagy szállodaláncoktól. Fel is pörgött a piac, bár a több éve kiéheztetett korábbi befektetők gyakran túlárazzák a portékát, mert úgy érzik, most illene tisztes nyereséggel kiszállni.

A szállodaipar némiképp eltér az ingatlanszektor többi szegmensétől, hiszen itt minden nap el kell adni a szobákat. Ez nem olyan, mint az albérlet-, az iroda, vagy a bevásárlóközpont piac, ahol hónapokra, esetleg évekre előre ki vannak adva a helyiségek, a foglalkoztatottak száma alacsony, viszont stabilabb, és kiszámíthatóbb a bevétel. A szállodaiparban sok az alkalmazott, a vendégek pedig bármilyen negatív hír hatására egyik napról a másikra eltűnhetnek akár az egész országból (mondjuk egy terrorcselekmény hatására), vagy az adott szállodából (negatív értékelések, rossz hírek hatására).

Emellett nem elhanyagolható kockázatot jelent a jövőre nézve, hogy a beutazások növekedéséből nagyon nagy szeletet visznek el az angolszász, főleg brit turisták, akik a nemzetközi piacon nem arról híresek, hogy visszajáró vendégek lennének, sokkal inkább a „kipipálós” kategóriába tartoznak. Ez a mentalitás most sokkal inkább a fiatalabb korosztályokat célzó szálláshelyeknek okozhat fejtörést, lévén a britek főleg ebben a kategóriában nagy beutazók, de nem árt, ha tudjuk, hogy rájuk legközelebb 10-20 év múlva lehet számítani, amikor meglett emberként térnek vissza egy régen látott szép városba.

Ami a fiatalokat illeti, főképp miattuk nem váltak be ugyanakkor azok az aggodalmak, hogy az Airbnb tönkreteszi a hotelszakmát. Ez már csak azért sem jelent fenyegetést a szállodásoknak, mert amíg ilyen ütemben nő a „turizmus torta”, addig akkor is növekedik a hotelszektor, ha az Airbnb egy egészen új szeletet hasít ki magának belőle. „Emellett fontos az is, létezik az a piaci szegmens, amely kifejezetten a szállodákat, és a megszokott jó minőségű szolgáltatásokat keresi. Nem véletlen, hogy az Airbnb sokkal inkább a hostel szektort tépázta meg, hiszen a legdinamikusabban növekvő szegmens a turisták körében a fiataloké, akik sokkal inkább az olcsóbb szállásokat és a függetlenséget, a cool dolgokat keresik. A szállodai vendégek ezzel szemben inkább az üzleti utazók, a kulturális eseményeket, konferenciákat kereső közönség soraiból kerülnek ki, éppen ezért a hotelfoglalások számának fenntartása és növekedése érdekében ezeknek a beutazási céloknak kell értelmet adni.

Ami az üzleti utakat illeti, jó esély van arra, hogy ebben a szegmensben tartós legyen a növekedés. Nemcsak a hotelszakma, de más ágazatok is jól teljesítenek, Magyarországnak javul az üzleti megítélése, nincs tehát akadálya annak, hogy növekedjenek az üzleti célú beutazások. A konferenciaturizmusnak nagy lökést adhat a MÜPA mellé tervezett nagy befogadóképességű (4-5000 fős) konferenciaközpont, ami olyan világméretű rendezvényeknek adhat helyet, amelyek eddig alapvetően hiányoztak Magyarországról. Kifejezetten nagyszabású szakmai kongresszusokat eddig nem lehetett Budapestre szervezni, mert nem volt rá alkalmas fogadóépület. Ez sikeres kivitelezés és alapos rákészülés esetén jó kilátássokkal kecsegtet. Az évente megrendezett nagyméretű kongresszusok piacán Budapest új szereplőként tűnhet fel, a szervezők pedig szeretik a változást. Ennek erős imázsépítő hatása is lehet, képzeljük el, hogy több ezer szívsebész szerte a világból egyszerre tölt fel gyönyörű képeket Budapestről a közösségi oldalakra.

A szállodások szempontjából Magyarországnak igazán nagy kulturális fesztiválja nincs, hiszen a Sziget és a többi, inkább zenei fesztivál sokkal inkább a fiatalokat vonzza, mint a szállóvendégeket. A Tavaszi Fesztivál ugyan évről évre kimutatható forgalomnövekedést generál, de az eseményei és helyszínei is sporadisztikusak. Nem elég erős az ernyőbrand ahhoz, hogy igazi vendégcsalogató célpont legyen. Ezen a téren előrelépést hozhat ugyanakkor a Liget Budapest Projekt, aminek sok ellenzője van, de az biztos, hogy egy koncentrált kulturális városközpont az olcsó repülések, egy hétvégés utak korszakában erős vonzerő lehet a város számára.

Ami a sporteseményeket illeti, a Forma 1 Magyar Nagydíj még mindig jelentős turisztikai vonzerővel bír, ami a szállodai kihasználtságokban is mérhető, 2017-ben jön a vizes VB, aztán pedig 2020-ban a Labdarúgó EB négy meccsel (3 csoportmeccs és egy nyolcaddöntő), és az új Puskás stadionnal talán sikerül elnyerni egy-két olyan eseményt is, mint a Labdarúgó Európa Liga döntő, vagy a BL-döntő. Ilyenkor közvetlen hatásként néhány tízezer, alkalmanként százezer ember beutazásáról beszélünk, amit sokan hajlamosak lebecsülni, de nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor rengetegen ülnek a tévék előtt, sok jó benyomást szerezhetnek Budapestről, és itt is igaz, amit a konferencia turizmusnál mondtunk, hogy a város ilyenkor tud a legjobban bemutatkozni a közösségi oldalakon, ami ma már felér egy nagy, és sikeres televíziós kampánnyal.

A cikk a napi.hu oldalon jelent meg 2016. február 15-én.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat